0
Shares
Pinterest Google+

Új, független károsanyag-kibocsátást mérő szabvány

A valóban zöld autók használatára ösztönöz az alábbi cikk is, mely a még megfelelőnek ítélt besorolású dízel és részben benzinüzemű motorokról , azok károsanyag – kibocsátásáról ír. Elgondolkodtató…
Egy szakmai partnerekből álló konzorcium új, független károsanyag-kibocsátást mérő szabványt vezetett be. A TRUE kezdeményezés az eddiginél is riasztóbb képet fest a dízelautók NOx-kibocsátásáról.
A környezetvédelmi szabályozások hátteréhez szükséges műszaki és tudományos elemezések elvégzésére létrehozott nonprofit szervezet, az ICCT (International Council on Clean Transportation) egy olyan, új károsanyag-kibocsátási mérési normát dolgozott ki, amely nem laboratóriumi, hanem valós körülmények között elemzi a gépjárművek NOx-kibocsátását. Több mint 700 ezer autót, összesen mintegy ötezer, Európában forgalmazott típust mértek meg az út mentén elhelyezett (tehát nagyságrendileg a járdán tapasztalható szintet mutató) szenzorok segítségével, és az eredmények siralmasak voltak.
A vizsgálatok tanúsága szerint nem csak az Euro 3, 4 és 5 besorolású, idősebb dízelmotorok teljesítménye bizonyult gyengének, de az Euro 6-os dízelek sem teljesítették a törvényben meghatározott NOx-emissziós normát. A 2014-ben bevezetett károsanyag-kibocsátási norma szerint minősített autók egyes korai példányai négyszeresen lépték túl az NOx-határértéket, de még a legtisztábbnak mondott, új modellek kipufogócsövén is kétszer annyi távozott az egészségre rendkívül káros anyagból, mint amennyit a jogszabályok engedélyeznek (azaz 80 mg/km a dízel- és 60 mg/km a benzinmotorok esetében).

Az ICCT, amely annak idején kulcsszerepet játszott a Volkswagen AG egyes dízelmotorjaiban felfedezett, emissziós értékeket meghamisító szoftver leleplezésében, három lépcsőben minősíti a mért gépkocsikat. Zöld (jó) minősítést kaphatnak azok a járművek, amelyek kilométerenként kevesebb mint 90 mg nitrogén-oxidot bocsátanak ki, sárga (megfelelő) szín jelöli a 90-180 mg/km között teljesítő motorokat, és végül a piros, azaz rossz kategóriába esnek azok, amelyek átlépik a 180 mg/km értéket.
Ez utóbbi érték egyébként megegyezik a 2009-es Euro 5 szabványban előírt maximummal. Az tehát, hogy a vizsgált dízelautók közül egyetlen egynek sem sikerült „jó” minősítést szereznie, azt jelenti, hogy a laboratóriumi sikerek ellenére a valóságban közel tízéves lemaradásban van a dízel technológia.
Jóval kedvezőbb képet mutatnak ugyanakkor a benzinmotorok: a 2005 előtti Euro 3-as erőforrások kivételével mindegyik vizsgált motor legalább „megfelelő” minősítést szerzett, a legmodernebb Euro 6-os motorok többsége zöldet kapott a vizsgálaton.
Forrás autoblog

A BMW 25 modelljének villanyautó válozatát tervezi a piacra 2025-ig

A múlt évben a bajor márka 100 000 konnektorról is tölthető autót adott el, idén pedig jó úton haladnak a 140 000-es cél irányába.
Mindezzel együtt 2019 végére már több mint félmillió plug-in BMW járja majd az utakat. Harald Krüger, a BMW tanács elnöke elmondta, hogy a következő generációs elektromos autóik már akár 700 kilométeres hatótávra is képesek lesznek. Szerinte ezzel a számmal már teljesen meg tudnak felelni a mindennapok igényeinek. Krüger a később érkező i4-ről is beszélt, amelyet már legelőször is 600 kilométeres hatótávval mutattak be. A négyajtós elektromos sportautót az i Vision Dynamics tanulmány alapján fejlesztik ki. Ezzel párhuzamosan egy másik modellen, a BMW iNEXT-en is dolgoznak a németek. Utóbbi első koncepcióját jövőre mutatják majd be, de a gyártást csak 2021-ben tervezik beindítani,
zoldautok.hu

