0
Shares
Pinterest Google+

Az egyre melegebb nyarakon nagyon hasznos az autóklíma. Az utastérben, a legnagyobb hőségben is kellemes hőmérsékletet tart, enyhíti a fáradtságérzetet, növeli a koncentrálóképességet, biztosítja a reflexek gyors működését. Levegőszűrőnek is alkalmas. A szilárd szemcsék, pollenek nem jutnak be az utastérbe. Nem utolsósorban a nyári melegben is autózhatunk zárt ablakok mellett. Megszűnik a kellemetlen huzat és a zajhatás. Télen, hidegebb időben csökkenti az utastérbe kerülő levegő páratartalmát, megakadályozza az ablakokon a páralecsapódást, így javítja a látási viszonyokat, ezzel is hozzájárul a biztonságos vezetéshez.

Kis klímatörténelem

Az első légkondicionált személygépkocsi a második világháború előtt, 1939-ben jelent meg az Egyesült Államokban. Az autóklímás modellt a Chicagói Autószalonon mutatták be. A klímát a hátsó ülések mögé szerelték és az autó motorjával hajtották. A Packard márkájú klíma egy nagyon egyszerű, alacsony hatásfokú, és még szabályozhatatlan utastér-hűtő berendezés volt, potom 274 dolláros felárért. Az autóklíma fejlődése azonban megállíthatatlanul elindult, és az 50-es években már elfogadott dolog volt a tengerentúlon, hogy a hatalmas országúti cirkálókban hűtőberendezés teszi komfortossá az utazást. A luxusautók tartozéklistáin bukkant fel először. A technológiai fejlődésnek köszönhetően az árak lefelé mozdultak el. 1975-ben az amerikai autópiacon négy kocsiból hármat már légkondicionálóval adtak el, míg Európában csak az 1990-es években mutatkozott határozott fellendülés a klímahasználatot illetően. Döntően a felsőközép-, illetve a luxuskategóriás járművekbe volt rendelhető. Ma már nincs is új autó klíma nélkül.

Hogyan is működik a légkondicionáló?

Lényegében egy zárt rendszerű keringési folyamat, amely nyomás- és halmazállapot-változására, valamint az ezzel járó hőmérséklet-változásra épül. A kör avval indul, hogy kompresszor összesűríti a gáz halmazállapotú úgy nevezett hűtőközeget – ez 1998-tól jellemzően az R134a jelű, az ózonréteget nem pusztító gáz, amely felváltotta a korábban használt freont. E sűrítés miatt megnő a nyomás és a hőmérséklet, a hűtőközeg így jut a kondenzátorba (klímahűtőbe). A kondenzátorban a menetszél vagy a ventilátor segítségével hőt vonunk el, melynek hatására cseppfolyóssá válik (lecsapódik). A hűtőközeg ezután áthalad a szárítószűrőn, ami párátlanítja, és kiszűri az esetleges szilárd szennyeződéseket. A nagy nyomású, cseppfolyós halmazállapotú hűtőközeg az expanziós szelephez érkezik, amely közvetlenül a párologtató előtt helyezkedik el. Az expanziós szelepen áthaladva nyomáscsökkenés következik be, ami miatt a hűtőközeg cseppfolyósból ismét gáz halmazállapotúvá változik. Mivel ez a folyamat hőcsökkenéssel jár, lehűti a párologtató felületét, s ez által a rajta áthaladó – a ventillációs rendszer által az utastérbe fújt – levegőt. A kis nyomású gáz hűtőközeg ez után visszajut a kompresszorhoz, hogy a körfolyamat újra kezdődhessen.

Klíma kisokos

A klíma hasznos, de kellemetlen hatásai is lehetnek, ha nem tartunk be néhány aranyszabályt. Ne irányítsuk közvetlenül magunkra a hideg légáramlatot, mert az megfázást, ízületi gyulladást okozhat. A felforrósodott autóba beülve ne hűtsük le túl gyorsan az autó belsejét, mivel a szervezetet megviseli a gyors hőmérsékletváltozás. Hagyjunk időt a gépkocsi fokozatos lehűtésére. Előbb szellőztessük az ablakokat lehúzva. A gépkocsi utasterében legfeljebb 7-8 fokkal legyen hidegebb, mint a külső hőmérséklet, mivel ellenkező esetben kiszállás után, a melegben hirtelen kitáguló erek miatt csökken a vérnyomásunk, és erős fáradtságérzet léphet fel. Fogyasszunk folyadékot, mivel a klíma nemcsak hűti, hanem szárítja is az utastér levegőjét, és a test kipárolgása megnő. Elsősorban külső levegő befújással használjuk a klímaberendezést. A belső levegőkeringetésre csak indokolt esetben (pl. kellemetlen külső szag) kapcsoljuk be. Városban, sűrű forgalomban ugyancsak ajánlott a belső levegőkeringetés, mivel a városi szmog teljes kiiktatására a pollenszűrő nem képes. Vegyük figyelembe, hogy a légkondicionáló használata csökkenti a motor teljesítményét. Ahhoz, hogy folyamatosan jól működjön az autóklíma, rendszeresen karban kell tartani. Havi egyszeri bekapcsolása a szezonon kívüli időszakban meghosszabbíthatja az élettartalmát. Érdemes évente szakszervizben ellenőrizni a hűtőközeg, a keringtetett gáz nyomását. Az autóklíma által előállított hideg levegő miatt, a szellőző rendszerben lecsapódik a pára, ami nem tud mindig megfelelően kiszáradni. Ezért képződhetnek gombák, baktériumok a rendszerben. Az évente elvégzett klímatisztítással az ezekből eredő rossz levegőminőséget küszöbölhetjük ki és megelőzhetjük az ebből eredő betegséget, pl. tüdőgyulladást. (forrás: www.autonavigator.hu, www.flotta.nelson.hu, www.totalcar.hu)

Előző

Új PEUGEOT 3008 GT - Szabadidő-autó karakter, GT szellemiség

Következő

Őszibarack: a nyár slágere