0
Shares
Pinterest Google+

Európai Flottakonferencia Barcelonában

A 2018. november 27-28. között Barcelonában sorra kerülő Európai Flottakonferencia résztvevői (Fleet Europe Forum) három fő témát járnak majd körbe a flotta kezelés területén: a jövő fizetési modelljeit, az elektromos autózást, valamint az önvezető autók megjelenését. A Fleet Europe hírlevél legutóbbi száma röviden áttekintette az iparág legfontosabb döntéshozóinak részvételével megrendezendő konferencia legfőbb témáit. Készen állnak önök a jövő fizetési modelljeinek bevezetésére? Ez az első téma, mely többek között arra keresi a választ, hogy valóban kimennek-e a divatból a hosszú távú lízingszerződések, miközben olyan új finanszírozási modellek elterjedése várható, mint a magánlízing, az előjegyzési modellek, vagy a használattal arányos, úgy nevezett pay-per-use szolgáltatások. Az új flottatrendek természetesen nem maradnak hatástalanok, a szektorban működő HR, pénzügyi és mobilitási részlegekre sem, nem beszélve a flottakezelést igénybe vevő felhasználókról, ügyfelekről. A fórumon a Frost&Sullivan piackutató és iparági elemző cég szakembere ad majd áttekintést arról, hogy mit is hoznak újként ezek a fizetési modellek. Mit jelent a villanyautók térnyerése a flottákban? Lépésről lépésre, kilométerről kilométerre a villanyautók átveszik az uralmat, bár a diesel és a benzines gépkocsik még sokáig ugyanúgy jelen lesznek az utakon. Hogyan találhatjuk meg flottánk minden egyes autója számára a legmegfelelőbb meghajtást? A The Climate Group képviselője ismerteti az EV100 Initiative elnevezésű kezdeményezésük részleteit, és hogy az egyes szektorok vállalatai miként érhetik el, hogy flottájuk egy zéró káros anyag kibocsátású elektromos flotta legyen. Mikorra reális és miért lenne jó, ha a vállalati flottánk önvezető lenne? A járművek hálózatba kapcsolása és az önvezető technológia is valóban óriási léptekkel halad előre, de mindez nem jelenti azt, hogy az ilyen járművek és megoldások már küszöbön állnak. Melyek azok a megoldások, amelyek már ma is készen állnak a bevezetésre? Az új technológiák ebben a szektorban is jelentős hatással lesznek majd a mobilitási, a finanszírozási és HR részlegek munkájára. Immár ötödik alkalommal a konferencia keretében megrendezik a flottaautók újraértékesítési fórumát is, ahol a használt autó szektor mintegy kétszáz vezető szereplője vitatja meg, hogy miként készülhetnek fel arra a gyors átalakulásra, amely nap, mint nap kihívások elé állítja a szektor szereplőit. A flottajárművek újraértékesítése integráns részterülete napjaink flottakezelésének, amely területen egyre növekvő mértékben kell szembenéznie az adózás, a törvényi szabályozás változásaival, a folyamatok globalizálódásával, a gyors technológiai változásokkal, a digitalizációval, és avval, hogy egyre nehezebb a használt autók várható értékét megbecsülni. A hajtásláncokban bekövetkező változások minden eddiginél nagyobb kihívást jelentenek a lízingcégeknek, mivel egyre több használt diesel autóval kell foglalkozniuk. Az iparági szereplők a különböző panelbeszélgetésekben vázolják fel a legjobb stratégiákat e téren.  A WLTP, az üzemanyag-fogyasztás és a szén-dioxid-kibocsátás mérésére szolgáló új eljárás szintén befolyásolja a maradványértéket? Mennyit fogyaszt egy-egy gépkocsi? Az egységesített WLTP-menetciklus alkalmazásával, jóval pontosabban megválaszolható ez a kérdést. Az üzemanyag-fogyasztás és a szén-dioxid-kibocsátás mérésére szolgáló új eljárás ugyanis jóval közelebb áll a mindennapos közlekedéshez, s ez felváltja a jelenlegi NEFZ-szabványt. WLTP ciklusos fogyasztásmérési bizonyítvány nélkül már nem lehet új autót eladni az EU-ban. Felmerül a kérdés, miként kell a használt autó eladással foglalkozó cégeknek kezelni azokat a gépjárműveket, amelyek csak régi, NEFZ szabvány szerinti típusengedélyekkel bírnak. Optimalizálni kell az eladási folyamatokat is. Vagyis nemcsak a járművek, hanem maga a használt autó szektor is átalakulóban van. Egyre több használt autót online adnak el, nagy az igény az online folyamatok tökéletesítésére, optimalizálására. Másik fontos téma, ami napirendre kerül a kilométerórával való visszaélések kezelése. A szakértők egyaránt ismertetik az erre a problémára született nemzeti megoldásokat, de egyben az uniós elképzeléseket is. A gépkocsik újra értékesítésében is új, immár nem B2B, hanem a B2C modell hódít. Vezető szakértők ismertetik e téren is esettanulmányaikat. Az innovációk területén a 2018-as Car Remarketing Award díj utolsó körös jelöltjei is ismertetik legújabb megoldásaikat.  Nem lehetetlen, hogy ezen új megoldások némelyike elősegíti majd a határon átívelő használt autó eladásokhoz kapcsolódó adminisztráció összehangolását. A digitalizáció szintén hozhat eredményeket e téren. De elmélyedhetünk az elektronikus ügyfélkezelési megoldásokban is, ami egyre inkább szerepet kap a határon túli értékesítésekben. A Remarketing Forum (használt autóértékesítési fórum) utolsó témája pedig az a menetrend, amelyet az európai használtautó értékesítő cégek szövetsége állított össze azon lépésekről, amelyeket elsősorban a kilométerórával való visszaélések elleni tervezet intézkedéseket ölelik fel.  (forrás: www.fleeteurope.com)

