0
Shares
Pinterest Google+

Épségben a célhoz

Amerikai kutatások is igazolták, hogy a közúti balesetek egyre gyakoribb kiváltó oka a fáradtság és a kialvatlanság. Ez az arány 20 % körül alakul, a korábban feltételezett 2-3 %-kal szemben.  A fáradt autósok kipihent társaikhoz képest mintegy hatszoros eséllyel szenvednek balesetet. Magyarországon becslések szerint minden negyedik közúti baleset ennek számlájára írható. Ráadásul ennek közel 35 %-a pedig közvetett kapcsolatba hozható valamilyen alvászavarral. Az elalvás kockázata nemenként és korcsoportokként is eltérő. Egy brit tanulmány szerint a 30 évesnél fiatalabb férfiak körében például tízszer nagyobb a volánnál való elalvás kockázata, mint a hasonló korú nőknél. Különösen a hajnali órák veszélyesek. A közelmúltban is számos elalvásos baleset történt. Nem kevés közülük buszos baleset sok halottal. Legutóbb Erasmus-ösztöndíjas külföldi diákokkal borult fel egy busz a Valencia-Barcelona közötti autópályán. A sofőr valószínűsíthetően ebben az esetben is elaludt. Reggelente mindennaposak az árokba borult teherautókról, kamionokról szóló hazai hírek is.

Fáradt sofőr  sötét, egyenes út – veszélyes kombináció

Szinte mindenki, aki rendszeresen hosszú utakat tesz meg, átélt már kínzó alvási kényszert. Megfigyelték, hogy a legtöbb ilyen baleset kevéssel az utazási végcélhoz érkezés előtt következik be. A sofőr fáradt, de tudja, mindjárt megérkezik. Törvényszerűen lankad a figyelem, és máris bekövetkezik a baj. Mindez hatványozottan igaz, ha már eleve fáradtan indult, feszült, időre kell érkeznie. Súlyosbító körülmény, ha a sofőrön kívül mindenki békésen alszik a kocsiban. Külön kategória alighanem az építőmunkásokkal, mesteremberekkel minden hajnalban a távolabbi munkahelyre tartó kisbusz, sokszor kialvatlan, csak késő este hazaért és hajnalban már újrainduló munkásokkal, sofőrökkel, nem egyszer nem megfelelő állapotú, lehasznált gépjárművekkel.

Az a fránya ATP

Az alváshiány egyfajta pszichotikus állapotot idéz elő, amelyben az agy működése teljesen megváltozik. Gondolataink lassabban peregnek, figyelmünk és koncentráció-képességünk csökken, fészkelődünk, nyújtózkodunk, ásítunk. Az álmosságérzetet részben a testünkben lévő adenozin-trifoszfát, az ATP nevű anyag mennyiségének növekedése okozza. A tápanyagok energiatartalma az ATP nagy energiájú foszfátkötéseiben raktározódik el.  Minden energiát igénylő folyamatban az energia e kötések bomlása révén szabadul és használódik fel, vagyis az ATP éber állapotban termelődik, alvás alatt pedig szintje csökken.

Kávé, energiaital, hűtés, megállás, torna

Az autósok zöme különböző taktikát alkalmaz a fáradtság ellen. Egy ír felmérés szerint a legtöbben lehúzzák az ablakot, friss levegőt beengedve. Náluk lényegesen kevesebben megállnak egy rövid pihenőre. A legelterjedtebb élénkítő a kávé jó esetben néhány perc pihenővel.  Élénkítő anyaga a koffein serkenti a szívműködést, az anyagcserét és a légzést ez által növeli a vérkeringés sebességét, tágítja az agyi ereket, az álmosságot megszüntetve átmeneti teljesítménynövekedést idéz elő. Nagyon gyors serkentőszer. Kávézás után a koffein szinte azonnal végigjárja testünket, úgy félóra múlva éri el maximális hatását. Van, aki energiaitalt iszik, amelynek hatása hasonlít a kávézáshoz. A hosszú utazás közben az elgémberedett végtagokat célszerű időről-időre megmozgatni. Lényeg, hogy az autóból kiszállva a friss levegőn, könnyű gyakorlatokat végezzünk. Ilyenkor vérkeringésünk felélénkül, több oxigén jut a szervezetünkbe, és ez jó hatással van az agyunkra. Ne sajnáljuk az időt a megállásra legalább kétóránként. De kerüljük el a gyomrunk maximális megterhelését a megálláskor. Csak könnyű ételt vegyünk magunkhoz és feltétlenül igyunk, leginkább ne szénsavas italokat. Menet közben is ügyeljünk az autó folyamatos szellőztetésére, a friss levegőre. Van, aki a hangos zenére esküszik, beszélget az elalvás ellen, vagy hangosan énekel. Ne várjuk meg, amíg bekövetkezik az önkéntelen, néhány másodperces elalvások időszaka, mert azok ellen már nehéz védekezni. Jobb bevállalni egy kis alvást biztonságos parkolóban, pihenőben. Lehet, hogy húsz-harminc perc elég a következő egy-két óra átvészeléséhez. A rágózás is segíthet, mert közben az arcizmok folyamatos mozgásban vannak. Akik sokat vezetnek, dolgoznak éjszaka, jól ismerik a holtidő kifejezést, amely minden embernél máskor jön el. Ez az a maximum egy óra, amikor a szervezet mindent megtesz annak érdekében, hogy pihenéshez jusson és regenerálódjon.

