0
Shares
Pinterest Google+

Az elektromos autó vásárlása egyre inkább jó döntésnek tűnik!

A LeasePlan flottakezelő cég frissen kiadott, éves Car Cost Index elemzése szerint költségek tekintetében az elektromos autók ma már több európai országban is versenyképes alternatívái a benzin- és dízelüzemű járműveknek. A 21 európai országot érintő kutatásból kiderül, hogy Magyarországon a legalacsonyabb az elektromos autók havi átlagos fenntartási költsége, és a kontinensen egyedülálló módon hazánkban nem kell gépjármű, cégautó- és regisztrációs adót, illetve vagyonszerzési illetéket fizetniük az ilyen járművek tulajdonosainak.
Az elemzés megállapította továbbá, hogy több európai országban is egyre kevésbé költséges az elektromos autók fenntartása a hagyományos meghajtásúakéhoz képest. Van, ahol egyenesen olcsóbb is, ami ígéretes jele annak, hogy a villanyautók elterjedése általános trend lehet a közeljövőben.
A LeasePlan átfogó riportja 21 európai országban vizsgálta a kis- és közepes méretű autók (B és C szegmens) fenntartási költségeit a vásárlást követő első 3 évben, évi 20 000 km megtétele mellett. A kutatás készítése során a vállalat minden olyan költségtételt számításba vett, amely a különböző országokban felmerülhet ezzel kapcsolatban, így az üzemanyagot, az adókat, a biztosítást, a karbantartást és az értékcsökkenést is.

A Car Cost Index főbb megállapításai:
A gépkocsi-fenntartási költségek jelentősen eltérnek Európa különböző országaiban: Lengyelországban 448 euró, míg Olaszországban 761 euró havonta ez az összeg. Magyarországon 479 euró a havi átlag, egész Európában pedig 616 euró.
A GDP arányában vizsgálva az olasz, a finn és a belga autósoknak kerül a legtöbbe fenntartani az autót, míg ír, lengyel, magyar és svájci társaiknak a legkevesebbe.
Az elektromos autózás költségei jelentős szórást mutatnak Európában. Magyarországon a legalacsonyabbak, ahol a havi átlag 597 euró. Olaszországban ezzel szemben havonta 986 eurót kell erre fordítani, vagyis itt a legdrágább a villanyautó-használat.
Norvégia az egyetlen olyan ország, ahol az e-autók fenntartásának havi átlagköltsége (670 euró) mind a benzines, mind a dízelüzemű autókénál alacsonyabb (731 illetve 722 euró). Magyarországon az 597 eurós havi átlagos fenntartási költség – ami bár Európában a legalacsonyabbnak számít – a benzin (393 euró) és a dízel (405 euró) meghajtású járművekéhez képest is jelentősen magasabb.
Norvégiában a legdrágább hagyományos meghajtású járművet használni. A benzines autó fenntartása 731 euróba kerül havonta, míg a gázolajjal működőé 722 euróba. Ez mindkét esetben mintegy 200 euróval haladja meg az európai átlagot. A különbség elsősorban a benzin- és dízelüzemű gépkocsikat érintő magasabb adókból, illetve általában véve a magasabb megélhetési költségekből adódik.
Sok más európai országban az elektromos autók tulajdonosai többet adóznak. A villanyautó-tulajdonosok 131 eurónyi adót fizetnek havonta a magasabb beszerzési árak miatt. Ez jóval több, mint a benzines (104 euró) és a dízeles (108 euró) járművek használóinak átlagdíja. A magyar adatok szerint hazánkban azonban egyáltalán nem kell ezzel a tétellel számolni, ami az elemzésben résztvevő országok között egyedülálló. Ráadásul az elektromos járművek beszerzéséhez Magyarországon tavaly májusig maximum 1,5 millió forintos állami támogatást is lehetett igényelni.

Az e-autósok sokat spórolnak az üzemanyagon. Átlagosan 39 eurót költenek áramra havonta, szemben a benzines és dízeles autósokra jellemző havi 110 és 78 eurós üzemanyag-költséggel.
Romániában a legolcsóbb benzines autót használni. A benzinüzemű gépkocsik fenntartásának havi költsége mindössze 353 euró az országban. A benzines autók után fizetendő gépjárműadó átlagos havi összege mindössze 50 euró, ami az európai átlag 48 százaléka. Románia után közvetlenül hazánk a második a sorban: nálunk havonta 40 euróval kerül többe a benzines járművek fenntartása, az adó ugyanakkor több mint a kétszerese a román értékeknek. Amennyiben viszont lízingeljük a benzines vagy akár a dízeles autót, visszaigényelhetjük az áfát.
„Jó hír, hogy a villanyautók már több európai országban versenyképesnek számítanak költség szempontból is. A Car Cost Index elemzésből azonban egyértelműen látszik, hogy több fontos területen, így például a gépjárműadózás és a töltési infrastruktúra terén is mielőbbi törvényhozói intézkedésre van szükség ahhoz, hogy az elektromos járművek Európa-szerte működőképes alternatívát jelentsenek. Használatuk a klímaváltozás elleni harc egyik leghatékonyabb módja, és fontos, hogy mindenki megengedhesse magának a zöldebb megoldást” – mondta Tex Gunning, a LeasePlan CEO-ja.
A Car Cost Index elemzésben részt vevő 21 ország: Ausztria, Belgium, Cseh Köztársaság, Dánia, Egyesült Királyság, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Lengyelország, Magyarország, Németország, Norvégia, Olaszország, Románia, Spanyolország, Svájc, Svédország, Szlovákia és Törökország.
Az elemzésben vizsgált gépkocsimodellek: BMW i3, Ford Focus/Focus Electric, Hyundai Ioniq, Nissan Leaf, Opel/Vauxhall Corsa, Renault Clio, Renault Zoe, Smart Fortwo, VW Golf/e-Golf és VW Polo. Az üzemanyagköltségek számítása a gyártók által megadott üzemanyag-fogyasztási adatok alapján történt
forrás : autoblog