Flottakezelők és a telemetrikus rendszerek?

Az Arval nemzetközi flottakezelő brit vállalata által vezetett kutatások szerint a flottakezelők elsősorban járműveik követése, aktuális földrajzi helyzetük meghatározása miatt használnak telemetrikus rendszert. A megkérdezett flottakezelő cégek 95 százalékánál ezt nevezték meg indokként. A második helyen (87 %-ban) a vezető biztonságának növelését jelölték meg okként. A harmadik helyen (87 %) a vezetői magatartás, képességek javítását, 85 %-ban a flotta fenntartási költségek csökkentését, 75 %-ban pedig az útvonal-optimalizálást nevezték meg. Az adatokat az Arval 2018-ban megjelent, a vállalati gépkocsik használatáról készített barométerében tették közzé, ami 3700 flottakezelő bevonásával készült. Nagy-Britanniában a flották 33 %-ban használnak ilyen rendszereket, szemben a felmérésben szerepelt 12 további ország átlagával, amely 19 % volt. Határozott összefüggés van a flotta nagysága és a telemetrikus rendszer alkalmazása között. Minél nagyobb az egy cég által kezelt flotta, annál nagyobb arányban használják ezeket. Keveseb, mint 10 gépkocsiból álló flottánál a cégek 17 %-a használt telemetrikus rendszert, 10-49 autó között már 47 %, míg több mint 50 autóból álló flotta esetén már 56 % volt ez az arány. Shaun Sadlier, az Arval flottakövető részlegének vezetője szerint a telemetria továbbra is kényes, húsba vágó téma a flottakezelőknél, de miután az ilyen rendszerek költségei jelentősen csökkentek, szélesebb körben elterjedt az alkalmazásuk. Minden harmadik cég használja ezeket a flottakezelésben. A fenti öt okot a megkérdezett cégek többsége megemlítette, ami azt mutatja, hogy nincs egyedi, különleges indok a telemetrikus rendszerek alkalmazására. Használatuk mellett több olyan indok és előny együttes megléte szól, mint a biztonság, a költségcsökkentés, a hatékonyság, ezek együttesen teszik kívánatossá a telemetrikus rendszerek alkalmazását a legkülönbözőbb cégek számára. (forrás: www.fleeteurope.com)

