0
Shares
Pinterest Google+

Eredete, elterjedtsége

Származása bizonytalan; egyesek Kis-Ázsiai eredetűnek tartják, mások pedig Albániát jelölik meg származási helyéül. A neve az albániai Shkodra város szerbhorvát „Skadar” nevéből ered. Magyarországra a Balkán-félszigetről került, valószínűleg szerb közvetítéssel, a török kiűzését követően, a 18. században. Hazánkban gyorsan elterjedt és a reformkorban már szinte minden borvidékünkön termesztették; napjainkra termőterületei lecsökkentek. Leghíresebbekké az alföldi Kadarka (Kiskőrös) és a szekszárdi Kadarka borok váltak. A magyar borvidékek közül a kadarka igazi otthona a Kunsági illetve a szekszárdi borvidék, de a Villány–Siklósi borvidék és az Egri borvidék területén is termesztik.

Jellemzői

Tőkéje még a sovány homokon is erős növekedésű, hajtásai mereven felállóak, ezért támasz nélkül (ún. gyalogműveléssel) is termeszthető. Rendkívül igénytelen, edzett, jó szárazságtűrő fajta. Levele sötétzöld, fényes, hólyagos felületű, durva tapintású. Fürtje hengeres, tömött, közepes méretű, szereti a földközeli, hagyományos fakaros telepítést. Napfényigénye magas. Bogyói kékesfeketék, árnyékos oldalukon néha zöldeskékek. Késői érésű fajta, de rothadékonysága és fagyérzékenysége miatt gyakran már szeptemberben szüretelik, alacsony mustfokkal és kevés színanyaggal. Jó fekvésben és kedvező évjárat esetén a 18-20 mustfokot is elérheti. Általában bőtermő, de termőképességét erősen befolyásolják a termékenyülés viszonyai.

Bora – jó érés esetén – kiemelkedően fűszeres zamatú. Kötöttebb és löszös talajon magasabb minőségű, testesebb vörösborokat, míg lazább homoktalajon vékonyabb, üdébb borokat terem.

Forrás: Wikipedia

Sokak szerint a legelterjedtebb és legkitűnőbb magyar kékszőlőfajta. Ismeretes egy fehér Kadarka szőlőfajta is. Skutari vidékről származik, a törökök elől hazánkba menekülő szerbek hozták be a balkánról, ezért népiesen Törökszőlőnek is nevezik. Ma már igazi „Hungaricum”-nak számít.

Levelei nagyok, alul szőrösek, fürtje nagy, rövidnyelű, bogyói közép-nagyok, gömbölyűek, vékonyhéjúak, levesek. Legtöbb helyén rövid metszésben műveltetik. Nagyon sok változata ismeretes, mint például a him Kadarka, a rugós Kadarka, vagy Szekszárdon, a bolond Kadarka, Egerben a lúdtalpú Kadarka stb, és az elnevezése is sokféle, régiótól függően: Biharban fekete jeneinek, Tótságban skadarkának, Alföldön fekete dinkának, Szerbiában cedierskának (az innen származó híres negotini vörösbort szintén e fajta szolgáltatja) stb.

Sokoldalúsága miatt az alföldi bortermelők legkedveltebb fajtája. Elég igénytelen, ennek ellenére jótermő szőlő, és bár nem jó fekvésen silány bort ad, viszont jó fekvésben nemcsak sok, hanem kitűnő bort is (például Szexárdon, vagy Villányban), sőt néha aszut (Ménes) szolgáltat.

Leve főalkatrészét képezi a leghíresebb magyar vörös boroknak. A feldolgozás módjától függően vörös, esetleg fehérbort is készíthetünk belőle. Különleges fűszeres illata és zamata kiemeli a többi vörösbor közül. A Nemeskadarka késői szüretelésből származó, kissé édeskés vörösbor.   Forras vinopedia

 

Előző

Flottahírek

Következő

Fleet news