Mit ír a Wikipedia a Tesla 3-ról

A Tesla Model 3 elektromos meghajtású szedán személyautó, a Tesla, Inc negyedik modellje.
A tervezés során az autót a „Blue Star” munkanéven emlegették, és a Tesla a „Model E” nevet szánta neki, ám kiderült, hogy ezt a nevet a Ford korábban bejegyeztette.
A modellt úgy tervezték, hogy a Tesla korábbi modelljeinél jóval olcsóbb legyen. A vállalat egyik célja az volt, hogy ez legyen az első tömeggyártású elektromos autó, ami ára miatt széles tömegek számára is elérhető. Másrészt a Tesla igyekezett szélesebb közönséget elérni és ezzel javítani az eladhatóságán. A Model 3 alapárát bemutatásakor 35 000 dollárra (akkori árfolyamon számolva körülbelül 9,7 millió forintra) ígérte a gyártó, ami ekkor körülbelül fele volt a Tesla Model S árának.
Az autó gyártásának megkezdését 2017 második felére tervezték. A modellt 2016. március 31-én mutatták be. 2017 júliusában Elon Musk be is jelentette az első autók átadását. 2017. július 28-án átadták az első 30 Model 3-at a tulajdonosaiknak (mind Tesla alkalmazott).
A Tesla közlése szerint az autóra még annak bemutatása előtt 115 000 előrendelés érkezett, és a bemutatót követő egy hétben az előrendelések száma 325 000-re emelkedett.Az első autók átadásakor a Tesla 455 ezer előrendeléssel rendelkezett.
A bemutatás idején az autó várható hatótávolságát 215 mérföldre, azaz körülbelül 346 kilométerre ígérték. Hat másodperc alatt gyorsul 60 mérföldes óránkénti sebességre (közel 100 km/h-ra). A modell önvezető funkcióval is rendelkezik.

Hibrid-elektromos és dízel arány az EU-ban

Nőtt a hibrid és elektromos autók, csökkent a dízelek aránya az első negyedévben az Európai Unióban újonnan forgalomba helyezett autók körében az európai autógyártók szakmai képviseleti szervezete, az ACEA kimutatása szerint.
Az első negyedévben az Európai Unióban forgalomba helyezett új autóknak 37,9 százaléka volt dízel és 55,5 százaléka benzinmotoros. Az alternatív hajtású autók részaránya az újonnan forgalomba helyezett járművek között 6,5 százalék volt, ezen belül 1,7 százalék volt az elektromos járműveké. A forgalomba helyezett 1,57 millió dízel autó számban 17,0 százalékkal maradt el a 2017 első negyedévitől. A dízeles autók csökkenése által keletkezett hiány nagy részét a benzines autók számának növekedése töltötte ki. Benzines autóból az egy évvel korábbihoz képest 14,6 százalékkal többet, 2,30 milliót helyeztek forgalomba az első negyedévben. Részben vagy teljesen elektromos autót 69,9 ezret helyeztek forgalomba az EU-ban az első negyedévben, 26,9 százalékkal többet mint egy évvel korábban. Ezen belül a kizárólag akkumulátoros elektromos autók száma 34,3 százalékkal, a tölthető (plug-in) hibrid autóké pedig 60,2 százalékkal emelkedett.
A külső áramforrásról nem tölthető hibrid autókból 25,7 százalékkal 139,5 ezerre nőtt a forgalomba helyezések száma. A cseppfolyósított, sűrített földgázzal és az autógázzal hajtott járművek száma 12,0 százalékkal nőtt. Az újonnan forgalomba helyezett alternatív hajtású autók száma Németországban nőtt a legnagyobb mértékben az első negyedévben, 73,4 százalékkal. Spanyolországban 53,4 százalék, Franciaországban 15,3 százalék volt a növekedés. Az Egyesült Királyságban 9,8 százalékkal, Olaszországban pedig 9,0 százalékkal többet helyeztek forgalomba alternatív hajtású autókból az idei első negyedévben mint tavaly.
Magyarországon az első negyedévben 311 akkumulátoros teljesen elektromos autót helyeztek forgalomba, 161,3 százalékkal többet az egy évvel korábbi 119-nél. Hálózatról tölthető (plug-in) hibrid autó 170 állt forgalomba az egy évvel korábbi 65 után, ami 161,6 százalékos növekedés. Tölthető elektromos autót tehát összesen 481-et helyeztek forgalomba 184 után, 161,4 százalékkal többet. Az első negyedévben forgalomba helyezett hibrid autók száma 1122 volt Magyarországon, 57,8 százalékkal több a 2017 első negyedévi 711-nél. Minden egyéb más, nem elektromos alternatív hajtású autóból pedig 12 került forgalomba az előző évi 5 után.
Összesen tehát 1615 alternatív hajtású autót helyeztek forgalomba az idei első negyedévben Magyarországon 79,4 százalékkal többet a tavalyi első negyedévi 900 után.  Dízel autóból 10,1 százalékkal 7459-re csökkent a forgalomba helyezések száma 8299-ről Magyarországon, a benzineseké pedig 48,8 százalékkal 22 535-re emelkedett 15 147-ről. A Toyota Central Europe Kft. MTI-hez eljuttatott és az ACEA, valamint a JATO autóipari piackutató cég kimutatásaira hivatkozó jelentése szerint Magyarországon az első negyedévben az eddig elért legmagasabbra, 5,1 százalékra emelkedett a részben vagy teljesen elektromos, hálózatról tölthető elektromos autók részaránya az újonnan forgalomba helyezett autók között.
Tavaly már nyolcszor annyi teljesen vagy részben elektromos autó került az utakra Magyarországon mint 2014-ben, 88 százalékban hibrid elektromos kivitelben. A dízel autók részaránya 23,6 százalék volt az új autó értékesítésekben az első negyedévben Magyarországon, a teljes piaci forgalomban pedig a használt autókkal együtt mindössze 7,6 százalékos, mivel a dízel értékesítések 68 százalékát használt járművek adták. Ennél alacsonyabb dízel arányt csak Hollandiában, Norvégiában és Lengyelországban regisztráltak az első negyedévben.

