0
Shares
Pinterest Google+

Pünkösd a húsvétot követő ötvenedik nap. Neve a görög pentekosztész „ötvenedik’”szóból ered. Eredetileg a zsidó nép ünnepe, előbb a befejezett aratást, később a Sínai-hegyi törvényhozást (ekkor kapta Mózes Istentől a törvényeket kőtáblákon) ünnepelték a Pészah szombatját követő ötvenedik napon. A keresztény egyházi ünnep története szerint Krisztus mennybemenetele után, az ötvenedik napon az apostolok összegyűltek, majd hatalmas zúgás, szélvihar támadt, s a szentlélek lángnyelvek alakjában leszállt a tanítványokra. Ekkor Péter prédikálni kezdett, beszédére sokan figyeltek, követték és megalakultak az első keresztény gyülekezetek. Pünkösd tehát az egyház születésnapja is. Mozgó ünnep. Legkorábbi lehetséges dátuma: május 10-11., a legkésőbbi pedig június 13-14. Hasonlóan a húsvéthoz, egész héten át tart, de csak két nap nyilvános ünnep. Május hónapot pünkösd havának is nevezik, ám sokszor már júniusra esik a húsvét utáni hetedik vasárnap. A pünkösdhétfő Magyarországon 1993 óta munkaszüneti nap.
A beszélő madár
Jézus Keresztelő Jánosnál keresztelkedett meg, és rögtön utána galamb formájában a Szentlélek leszállt rá. Ezért a katolikus ikonográfiában a galamb a Szentlélek legismertebb ábrázolása. A „beszélő madár”, amely Isten üzenetét hozza, az oltárterítők hímzésmintájaként is megjelenik. Sok paraszti háztartásban készítettek pünkösdre faragott galambot. Sőt: a kiterjesztett szárnyú galambot az asztal fölé függesztették, és egy zsineggel az ajtóhoz rögzítették, így mozgatták.

Májusfa, pünkösdi király, törökbasázás

A magyar pünkösdi szokások elsősorban a kereszténységhez kapcsolódnak. Viszont számos népszokás több eleme is a kereszténység előtti időkbe nyúlik vissza. Visszavezethető a római floráliákra, amelyek olyan tavaszt köszöntő ünnepi alkalmak voltak, amikor Flora istennőt, a növényvilág és a virágok (tágabb értelemben a termékenység) istennőjét köszöntötték. A magyar nyelvterület nagy részén hagyományosan a május elsejére virradó éjszaka állítottak májusfát. Másik jeles alkalma viszont pünkösd volt, vagy a május elsején állított fákat pünkösdkor bontották le. A májusfa, a zöld ág a természet megújulásának a szimbóluma. A májusfát csoportba szerveződve állították a legények a lányoknak. Gyakran a közösségeknek is volt egy közös fájuk, aminek a kidöntését ünnepély és táncmulatság kísérte. A pünkösdi királyválasztás a középkor óta ismert szokás, ekkor ügyességi versenyen kiválasztották a megfelelő legényt, aki később a többieket vezethette, továbbá a pünkösdi király minden lakodalomba, mulatságra, ünnepségre hivatalos volt, a kocsmákban ingyen ihatott. Ez a tisztség akár egy évig is tartott. Gyakran ez alkalomból avatták fel a legényeket, akik ezentúl udvarolhattak, kocsmázhattak. Már kora hajnalban az ablakokba, vagy a ház kerítésére tűztek zöld ágakat, virágokat (bodzát, pünkösdirózsát, jázmint) azért, hogy nehogy belecsapjon a házba a villám. Néhol a lányos házakra tettek ki zöld ágakat. Az udvarlással és a párválasztással kapcsolatos szokások is kapcsolódnak pünkösd ünnepéhez. Egyes helyeken például a legényeknek be kellett csempészni a kiválasztott lány ablakába egy pünkösdi rózsát. A lányok viszont koszorút fontak, s az adták át a legényeknek. Szokás volt a mátkázás is. A legény annak a lánynak küldött egy tálat kaláccsal és borral, aki tetszett neki. Ha a lány viszonozta az érzelmeket, akkor ő is hasonlóan telerakott tálat küldött vissza. Este aztán újabb lehetőség nyílt az udvarlásra, ugyanis sokfelé ilyenkor pünkösdi bálokat tartottak. Divatban volt a pünkösdi királyné járás is. Eredetileg négy nagyobb leány körbe vitt a faluban egy ötödiket. Ő a legkisebb, a legszebb. Énekelnek, és jókívánságokat ismételgetnek. Megálltak az udvarokon, majd a pünkösdi királyné feje fölé kendőt feszítettek ki, vagy letakarták őt fátyollal. Énekeltek, közben körbejárták a királynét, a végén pedig felemelték, s termékenységi mondókákat mondtak. Az énekek és a mondókák végén ajándékot kaptak. A törökbasázás Nyugat-Magyarország egyes vidékein volt jellemző pünkösdkor. Egy kisfiút szalmával kitömött nadrágba öltöztettek társai, török basát utánozva. Házról házra kísérték, az udvarokon pedig pálcával ütötték, hogy ugráljon. Pénzt és tojást kaptak cserébe. A csíksomlyói búcsú hagyományáról a 15. századból maradt fenn az első írásos emlék, amely már beszámolt a pünkösdi zarándoklatról. A katolikus hívek pünkösdszombatra érkeztek meg a csíksomlyói kegytemplomhoz, majd mise után felvonultak a két Somlyó-hegy közé. A népszokás ma is élő hagyomány és a csíksomlyói búcsú a magyarság egyetemes találkozóhelyévé lett.

