0
Shares
Pinterest Google+

A húsvéti ünnep neve különböző nyelveken más és más. Közös eredete azonban, a húsvét héber neve, a pészah. A szó kikerülést, elkerülést jelent. Eredetileg a keresztény és a zsidó ünnep egybe is esett.
A níceai zsinat i. sz. 325-ben szabályozta a keresztény ünnepek rendjét, ekkor vált el a két ünnep ideje. A húsvét angol neve: passover, átrepülést jelent. Gyakorta használják az Easter elnevezést, mely a német Oster szóval együtt keresendő. Őse egy germán istennő, Ostara az alvilág úrnője, ünnepe a tavaszi napéjegyenlőség idején volt. Lehet, hogy neve az East, a kelet szóból származik, s a napfelkeltére utal. A szó a magyarban nem található meg, de Csíkményságon a húsvéti körmenet neve: kikerülés, más vidékeken a feltámadáshoz kapcsolódik. A magyar szó: húsvét, az azt megelőző időszak, a negyvennapos böjt lezárulását jelzi.
A húsvét és a hozzá kapcsolódó ünnepek a mozgó ünnepek közé tartoznak, azaz nem esnek a Julián-naptár szerinti év ugyanazon napjára minden évben. A Nap mozgása mellett a Hold mozgásától is függ a dátum némileg a héber naptárhoz hasonló módon. A húsvét helyes időpontja gyakran vita tárgya volt.
A húsvét egybeesik a tavaszi napéjegyenlőség idején tartott termékenységi ünnepekkel, melynek elemei a feltámadás, az újjászületés. Húsvét napja az 1582-ből származó egyházi szabályzat szerint a tavaszi holdtölte utáni első vasárnapra esik: március 22 és április 25-e közé. (Ezt mondja ki a niceai zsinat határozata is i. sz. 325-ben)
A húsvét kialakulásában fontos szerepet játszik a zsidó húsvét, a pészah. E vallás tanítása szerint e napon ünneplik a zsidók az egyiptomi rabságból való menekülésüket. Az Ótestamentum szerint a halál angyala lecsapott az egyiptomiakra, a zsidók kapuja azonban egy frissen leölt bárány vérével volt bekenve, így az ő házukat “elkerülte”.

Az Egyiptomból való kivonulás történetét írja le a Hagada. A keresztény egyház szertartásaiban a hosszú ünnepi időszak átfogja a kora tavasz és a nyár elejei hónapokat. Az előkészületi idő a nagyböjt, amely Jézus negyvennapos sivatagi böjtjének emlékére, önmegtartóztatására tanít. Ezt nagyobb, kisebb ünnepek követik s a húsvéti ünnepkör a pünkösddel zárul. A ciklus a karácsonyi ünnepi szakasz párja, de jóval régebbi annál. Latin neve: Septuagesima – hetvened, mert hetven napig tart, húsvéti időnek is nevezik.
Húsvétkor ünnepli a kereszténység Jézus Krisztus feltámadását. A húsvét a legrégibb keresztény ünnep és egyúttal a legjelentősebb is az egyházi év ünnepeinek sorában. A húsvét ünnepét megelőző vasárnap, virágvasárnapon arról emlékezik meg az egyház, hogy Krisztus pálmaágakat lengető tömeg éljenzése közepette vonult be szamárháton Jeruzsálembe. A nagycsütörtök (zöldcsütörtök) Krisztusnak az Olajfák-hegyén történt elfogatását idézi emlékezetünkbe. Nagypéntek Krisztus Pilátus általi halálra ítélésének, megostorozásának és kereszthalálának a napja. Nagyszombat este körmenetekkel emlékezik meg a keresztény világ arról, hogy Jézus – amint azt előre megmondta – harmadnap, azaz húsvétvasárnap hajnalán feltámadt halottaiból.

Húsvéti jelképek, szimbólumok

Barka
A barka bolyhos virágainak különleges gyógyerőt tulajdonítottak a régiek. Ha a családi tűzhelybe dobták, megóvta a házat a bajoktól, lenyelve pedig gyógyszerként elmulasztotta a torokfájást.

