Március vége felé annak rendje és módja szerint megjelenik a tavasz első hírnöke, a medvehagyma. A magyar gasztronómiába pár éve újra felfedezett növénnyel tele az ébredő erdő. Íze a fokhagyma és a snidling keveréke. A népi hagyomány szerint a barlangjából kibújó medve először ezt a hagymaízű növényt keresi. Még a föld alól is gyakran kiássák, de hasonlóképp kedvelik a vaddisznók is.
Óvatosan gyűjtsük
A medvehagyma (Allium ursinum) fehér, megnyúlt buzogány alakú hagymájából két nagy, tojásdad, hosszú nyelű, a végén kihegyesedő, 15–25 cm-es tőlevelet hoz. Virágrügyeit két hártyaszerű, barna buroklevél védi. A kinyílt virágok hófehérek, a tőkocsányon, tömött ernyőkben nyílnak. Nedves, árnyas erdőkben érzi jól magát. Erősen fokhagymaillatú levelei kora tavasszal jelennek meg, és a nyár közepére elszáradnak. Április-májusban virágzik. Leveleit tavasszal, a virágzás előtt szedik, és frissen használják fel. Szárítva gyógyhatásuk gyengül. Hagymáját a fokhagymáéval azonos módon hasznosítják. Gyűjtéskor fontos az óvatosság, mivel a medvehagyma könnyen összetéveszthető a – hasonló körülmények között élő – májusi gyöngyvirággal, illetve az őszi kikericcsel, amelyek emberi fogyasztásra alkalmatlanok. Mindkettő súlyos, esetenként halálos mérgezést okoz. A medvehagyma és a másik két növény közti legfőbb különbség az, hogy a medvehagyma levelei és virágzata is erősen fokhagymaillatúak.
A gyöngyvirág levelei rövidebbek és jelentősen szélesebb, tojásdad alakúak; virágai pedig nem a szár csúcsán, hanem a tő közelében erednek és édes illatúak. A medvehagymához alakban közelebb álló kikericsnek pedig más az élőhelye is: a medvehagymával ellentétben füves réteken, napfényes mezőkön nő. Bevált medvehagyma-próba, ha leveleit kezeink között szétmorzsoljuk, ha fokhagymaillat árad tenyerünkből valóban medvehagymával van dolgunk. A védett területek kivételével hazánkban nem tiltott a gyűjtése. A természetes hazai medvehagyma állomány védelméért egy-egy tőről csak a levelek felét szedjük le, mert így a hagyma virágozhat, és a magok elszórása is biztosított marad. Hazánkban főleg a gyertyános, tölgyes vagy bükkös erdők aljnövényzetében vadon nő, például Gerecsében és a Mecsekben, Orfű környékén, és a Misina déli lejtőin. Nagy telepeket alkotó évelő növény. A nedves, árnyas helyeken érzi jól magát. Virágzás előtt a fiatal, lándzsa alakú leveleit és a buzogányt formázó hagymáját érdemes gyűjteni. Manapság piacon, de sok zöldségesnél is kapható. Így volt ez most Húsvétkor is. A sós füstölt sonka valóban különleges párost alkot a fokhagymás ízű medvehagymával.
Felhasználása
A legegyszerűbb, ha csíkokra metélve egy szeletnyi vajas vagy sajtkrémes kenyérre hintjük, de készíthetünk belőle akár pestót is. Főzeléknek sem rossz, de a medvehagyma ekkora mennyiségben már kissé csípős, így érdemes például spenóttal dúsítani. A legjobb, ha a medvehagyma leveleket a spenótlevelekkel együtt főzzük meg, majd botmixerrel krémesítsük, tejszínnel finomítsuk, sózzuk, borsozzuk. Húsokhoz is nagyon jól passzol a medvehagyma. Jó a fasírtban, a marhaszelethez is kellemes a medvehagymás fűszervaj. Frissen a leghatékonyabb és legfinomabb. Eltartható aprítva sóval összekeverve, olajban, de legegyszerűbben lezárt nejlonzacskóban is lefagyaszthatjuk.
Tisztítja a májat, az ereket, a beleket.
A gyógyfüvekkel foglalkozó svájci lelkész, Johann Künzle gyógynövény atlaszában így magasztalta a medvehagymát: „Az egész testet megtisztítja, kihajtja belőle a megrekedt, kóros anyagokat, egészségessé teszi a vért, kiűzi és elpusztítja a mérgező anyagokat. Az örökké betegeskedő embereknek, a sömörös, pattanásos, arcbőrűeknek, a reumásoknak és görvélykórosoknak úgy kellene tisztelniük a medvehagymát, mint az aranyat.” (A görvélykór – más néven skrofula – egy tuberkulotikus gyulladás a nyaki mirigycsomóban. Neve onnan ered, hogy a betegség lefolyása során a nyaki mirigyek nagyon megduzzadnak, ezáltal az egész nyak megvastagszik, rövidebbnek látszik, és egy disznó nyakára emlékeztet.) Mai tudásunk szerint a medvehagyma jót tesz a koleszterinszintnek, a vérnyomásnak és az emésztőrendszernek is. Nagyvárosi embereknek különösen ajánlott, „ólommentesítő” hatása miatt. Vérnyomáscsökkentő és vérzsír csökkentő hatású, lassítja a koleszterin lerakódások kialakulását az érfalban, javítja a végtagok keringését. Fokozza az étvágyat és az emésztőrendszer működését. Bélfertőtlenítő tulajdonsága miatt egyes emésztési panaszok kezelésére alkalmazzák. C-vitamin tartalmának köszönhetően javítja a szervezet ellenálló-képességét. Felső légúti megbetegedések megelőzésére és a kialakult hurut súlyosságának csökkentésére is hasznos.
