Túl sok kérdőjel

Mi lenne a helyzet például, ha az önjáró autónk lefutna az útról? Ki a felelős, ha a kocsi összeütközik egy másik autonóm járművel? Nem beszélve arról, hogyha a másik autót urambocsá! hús-vér ember vezeti? Vagy esetleg önfejű autónk gyalogost ütne el, vagy netán minket ütne el egy önjáró. Megannyi kérdőjel, amire egyelőre nincs válasz. A Volvo kötelezettségvállalása idáig nem talált követőkre, de bizonyítja, hogy az élenjáró autógyártó bízik saját termékeiben.

Felvenni a kesztyűt!

Az autonóm járművek jogi szabályozása szempontjából is merész precedens született evvel, és nem kétséges az sem, hogy a döntéssel a Volvo lépéselőnyre tett szert versenytársaihoz képest. A konkurens autógyártóknak, ha tetszik, ha nem fel kell venniük a kesztyűt. A vásárlók az összes konkurenstől hasonló gesztust fognak elvárni.

Bár az autonóm közlekedés koncepciója rohamos terjed, eddig még egyetlen gyártó sem mert választ adni a legfontosabb kérdésre: ki a felelős, ha véletlenül homokszem kerül a gépezetbe és balesetet idézne elő robotautójuk. Hogy ez nincs százszázalékosan kizárva, arra jó példa, hogy a Google önjáró autói is elszenvedtek már baleseteket tesztútjaikon. A technológia finomításával ezek száma nyilván közelít a nullához, de vajon teljesen kizárhatjuk-e, hiszen tudjuk, ami el tud romlani, az egyszer el is romlik. S erre az esetre is meg kell lennie a jogi szabályozásnak. A Google 2009-ben indult programjában a sofőr nélkül kocsik idáig állítólag csupán 14 balesetet szenvedtek el. Júniusban, például 2 koccanása volt a Google önjáró autóinak, mindkettő emberi hiba miatt. Szerencsére csak kisebb „balesetnek” váltak részesévé. Azóta a technológiai óriás két buborékszerű, sofőr nélküli prototípusát is útnak indította a kaliforniai Mountain View-ban. A kocsikban a tesztek alatt mindig ül valaki a volán mögött, de a kormány bármikor eltávolítható. Az autók maximális sebességét egyelőre 25 mérföld/órában határozták meg. A prototípusok mindezidáig nem kerültek bajba és egyelőre a legapróbb incidens nélkül róják a városban a kilométereket, illetve mérföldeket. A Google azt követően fedte fel mindezt, hogy a robotautóknak a megelőző hat hónapban történt legalább három ütközéséről szivárogtak ki hírek. A balesetekről szóló jelentésekhez adatvédelmi okokból senki sem kapott közvetlen hozzáférést, de a Google ígéretet tett, hogy havi rendszerességgel beszámol az esetleges incidensekről. A két utóbbi balesetről már részletesen be is számoltak. A 13. balesetben a cégnek egy szenzorokkal felszerelt Lexus-ába „belefutott” egy ember vezette jármű. Mindkét gépkocsi minimális sebességgel haladt. A 14. incidensnél a cég kocsija a California Street egyik kereszteződésében várakozott a piros lámpánál, a kizárólag egyenes haladást lehetővé tevő sávban. A sáv mellett egy kizárólag balra kanyarodásra kialakított sáv lámpája zöldre váltott. Az egyenes sávban a Google kocsija mögötti autó ekkor a rá érvényes tiltó jelzés ellenére elindult, és 5 mérföld per órával belecsúszott a robotautóba, amely még türelmesen várakozott lévén, hogy a lámpa piros.

A kínai Google is ringbe száll

Az év második felében már Kínában is piacra kerül, a kínai Baidu cég által jegyzett, teljes mértékben kínai fejlesztésű vezető nélküli autó. Állítólag már minden szükséges teszten és próbavezetésen is túl vannak. Az autót magát nem a Baidu, hanem a vállalat tervei alapján hazai autócégek gyártják. A “kínai Google’’-ként is emlegetett internetes keresőóriás a járművet vezérlő technológiáért felel. A kínai robotautót is a legújabb technológiákkal szerelték fel, így az statisztikaelemzésre, hely- és iránymeghatározásra, sőt a Baidu Brain nevű, húszmilliárd paraméter tárolására alkalmas fedélzeti számítógépe révén bizonyos szintű “gondolkodásra” is képes lesz. A mesterséges intelligenciának és fejlett érzékelő-rendszerének köszönhetően a robotautó képes lesz közlekedési jelzések értelmezésére, hangalapú utasítások követésére és az utak állapotának felmérésére is. Az adatok kielemzése után maga dönt az optimális útvonalról és határozza meg a megfelelő sebességet. A jármű radart, lézert, kamerát és a Baidu térképes navigációs rendszerét, a Baidu Mapet használja majd. A fejlesztésre egymilliárd jüant, 46 milliárd forintot fordítottak eddig. Önjáró biciklik kifejlesztésén is dolgoznak.

Kicsi a bors, de okos

Londonban szintén bemutatták az ország első, tökéletesen „autonóm” gépjárművét, a Lutz Pathfindert. Az autót a londoni Greenwichben, azon a napon leplezték le be, amikor Nagy-Britannia közútjain a sofőr nélküli tesztvezetések törvényesen is lehetővé váltak. Az Egyesült Királyság első önjáró közlekedési eszköze a bevásárlókat, az ingázókat és az időseket célozza meg. Kicsi a bors, de okos – mondhatnánk. A kisméretű autóban 22 különböző szenzor – így többek között nagy látószögű kamerák, lézeres képalkotó rendszer és radar – kapott helyet. A Pathfinder hatósugara egyelőre csak valamivel több mint 60 kilométer, és max. 8 órán keresztül lehet használni. Végsebessége sem éppen szédítő mindössze 24 km/óra.

Jelentős megtakarítás

Fontos kérdés vajon mi a haszna az önvezető autóknak. A McKinsey&Company tanácsadó cég elemzése szerint évente 190 milliárd dolláros megtakarítást jelentene csak az USA-ban, ha széleskörűen elterjednének az önvezető autók. Az USA országútjain bekövetkező balesetek, a sérültek kórházi kezelését, illetve az összetört autók javítási költségeit összeadva évente mintegy 212 milliárd dollárnyi kiadást generálnak. Az automata autókkal ezeknek az ütközéseknek a 90 %-a elkerülhető lenne. Az Egyesült Államokban évente 2,5 millióan kerülnek kórházba autóbaleset miatt, az átlagos kezelési költség pedig 3300 dollár. A robotautóknak köszönhetően akár gyorsulhat is a forgalom és ezzel párhuzamosan megnőhet az emberek szabad felhasználható ideje is, hiszen az utazás során nem kell a vezetésre figyelniük. Az elemzés alapján világszerte naponta átlagosan 1,2 milliárd ember tölt több mint 50 percet autóvezetéssel. A munkahelyükre ingázók jelentős része szinte minden nap dugóban vesztegel, ami a nagyvárosi övezetekben élő amerikai ingázóktól becslések szerint évente 52 órát vesz el. A felszabaduló időt többek között különböző online aktivitásokkal is tölthetnék az utazók, ami óriási hatással lenne a digitális iparra. Az iparág bevétele minden egyes perccel, amit vezetés helyett a világhálón töltenek az autósok 5,6 milliárd dollárral nőne.