Bárány
A legősibb húsvéti jelkép a bárány. Eredete a Bibliában keresendő. Az ótestamentumi zsidók az Úr parancsára egyéves hibátlan bárányt áldoztak, s annak vérével bekenték az ajtófélfát, hogy elkerülje őket az Úr haragja. A húsvéti bárány Jézust is jelképezi. A Bibliában Krisztus előképe volt az a bárány, amelyet a zsidók Egyiptomból való kimenetelük alkalmával ettek, és amelyet nap mint nap feláldoztak a jeruzsálemi templom oltárán.
Az Újtestamentumban Jézus Krisztus az emberiség váltságára jött a földre: “Krisztus a mi bárányunk, aki megáldoztatott érettünk”. Forrás: sulihalo.hu

Nyúl
A másik húsvéti állat, a húsvéti nyúl megjelenésének magyarázata már jóval nehezebb. Az ünnep termékenységgel kapcsolatos vonatkozásában magyarázat lehet a nyúl szapora volta. Mivel éjjeli állat, a holddal is kapcsolatba hozható, amely égitest a termékenység szimbóluma. Nyúl és tojás ősi kapcsolata a kutatók szerint a germán hagyományok alvilági istennőjének legendájában jelenik meg: eszerint a nyúl eredetileg madár volt, s az istennő haragjában négylábú állattá változtatta. E különös tulajdonságú állat hozzánk is német közvetítéssel került, de kialakulását homály fedi.
Az is lehet, hogy tévedésről van szó, mert régen egyes német területeken húsvétkor szokás volt gyöngytyúkot ajándékozni tojásaival együtt. A gyöngytyúk német neve Haselhuhn, röviden Hasel. A félreértés abból is eredhet, hogy németül a nyúl neve Hase. Mindenesetre a tojáshozó nyúl igen népszerűvé vált, a múlt század végén a képes levelezőlapok elterjedésével igen sokfelé eljutott.

A tojás
A tojás az élet újjászületésének, a termékenységnek legősibb jelképe. Bármilyen kicsi is, képes a világegyetem nagyságát s az élettelenből az élőbe való átmenet rejtélyét jelképezni.
Fontos szerepe van a húsvéti étrendben is, de a tojások színezése, díszítése is régi korokra nyúlik vissza. A leggyakrabban használt szín a piros, magyarázatát a színek mágikus erejébe vetett hit adhatja. A pirosnak védő erőt tulajdonítottak. A tojások piros színe egyes feltevések szerint Krisztus vérét jelképezi. A tojásfestés szokása, s a tojások díszítése az egész világon elterjedt.

Húsvét a nagyvilágban

Itthon általában a locsolkodás, a piros tojás, a bőségesen megterített asztal melletti közös családi ünneplés jut leghamarabb eszünkbe a Húsvétról. A kereszténység legnagyobb ünnepét világszerte megünneplik, de az adott ország népének ősi hagyományai szerint, sokszor számunkra szokatlan módon.
Egyes helyeken az ünnep vallási jellege dominál, máshol a világias, akár pogány hagyományok. A húsvéti étkeknél szinte mindenütt keverednek a keresztény és a pogány hagyományok. A tojás ősi, kereszténység előtti szimbólum, a feltámadás és az örök élet jelképe, így a sonkával együtt elmaradhatatlan kelléke az ünnepnek. De a sonka szerepe sem véletlen, hiszen egykor a húst füstöléssel tartósították télire, a legfinomabbat, a sertés sonkáját pedig a legjelesebb tavaszi ünnepre tartogatták.
Íme néhány érdekes húsvéti szokás a kontinens országaiból:

Spanyolország
A spanyoloknál a Húsvétot megelőző Nagyhét számít a legfőbb ünnepnek, nem a Húsvét napja. Virágvasárnaptól kezdve a településeken vallásos körmeneteket tartanak, melyek legnagyobb látványosságai a gazdagon feldíszített trónokon körbevitt Mária-, és Jézus-szobrok.
Hangos jókedvvel feledtetik a Semana Santa, a Nagyhét bánatát: flamencót járnak vidéken, városban egyaránt. Nagycsütörtökön éjféltől a hagyományos „haláltáncot” járják, mindenki jelmezt ölt, és félelmetes csontvázaknak öltözött emberek dobozban viszik a hamut.