Magánlízing boom Hollandiában

A holland autóvezetők leginkább a magánlízinget preferálják és az utóbbi években tömegesen erre tértek át. A jelenség 2015-ben kezdődött, azóta igen jelentős arányúvá nőtte ki magát – írta a Trouw című németalföldi lap. A privat lease, a magánlízing azt jelenti, hogy az autós egy fix havi díjat fizet és cserébe egy új gépkocsit vezethet, a díj számos további s szolgáltatást költségét is tartalmazza: fenntartás, javítás, biztosítás, de az értékcsökkenést is fedezi – szinte minden tartalmaz tehát, kivéve az üzemanyag költségét. A konstrukciót 2015-ben vezették be Hollandiában nagy hírveréssel, az egyik lízingcég még a MédiaMarkt-tal a legnagyobb elektronikai és háztartási gép kereskedő céggel is együttműködött a lízing konstrukció népszerűsítésében és értékesítésében. Azóta a magánlízing nagy népszerűségre tett szert az országban. A cégek pedig valósággal versenyeznek, hogy minél kedvezőbb konstrukciót, kínáljanak. Nem ritka, hogy a havonta fizetendő díj a 200 eurót sem éri el. Ez a magánlízing elsősorban a kisautó szegmensben népszerű például az Opel Karl, a Kia Picant, vagy a Peugeot 108-as gépkocsik esetében. De a kínálati piac elég széles ahhoz, hogy egyes Tesla, vagy más költségesebb modellek is beleférjenek. A konstrukciónak azonban megvannak a maga hátrányai is – figyelmeztetnek a szakértők. A sok ajánlat közül a fogyasztók csak nehezen tudják kicsemegézni a jó ajánlatokat és elkerülni a rosszakat. A fogyasztóvédő szervezetekkel együttműködésben ezért is hozták létre a Keurmerk Private Lease-t egy független minőségi márkajelzést, amely megfelelő átláthatóságot és védelmet nyújt a fogyasztóknak a holland piacon jelenlévő számos ajánlat között való eligazodásban. Néhány csapda azonban így is megmaradt: például az, hogy felmondható-e a szerződés, ha az autós netán elvesztené a munkahelyét. Egyes esetekben erre nincs lehetőség. Másik buktató, ha van valamilyen kilométer-korlát. Számos szerződésben van ilyen korlátozás, és az ezen felüli használat már igencsak drága mulatság. Egyes szakértők szerint a magán lízing sikere is bizonyítja, hogy a megosztás, mint gazdasági modell elstartolt és hódít a hollandoknál is. Ezzel kapcsolatban megemlítik a Lynk-et a Volvo kínai „leánytestvérét”, amely bejelentette, hogy a jövő évtől Európában is gyártott autóit már eladásra és bérlésre kínálja a fentihez hasonló konstrukcióban. A Polestar a Volvo EV (elektromos) „kishúgára” szintén fel lehet iratkozni hasonló konstrukcióban. A havi díjas magánlízing konstrukció népszerűsége folytán alkalmas lehet arra, hogy leszoktasson minket fogyasztókat arról, hogy feltétlenül birtokolnunk kelljen egy autót ahhoz, hogy használjuk, és megnyithat előttünk egy olyan új, szebbnek ígérkező világot, ahol már nem a tulajdonlás, hanem a használat a lényeg.  (www.fleeteurope.com)

Előző

27. Budapest Borfesztivál

Következő

Mercedes-Benz modellel bővül a MOL Limo flottája