Bőrön történő külsődleges használata (borogatásként, lemosásként) jótékony hatású egyes gombás fertőzések kezelésében, de érzékeny bőrűek esetében fokozott óvatosság szükséges, mivel az alkalmazása során bőrkiütés, bőrpír jelentkezhet. A szédülést, fejfájást is enyhíti, tisztítja a vesét és a húgyhólyagot, elősegíti a vizelet ürítését, összességében tisztítja a vért. Enyhe vérlemezke-összecsapódást gátló hatással is rendelkezik. Véralvadásgátló szerekkel együtt fogyasztása nem javasolt, mert a vérzés kockázatát fokozza. Rendszeres fogyasztása a nem szteroid véralvadásgátlót, gyulladáscsökkentőt szedő betegek számára csak orvosi felügyelettel engedhető meg. Általában a hagymaformák idegrendszerre gyakorolt nyugtató hatása kiemelkedő. Elég a medvehagyma szőnyegen sétálni: megnyugszunk és elmúlik akár a tavaszi fáradtságunk is. Női problémák, változó kori panaszok esetén is jótékony hatású.
forrás: www.wikipedia.hu, www.egészségtükör.hu, www.hazipatika.com.
Medvehagymás pesto
Hozzávalók / 3 adag: 10 dkg medvehagyma, 1 dkg fenyőmag, 5 dkg grana padano sajt (reszelve), 1 db chili paprika, ha csípősen akarjuk, de ki is hagyható, só, négyszínű bors, kb. 0.7 dl extra szűz,olívaolaj, amennyit felvesz. Elkészítés: Először serpenyőben megpirítjuk a fenyőmagot. A chiliből eltávolítjuk a magokat, ereket, a medvehagymát megmossuk, megszárítjuk, a hozzávalókat aprítógépbe tesszük. Ledaráljuk őket. Belerakjuk a reszelt sajtot, sózzuk, borsozzuk, hozzáöntünk annyi olívaolajat, amennyit felvesz. Összemixeljük. Kis üvegbe adagoljuk, tetejére önthetünk még egy kis olívaolajat. Ha nem használjuk fel rögtön, hűtőben tároljuk persze nem a végtelenségig.
Forrás: www.mindmegette.hu www.nosalty.hu
Medvehagymás pogácsa
Hozzávalók: A tésztához: 1 kg liszt, 2 kanál só, 500 g margarin, 2 db tojás, 350 g tejföl (20%-os), 100 ml 2,8%-os tej, 1 nagy csipet kristálycukor, 50 g élesztő. Rétegezéshez: 150 g margarin, 100 g medvehagyma.
Elkészítés: Az élesztőt a cukros tejben felfuttatjuk. A lisztben a margarint elmorzsoljuk, hozzáadjuk a többi hozzávalót, a felfuttatott élesztővel együtt. Jól összegyúrjuk. A tálat letakarva a hűtőbe tesszük 1 órát pihenni. Amíg pihen a tészta, addig elkészítjük a medvehagymás vajat. A medvehagymát késsel apróra vágjuk egy deszkán, a margarint egy kissé megpuhítjuk. A kettőt jól elkeverjük. Ha eleget pihent a tésztánk lisztezett deszkán 5 mm vastagságúra kinyújtjuk. Megkenjük a medvehagymás vaj felével majd a felső részét ráhajtjuk a közepére, ezt is megkenjük, és az alsó részt is ráhajtjuk. Majd ezt is megkenjük. A két oldalát behajtjuk a közepéig. És még ezt is összehajtjuk félbe. Tiszta konyharuhával letakarva fél órát pihentetjük. Ha letelt a fél óra, akkor ezt a hajtogatást megismételjük. Ha ez megvolt, akkor ismét letakarjuk és fél órát ismét pihen. A pihentetés után ujjnyi vastagságúra nyújtjuk, majd pogácsaszaggatóval kiszaggatjuk. Sütőpapírral bélelt tepsire tesszük, tojás sárgával megkenjük, 200 C fokra előmelegített sütőben kb:15-20 perc alatt szép pirosra sütjük.
Forrás: www.cookpad.com.