Aragóniában viszont a világon egyedülálló szokás dívik: a nagypénteki dobolás.
A Semana Santa Madridban különösen látványos: az óváros szűk utcáiban kanyargó körmenetben vezeklők százai magas, csúcsos süvegálarcban cipelik keresztjüket, jó néhányan méteres vasláncot, béklyót erősítenek bokájukra, hogy kínjaikkal méltó módon emlékezzenek a Megváltó keresztútjára.
Sevillában ősi hagyomány, hogy a különféle cofradías-ok, vallásos egyesülések tagjai, akik általában egy-egy városrészben egymás közelében élnek, a rájuk jellemző színű öltözékben vesznek részt a húsvéti körmenetben.
A Semana Santa ételeinek egyik legjellemzőbb alapanyaga a bacalao en salazón, azaz a sózott tőkehal. Az igazi hagyományőrzők nagypénteken napközben kerülik az evést, csak naplemente után fogyasztanak ételt. Ez többnyire ismét hal zöldségekkel és salátával. Ami nélkül azonban a spanyoloknak nem ünnep az ünnep, az a rosca de pascua, a kör alakú kelt tészta, formája a végtelenséget hivatott jelképezni.

Portugália
A portugálok körében a Húsvét vallási ünnep, népszokásokkal nem igazán rendelkeznek erre vonatkozóan. A római katolikus vallású polgároknál vasárnaptól vasárnapig emlékeznek meg Jézus szenvedéséről. Ez alatt az idő alatt a templomokban a szobrokat fekete lepellel takarják le, és csak nagyszombaton veszik le róluk, a mise után. Nagypénteken körmenetet rendeznek.
A szertartást compasso-nak nevezik és abból áll, hogy a helyi plébános a sekrestyéssel és ministránsokkal körbemegy a településen és megáldja a házakat.
A portugálok jellegzetes húsvéti étele a folar, amely egy tojásokat rejtő sütemény.

Olaszország, Szicília és Vatikán
Húsvétkor az olaszoknál a tojás körül forog a világ, és csokoládén kívül marcipánból, cukorból is gyártják, a gyerekek legnagyobb örömére. Hogy a gyerekek számára kívánatossá tegyék, az ilyenkor sütött tésztákat galamb, baba, lovacska, nyúl és harang formára sütik és belsejükbe ajándékot is rejtenek.
Szicíliában a fiatalok Jézus és a tizenkét apostol szobrát körbehordozzák a településeken, vasárnap délben pedig eljátsszák a feltámadási jelenetet.
A Vatikánban a Húsvét a Lateráni bazilikában kezdődik Nagycsütörtökön a hagyományos lábmosással: az Utolsó Vacsorára emlékezve, az Egyházfő jelképesen tizenkét papjának a lábát mossa meg.
Előtte a Szent Péter-dómban tartott Istentiszteleten megáldják a Szent Olajat.
Csütörtökön már némák maradnak Róma harangjai, miként a világ katolikus templomainak harangjai is “Rómába mennek”, és csak a feltámadás perceiben szólalnak meg újra.
Nagypénteken kerül sor a hagyományos Keresztútra a Colosseumnál: a Pápa ezzel emlékezik, emlékezteti a világot Krisztus gyötrelmeire. A fény bevitele a templomba, a Lucernarium ugyancsak a zsidó vallási hagyományból származtatható: a szabbátlámpás meggyújtása közben hangzik el az Istent dicsőítő ima. Vasárnap tízezrek gyűlnek össze a római Szent Péter téren, hogy meghallgassák a Pápa Húsvéti üzenetét és részesüljenek az Urbi et Orbi (városnak és a világnak) szóló áldásában.

Franciaország
Fontos kelléke a francia ünnepnek a húsvéti hal, amely a keresztségben a Poisson d’Avril nevet kapta. E halacska papírból készült mását azért készítik, hogy tréfából a másik hátára lehet tapasztani.
A Szentsír bejárata elől elgördített követ hivatott jelképezni a tojásgurító verseny szép szokása, melyben a gurítást épségben megúszó tojás a győztes.

Lengyelország
Nagyszombaton a családok kis kosarakban viszik a sonkát, a kolbászt, a kenyeret, a süteményt és a festett tojásokat a templomi szentelésre. A vasárnapi mise után a terített asztalnál fogyasztják el reggelire a kosárkák tartalmát. A hagyományos lengyel sütemények közül a mazurek és a babka kerül az asztalra. Hétfőn vízzel locsolkodnak.