A villámnál 5x gyorsabb hipertöltők jönnek a villanyautókhoz

A legnagyobb teljesítményű e-autó-töltőkkel elsősorban autópályák mentén és nagyforgalmú helyszíneken találkozhatunk majd.
Hazánkban jelenleg az úgynevezett villámtöltők révén lehet a leggyorsabban feltölteni a kompatibilis villanyautók lemerült akkumulátorait, mégpedig maximum 50 kW teljesítménnyel. Ehhez képest az ABB számunkra Berlinben demonstrált vadonatúj töltőinek a teljesítménye a 150, sőt a 350 kW-ot is eléri. Magyarul a töltési teljesítmény 3-7-szeresére nő az eddigi leggyorsabb technológiához képest, és egy 0-80 százalékos töltés 20-30 perc helyett csak 5-8 percnyi időt vesz majd igénybe. Ez pedig már lényegében olyan gyors, mint egy normál tankolás.
Más kérdés, hogy egyelőre nincs olyan elektromos autó, melyet ilyen teljesítménnyel lehetne tölteni. Ígéretek szerint idén év végén érkeznek az első olyan kocsik, melyek már támogatni fogják a 150 kW-os töltést, a 350 kW-tal tölthető modellek megjelenésére pedig várhatóan 2019-2020 magasságában kerül majd sor. A többek közt a Magyarországot is érintő európai Ionity projekt keretein belül telepítendő ABB Terra HP töltők maximális teljesítményét elsőként a Porsche Mission E néven emlegetett vadonatúj villanyautóval lehet majd kihasználni, mely egy feltöltéssel mintegy 450 kilométert tud majd megtenni,
Az ABB Terra HP elsősorban autópályák mentén, nagyforgalmú benzinkutakon áll majd hadrendbe, otthoni alkalmazása teljesen kizárt. A svájci-svéd cég úgy véli, hogy az otthoni töltés jelenlegi mintegy 3-6 kW-os teljesítménye az elkövetkezendő években maximum 10-25 kW-ra fog nőni. Emiatt a legújabb, akár 100 kWh-nál is nagyobb kapacitású aksival szerelt autók otthoni töltése továbbra is rengeteg időt vesz majd igénybe. Egy konkrét példa: a nemrég hazánkban is bemutatkozott Jaguar I-Pace akár 100 kW-tal is tölthető a legújabb technológiák révén, így 40 perc alatt mintegy 80 százalékra táplálható a teljesen lemerült 90 kWh-s telepe. Normál otthoni hálózatról viszont közel 2 nap ugyanez a mutatvány, de még egy gyári Wallbox is csak 12 órára tudja csökkenteni a töltési időt
Forrás alternate.hu

Előző

Magyar Ford GT tulajdonos, 750 lóerős a BMW X6 M

Következő

Ritka levegő – különleges teszteken az I.D. R Pikes Peak