Legyen legalább egy ügyeletes

A legveszélyesebb dolog, amikor mindenki elalszik az autóban, csak a sofőrnek kell tartania a frontot. Még ha nem is volt álmos a vezető, az alvó emberekről ráragadhat az alvás. Ha többen utazunk, mindig legyen legalább egy ügyeletes, aki ébren tartja a sofőrt, beszélget vele. Ezzel az idő is gyorsabban megy, persze ne vonjuk el túlzottan a sofőr figyelmét. A legideálisabb, ha senki sem alszik, pláne ha nincs is bekötve. Váratlan balesetkor az alvó ember súlyosabban sérülhet. Hosszú utazás során sem szabad sajnálnunk a pénzt, hogy megszálljunk. 500-600 km még kellemesen megtehető, persze téli időszakban számítsunk arra, hogy korán sötétedik. A sötétben való vezetés különösen ismeretlen helyen mindig plusz veszélyeket rejt. Az időnél vagy a pénznél többet is veszíthetünk. Számos olyan betegség létezik, amellyel kockázatosabb a vezetés éjjel és hosszú úton. Az egyik leggyakrabban előforduló betegség, ami a felnőttek öt százalékát érint az alvás alatti légzészavar, az alvási apnoe. Már az 1990-es évek elején igazolták USA-ban végzett vizsgálatok, hogy az alvási apnoés sofőrök 7-9-szer több balesetet okoznak, mint egészséges társaik. Ennek megfelelően számos országban például a tehergépjármű-vezetés feltétele az alvásvizsgálat elvégzése.

Életmentő új rendszerek

A súlyos sérülésekkel járó elalvásos balesetek elkerülhetők nem túl drága, az elalvás veszélyére figyelmeztető egyedi eszközökkel is. Egyre több autógyártó igyekszik kibővíteni autói biztonsági arzenálját ilyen elalvás-gátló berendezéssel. Az útelhagyásos balesetek jelentős része elalvás miatt következik be, és ezek legtöbbször halálos kimenetelű karambolok. Az úgy nevezett Driver Monitoring System azonban meglehetősen drága extra és egyelőre olyan autógyártók prémium modelljeihez rendelhetők, mint a Mercedes, VW, Lexus, vagy a Saab. A Volvo Driver Alert Control (DAC) néven vezette be a maga rendszerét, sávelhagyás-jelzővel kombinálva. Az S60S80 és XC60 modellekhez kínálja extraként.  Volvo szerint a vezető figyelésén alapuló rendszerhez még nem elég megbízható a technika, ezért a Volvókban a kamera, a jármű és az útjelzések távolságát figyeli. A Mercedes-Benz Attention Assist egy kávéscsésze-szimbólummal jelzi, ha úgy érzékeli, a vezetőnek szüksége van a pihenésre. Az S és E osztályban az Attention Assist elsősorban a vezető kormánymozdulatait figyeli.  Különféle paraméterek alapján dönt arról, hogy a kormánymozgások rendellenességéből mikor lehet elalvás közeli állapotra következtetni.  Ilyenkor hangjelzéssel és felirattal jelez. A Lexus LS-ben a kormányra telepített kamera azt figyeli, hogy előre nézünk-e, és ha nem, akkor jelez. Az Advanced Pre-Collision System (APCS) még fékez is, ha a félrenézéssel egy időben egy külső kamera valamilyen akadályt érzékel a kocsi útjában. De új elalvás veszélyére figyelmeztető rendszerrel rukkolt elő már SEAT spanyol autógyár is a SEAT Ibizában, ahol a kormányzási paraméterek alapján következtet a vezető csökkenő koncentrációjára és időben figyelmeztető jelzést ad. forrás: Totalcar, ORFK Balesetmegelőzés, www.mti.hu.

Előző

Bulgur, kuszkusz és a többiek

Következő

Galamb és a T-Ford, VW, Mercedes