Finnország
Északon csendesen ünneplik a Húsvétot, ott a Nagyhetet is Csendes Hétnek nevezik. Nagypénteken gyászruhába öltöznek, nem szabad tüzet gyújtani, és nem lehet érintkezni sem az ismerősökkel, sem másokkal. A böjtöt is szigorúan betartják, enni csak naplemente után szabad.
A népszokás szerint a gyerekeket Nagypénteken korareggel elfenekelik, hogy átérezzék Krisztus szenvedéseit. Húsvéthétfőn a gyerekek boszorkánynak öltözve körüljárják a falut, bekopogtatnak a házakba, jókívánságokat mondanak, verset szavalnak egy kis édesség vagy aprópénz reményében.

Svédország
A városlakó svédek a húsvétot vidéken töltik. A hosszú tél után általában ez az első alkalom, hogy az éppen kezdődő tavaszt élvezve elhagyják a várost. A hagyomány úgy tartja, minél többen jönnek össze, annál jobb. Náluk nem annyira a vallási jellegen van a hangsúly, az ünnep inkább világias, a lényeg, hogy együtt legyenek a családdal és a barátokkal. Egyes vidékeken örömtüzeket gyújtanak, majd nagy lármát csapnak, hogy elűzzék a boszorkányokat. A gyerekek maskarába öltözve szomszédolnak annak a reményében, hogy édességet kapnak.

Németország
Németországban Nagypénteken letakarják a kereszteket. A szombat estéig tartó szigorú böjt után a családok vasárnapi ebédjén a főszerepet a piros tojások és a bárány alakú torta kapja.
A gyermekek Húsvétkor a kertekben elrejtett húsvéti tojások és sütemények után kutatnak, amiben a felnőttek is szívest-örömest segítenek nekik. Szokás még húsvéti máglyát rakni, melyen a karácsonyfákat égetik el, így búcsúzva a téltől és köszöntve a tavaszt.

Anglia
Régi hagyomány az országban, hogy az emberek kivonulnak a lakóhelyükhöz közeli dombokra, és versenyeznek, hogy melyikük tudja úgy legurítani a tojást a dombról, hogy az ne törjön össze. Régebben a szellemek elűzése céljából a férfiak Húsvét vasárnapján piros zsinórral díszített fehér rövidnadrágot öltöttek magukra, és úgy énekeltek és táncoltak. A szokás még ma is él, de inkább csak szórakoztató, nem szelleműző célzata van.
Nagy-Britanniában is létezik egy valóban szokatlan, ám vicces és kedves hagyomány: a Hungerfordban tartott Hocktide fesztiválon egy rendőr belefúj kürtjébe, és Hocktide minden lakosát a városházára hívja. Itt kiválasztanak két embert, aki felvonul az utcákon, és a nőktől narancs ellenében csókot kér.

Svájc
Svájcban Húsvétkor új ruhába öltöznek az emberek. Ezzel jelképezik azt, ahogy a természet is újjáéled.
Az a szokás járja, hogy a szökőkutakat húsvéti díszbe öltöztetik, papírszalagokkal, virágokkal és festett tojásokkal díszítik fel. A hagyomány szerint ezzel a vizet és ünneplik, és annak fontosságát, hogy az Alpok száraz területei is jó vízellátásban lehessenek egész évben.

Oroszország
Az ortodox vallásúak Nagyszombat éjszakáján gyújtják meg a húsvéti gyertyát. Éjfélkor, amikor elhangzik, hogy “Krisztus feltámadott”, mozsárágyúval és tüzijátékkal ünnepelnek.
A pirosra festett húsvéti tojásokat egymáshoz ütik köszöntésképpen. Ezután vonulnak az emberek a 3 órás liturgiára a templomba. Húsvét vasárnapján piknikezni mennek a család sírhoz, ahol az elhunyt részére is kiporcióznak egy adagot a húsvéti ételekből, italokból.
Forrás: novaexperience.hu

Amit a jó sonkáról tudni kell

A jó sonkát sertéscombból készítik! Az első és a hátsó combból különböző tartósítással és ízesítéssel készülhetnek a sonkák. Az első combot többnyire egyben hagyják, míg a hátsóból többféle sonkát is készítenek:
• a comb lábszár része, a csülök, füstölve, nyersen, vagy főzve az ideális
• a felsálból -ami egy szárazabb hús- készül a darabolt sonka
• a comb dió részéből pedig a kötözött sonka
• A tartósítási eljárás során először besózzák a húst, majd pácolják, füstölik, végül pedig érni hagyják legalább fél évig!

A húsvéti sonka abban különbözik a többi sonkától, hogy 4 hónap után megszakítják az érési folyamatát.Tehát a sózást, a füstölést, pácolást ugyanúgy végzik, mint a többi sonka esetében, egyedül az érlelési idő rövidebb.