A legkorszerűbb dízelek sok benzinmotornál tisztábbak!

Csaknem egy éve, hogy megkezdődtek az új RDE (Real Driving Emissions, azaz valós közlekedési körülmények között mért károsanyag-kibocsátás) norma szerinti emissziószint-vizsgálatok. Az RDE teszteket a járművekre szerelt, hordozható diagnosztikai berendezésekkel végzik közúton, változatos menetkörülmények között igazolva a szintén újonnan bevezetett, a korábbinál nagyságrendekkel életszerűbb WLTP rendszer szerinti laboratóriumi vizsgálatok mérési eredményeit.
Az RDE vizsgálat során az autóknak kis és nagy tengerszint feletti magasságokon, téli és nyári hőmérsékleti viszonyok között, terhelten és üresen, hegy- és lejtmenetben, városi, országúti és autópálya-szakaszokon kell bizonyítaniuk, hogy károsanyag-kibocsátásuk – beleértve az egészségre fokozottan káros nitrogén-oxidokat is – nem haladja meg az aktuálisan hatályban lévő határértéket.
Ezen összetett tesztek tanúsága szerint az Euro 6d előírást követve homologizált, modern dízelmotorok valós körülmények között is teljesítik a törvényben megszabott összes emissziós korlátozást.Ugyanerre a következtetésre jutott a német autóklub, az ADAC is, amikor egy Peugeot 308 kombit vetett alá saját, különösen szigorú vizsgálati programjának.
Az adatok magukért beszélnek: az SCR katalizátorral és Urea-befecskendezéssel felvértezett modell NOx-kibocsátása valós körülmények között is bőven a törvényben előírt szint alatt marad. A 180 lóerős, kétliteres BlueHDI dízelmotorral szerelt, automata sebességváltós Peugeot a környezeti terhelés szempontjából legsúlyosabb nagysebességű autópálya-menetben is messze az átlagos használatban engedélyezett határérték alatt teljesített, ráadásul a modellnél a szabványos és tényleges értékek csaknem pontosan megegyeztek. Az már csak adalék, hogy a vizsgálatokat az előírtnál hidegebb időben végezték, ami nem kedvez a kipufogógáz-tisztításnak.

A Peugeot példája a bizonyíték arra, hogy a modern dízelmotorok kipufogógáz-tisztító rendszere még nagy terhelés mellett is hatékony, sőt, jó néhány benzinmotornál is tisztább üzemre képesek – írja az ADAC. „Az autógyártók szemmel láthatólag bebiztosították magukat, és a szükségesnél jóval több emisszió-csökkentő technológiát építenek be modelljeikbe” – nyugtázta elégedetten a tapasztalatokat Thomas Burkhardt, az ADAC műszaki alelnöke. „Ha a többiek is hasonló szorgalommal járnak el, jó irányba mozdulhat el az autóipar.”
Ezzel összefüggésben az európai autógyártók szervezete, az ACEA aggályát fejezte ki az olyan, magukat függetlennek mondó szervezetek nem szabványosított mérési eljárásai miatt. A Tiszta Közlekedés Nemzetközi Tanácsa (ICCT), az FIA Alapítvány, a Global NCAP, valamint az Európai Közlekedési és Környezetvédelmi Szövetség (T&E) által elvégzett teszten az út mellett felállított mérőberendezésekkel ellenőrizték az elhaladó járművek NOx-kibocsátását. Ez a mérési módszer azonban az autók környezeti teljesítményének csak egy szűk szeletére mutat rá, hangsúlyozza az ACEA, ráadásul a vizsgálatokat 2011 és 2017 között végezték el, azaz a megfigyelt járművek egyikét sem a jelenleg forgalmazott gépkocsikra vonatkozó, legszigorúbb Euro 6d emissziós szabvány szerint homologizálták.
Forrás:autoblog

Előző

Waberer’s és Tesla, Toyota Supra, BMW M Performance Parts

Következő

Kamut, az antik világ gabonája