0
Shares
Pinterest Google+

Nézzük közelebről az új Mitsubishi Outlander PHEV 4WD Elegance SE típust
Külső jegyeivel már korábban, hajtásláncával nemrégiben frissült a Mitsubishi Outlander PHEV. Összteljesítménye már 230 lóerő, hatótávjával még mindig ütőképes, és villámtöltést is tud!

A haza piacra 5 évvel ezelőtt érkezett a Mitsubishi Outlander PHEV, akkor űrhajónak számított a benzinmotorjával a legtöbb esetben áramot termelő, de autópályán (120 km/óra fölött) közvetlenül is hajtó, Atkinson ciklusú benzinmotorral és két (első és hátsó) villanymotorral szerelt, így mindenképp összkerékhajtású és persze automata “váltós” SUV. Hogy a váltó kérdést rögtön pontosítsuk: igazából nincs is benne váltó, csak irányváltó kapcsoló, elöl pedig egy kuplunggal, persze automatikusan tud csatlakozni az osztóműhöz a benzinmotor.
PHEV csakis a harmadik generációs Outlanderből készült, ráadásul már 2012-ben debütált (a Párizsi Autószalonon), csak a hazai piacra kissé lassan jutott el. 2015-ben aztán a teljes Outlander sorozat kapott egy faceliftet, tavaly pedig új benzinmotor is érkezett (számos egyéb finomítással) a plug-in hybrid electric vehicle szavakat rövidítő PHEV verzióba. Az új benzinmotor immár 2,4 literes, 135 lóerős, 211 newtonméter nyomatékot adó. Persze nem ez itt a lényeges, hanem a kerekeket hajtó villanymotorok teljesítménye, ugyanis azok is megújultak. Az első továbbra is 82 lóerős, 137 Nm (már az indulástól elérhető nyomatékkal), a hátsó izmosabb, 95 lóerős (195 Nm nyomatékot adó). Mivel elöl a benzinmotor és a villanymotor együttesen is képes hajtani, így lehet a rendszerteljesítmény 230 lóerő. A 100-as sprint 10,5 másodperc, s az természetesen csakis teljes erőbedobással, a benzinmotor erejének kiaknázásával hozható elő.

Talán sokkal lényegesebb, hogy “villanyautóként”, azaz tisztán elektromos üzemben is egészen sokra képes az Outlander PHEV. Menetmódból is választható forszírozott elektromos, de ha fel van töltve a hajtó akkumulátor, akkor automatikusan is emissziómentes városi üzemet kapunk. Nagyon kell ahhoz taposni a gázpedált, akarom mondani menetpedált, hogy városi tempónál (megfelelő akkutöltés esetén…) bekapcsoljon a benzinmotor. Alaphelyzetben utóbbi is csak áramot termel, tehát soros hibrid üzemmódban dolgozik a hajtáslánc, de a teljes teljesítmény eléréséhez párhuzamos hibrid üzemmódot kapunk.

A motor(ok) teljesítménye mellett az akkumulátor kapacitása is nőtt, immár 13,8 kWh-ás a padlóba, leginkább a hátsó ülések és a csomagtér egy része alá épített lítium-ion telep, amivel az emissziómentes hatótáv NEDC ciklus szerint 54, WLTP alapján 46 kilométer. Az igazság higgadt vezetéssel (még légkondicionáló használatával is) valahol a kettő között van, én például tudtam vele 47 kilométert is, igaz, csak városban és az M0-on mentem, 110 km/óránál nem gyorsabban. Ilyen körülmények között az Outlander PHEV gyakorlatilag néma volt.
A közel 50 kilométeres hatótáv a plug-in hybridek körében nagyon jónak számít, sokkalta könnyebb ennyivel gazdálkodni, mint 20-30 kilométerekkel, de van itt még egy ütőkártya.
Az Outlander PHEV az egyetlen konnektoros hibrid, ami CHAdeMO csatlakozóval villámtöltést is fogad.
Magyarán egy kávézás vagy egy nem is túl hosszú bevásárlás alatt akár fel is tölthetjük az akkumulátort. Fontos tudni, hogy itt csak 22 kW-os a villámtöltés, tehát fölösleges ennél gyorsabb töltőt vadászni, bőven megfelelő az E-Mobi által nemrégiben telepíteni kezdett olcsóbb, ám csak 22 kW-os villám. Type2-es töltőt vadászni korlátozottan van értelme az Outlander PHEV-vel. Ahogyan az i-MiEV vagy az azon alapuló Peugeot iOn/Citroën C-Zero, úgy ez az autó is csupán 3,7 kW-os AC töltést tud fogadni, ami bár nagyjából a másfélszerese a sima konnektoros (10 A-s) töltésnek, 5,5 óra alatt utóbbival is telíthető az akkumulátor. A tölthetőség és a hatótáv egyértelműen a kategóriából kiemelkedő, ahogyan az Outlander helykínálata is.
Meglehetősen tágas az utastér, negatívumként talán csak a hátul hajszálnyit magas padló említhető, de az is csak azért, mert ennél komolyabb hiba nincs. A részleges bőrkárpitozású ülések jó tartásúak, a tesztpéldány Elegance SE felszereltségét egyebek mellett az okostelefonról indítható előfűtés/előhűtés, a távolságtartós tempomat és az Apple CarPlay, Android Auto funkciós, 6 hangszórós hifi miatt is érdemes megvenni, de például az ülésfűtés és a 18 colos alufelni, valamint az automata távfényes LED fényszóró is csak az Elegance szinttől jár. Az SE az Elegance ellátmányát sofőrsegédekkel toldja meg: koccanásgátlóval, 360 fokos kamerarendszerrel, hátsó keresztirányú forgalomra és sávelhagyásra figyelmeztetéssel, valamint holttérfigyelővel. Ráadásul most – egy limitált mennyiség – pont ugyanannyiért kapható, mint az Elegance. Az alap Outlander PHEV 14,4, az Elegance (és most az Elegance SE) 15,35, míg a már bőrkárpitos, Rockford Fosgate hifis és nyitható panorámatetős Instyle 16,3 millió forintba kerül.

Nyilván nem olcsó, de tudásához és a konnektoros konkurenciához mérten mindenképp az. Nagy kár, hogy az akkumulátor helyigénye miatt ebből – szemben a többi Outlanderrel – nincs hétüléses verzió. A nagycsaládosok (2,5 millió forintos) vásárlási támogatásával ugyanis júliustól a csupán benzinmotoros (2.0 MIVEC, 150 LE) Outlander is minden eddiginél olcsóbb lesz, CVT váltóval és a csúcs közeli Intense felszereltséggel is 7,35 millió forinttól lesz kapható, ha pedig piacra dobnak hétüléses, de alacsonyabb ellátmányú modellt, könnyedén 6 millió forint alá mehet az Outlander bázisára – a nagycsaládosok számára.

A Plug-in hybrid az üzemével olcsó (és a környezetet kevéssé terhelő), mindenkinek, aki uszkve 50 kilométerenként feltölti. Nálunk a tesztkörön 0,2 l/100 km kombinált fogyasztás adódott, s az áramhasználat is 16-17 kWh/100 km körül alakult, ami csöppet sem rossz egy dinamikusan mozgó, 1,88 tonna saját tömegű, 1,5 tonna vontatási kapacitású és összkerékhajtású SUV-tól. 
Forrás: autonavigator / Katona Mátyás

Előző

Pünkösd - a sokjelentésű ünnep

Következő

Versenyautó rendszámmal – Honda Civic Type R