Sonkafőzési tipp
Mivel sosem tudjuk, hogy pontosan mennyire sós egy sonka, legalább fél napra áztassuk be hideg vízbe! Utána adjunk hozzá borókabogyót, babérlevelet, borsot, fokhagymát és egy darab kolbászt!
Főzés közben a legfontosabb, hogy ne forraljuk, csak lebegtessük a húst!
Minél tovább készül egy sonka, annál finomabb! Azt, hogy mikor jó a sonka, fogpiszkálóteszttel állapíthatjuk meg a legkönnyebben!
Szúrjunk egy fogpiszkálót a húsba és ha könnyen ki tudjuk húzni, anélkül, hogy bármi is ráragadna, biztosan megfőtt a sonka!

Húsvéti kalács recept

Elkészítés
1. Először elkészítjük a mákos tölteléket, ez csak néhány perc. Egy kis lábasban kb. 2-2,5 dl vizet, a cukrot, a mazsolát nagy lángon sűrűre forraljuk.
2. Közben egy tálba szitáljuk – lustaság esetén öntjük a lisztet. Csinálunk a közepén egy mélyedést, amibe beletesszük a sót, cukrot, belemorzsoljuk az élesztőt, és annyi langyos tejszínt öntünk rá, hogy a fészekből ne csorduljon ki.
3. Visszatérünk a lábashoz: lehúzzuk a szirupot a tűzről, majd beleöntjük a mákot, és elkeverjük. Hozzáadjuk a lekvárt, a lereszelt, kinyomkodott almát és a reszelt citromhéjat. Ha hűlés közben elkezdene keményedni a cukros sziruptól (ha esetleg jobban elfőztük belőle a vizet), kevés víz hozzáadásával krémesre keverhetjük újra. Félretesszük.
4. Ekkorra az élesztő felfutott a tálban, elkezdjük összedolgozni úgy, hogy előtte hozzáöntjük az olvasztott vajat és hozzáadjuk a tojássárgákat. Lágy tésztát kell kapnunk, csak szükség esetén öntsük bele az összes tejszínt, vagy adjunk még hozzá tejet.
5. Pár percig dagasszuk, majd belangyosított sütőbe tesszük lefedve fél órára.
6. Közben elkészítjük a kakaós tölteléket is. (Vagy megcserélhetjük, készíthetjük most a mákosat és először a kakaóst.) Egy lábasban felolvasztjuk a vajat, a porcukrot, a kakaót, összekeverjük a fahéjjal, a rumaromával, és ezt is félretesszük hűlni.
7. Ha a tészta kétszeresére kelt, kivesszük a sütőből, kiborítjuk, átgyúrjuk, és két egyenlő részre osztjuk. Mindkét felet aztán újabb 3 részre. Fogunk egy cipót, és hosszúra sodorjuk, majd kinyújtjuk laposra és viszonylag szélesre. Ezt megkenjük a mákos krém egyharmadával. Feltekerjük, mint egy hosszú szivart. Félretesszük. Ezt megismételjük a maradék két gombóccal is. Ha készen vannak a megtöltött rudak, összefonjuk őket, és tepsibe helyezzük, vagy sütőformába.
8. Ugyanezt megismételjük a másik három gombóccal, ebbe a kakaós krém kerül.
9. Megkenjük őket 1 felvert tojássárgájával, 20 percig még kelesztjük, majd újabb 20 perc alatt pirulásig sütjük.

Hozzávalók / 4 adag
A tésztához
• 50 dkg finomliszt
• 4 db tojássárgája
• 10 dkg porcukor
• 4 dkg élesztő
• 2 dl habtejszín (amennyit felvesz)
• 8 dkg vaj (olvasztott)
• 1 csipet só
A kakaós töltelékhez
• 8 dkg vaj
• 8 dkg porcukor
• 1 púpozott ek cukrozatlan kakaópor
• 2 ml rumaroma
• 1 tk fahéj
A mákos töltelékhez
• 8 dkg mák (darált)
• 5 dkg mazsola
• 0.5 citromból nyert citromhéj (reszelt)
• 2 ek sárgabaracklekvár
• 8 dkg cukor (kristály)
• 0.5 db alma (reszelt)
A tetejére
• 1 db tojássárgája
forrás: NoSalty

Előző

Generatív tervezés, új korszak a pénzügyekben

Következő

A REX KETCHUP története