Pünkösdi ételek

Bár a pünkösdi ünnepkörhöz nem kapcsolódik annyi hagyományos étel, mint a karácsonyhoz vagy a húsvéthoz, de azért van néhány jellegzetes fogás az ünnepre. Pünkösdvasárnap a hagyományos tyúkhúsleves, vagy jérceleves például elmaradhatatlan A pünkösd hagyományos fogása még a rántott csirke és az idei liba, uborkasalátával. Minden családban még a szegényebb parasztcsaládoknál is ünnepi ételek kerültek az asztalra. Juhtartó gazdáknál szokásos volt a pünkösdi bárányból való ételek készítése: majorannás báránysült vagy báránypaprikás. Máshol inkább marhahús, baromfi került az asztalra. A tojásrántottának mágikus hatást tulajdonítottak (a tojás a termékenység jelképe), és szintén kötelező volt valamilyen édes kalács készítése. Egyes helyeken a tésztákat friss gyümölccsel – eperrel, cseresznyével – töltötték meg. A bodza leveléből és virágából szörpöt főztek, teának készítettek számos betegséget gyógyító hatást tulajdonítva neki. A pünkösdi ételeknél nagy szerepe volt tehát a szezonalitásnak. Májusra ugyanis már számos zöldség, gyümölcs érett be és a húsfélék is valamivel bővebben álltak rendelkezésre. Az étkezéseket gyakran a szabadban tartották. A pünkösdi asztalon francia szokás szerint mindig van valamilyen növény vagy virág, valamilyen galambszimbólum, de jelen van a fény is, például gyertyák alakjában. Brillat-Savarin, a 18. században élt francia gasztronómus szerint az igazi ünnepi étkezéshez hozzátartozik a helyszín jó megválasztása legyen szó akár bel- vagy kültérről, és a megfelelő hangulat megteremtése már a terítéssel. Kövessük hát a francia „mester” útmutatásait! Akár a szabadban állítsuk fel, és dekoráljuk a fentiek szerint pünkösdi asztalunkat.

Bárányszelet majorannás mártással (erdélyi recept)

Hozzávalók (4-6 főre): 1 kg bárányhús, 2 kanál zsiradék (az eredeti recept sertészsírt használ), 1 kis fej vöröshagyma, 1 csomag vegyes zöldség + 1 nagyobb fehérrépa, 1 kanál liszt, só, majoránna.

Elkészítés: A felszeletelt húst megmossuk, lobogó vízben leforrázzuk, majd több vízben ismét átmossuk. Így a minimális faggyúízt is elvesszük. A zöldséget apróra vágjuk. A lábosba beletesszük a felszeletelt húst a zöldséggel, megsózzuk és fedő alatt puhára pároljuk. Amikor megpuhult, a fedőt levesszük, és a maradék vizet elpárologtatva, zsírjára pirítjuk. A hússzeleteket és a zöldséget kivesszük egy tányérra, a megmaradt zsiradékkal és a liszttel barna rántást készítünk. Vízzel feleresztve mártás sűrűségűre keverjük, ízlés szerinti mennyiségű majoránnával ízesítjük, sózzuk. Visszatesszük a húst és a zöldséget, és összeforraljuk. Köretként egyszerű, sós vízben főzött burgonya illik hozzá a legjobban.

Idei libasült

Hozzávalók: 3 kg tisztított, bontott liba, 1,5 dkg só, 3 g majoránna, 1 csokor petrezselyemzöld, 80 dkg burgonya.

Elkészítés: A liba zsírzóját és gégéjét kiszedjük, majd sóval és majoránnával bedörzsöljük, a májat és a petrezselyemzöldet belsejébe tesszük. A zsírréteget bevagdossuk, majd tepsibe tesszük, körbe rakjuk a feldarabolt burgonyával, és megsütjük. Közben sűrűn locsolgatjuk. Amikor már ropogósra sült felszeleteljük, és a burgonyával tálaljuk.

Epres kevert tészta

Hozzávalók: 2 egész tojás, 10 dkg vaj, 2 bögre liszt, 1 bögre cukor, 1 bögre tej, 2 csomag sütőpor, kb. fél kiló friss eper.
Elkészítése: A vajat a két egész tojással és a cukorral kézi mixerrel habosra kikeverjük. A lisztet összevegyítjük a sütőporral. Az alapmasszához fokozatosan adagolva a lisztet és a tejet összekeverjük a tésztát. Egy közepes tepsit kivajazunk, kilisztezünk és beleöntjük a masszát. Tetejét megszórjuk az egész, vagy – nagyobb szemek esetén – feldarabolt eperrel. 180 fokra előmelegített sütőbe tesszük, s kb. 30-40 percig sütjük. Közepébe villát szúrva ellenőrizzük, hogy átsült-e. Hagyjuk kihűlni, majd kockákra vágva tálra tesszük, tetejét megszórhatjuk porcukorral. Egész nyáron át készíthetjük az éppen aktuális friss gyümölccsel!

Forrás: www.wikipedia.hu, www.femcafé.hu, www.biokontroll.hu, www.napidoktor.hu www.unnepekoldala.hu, www.cuisineaut.fr

Előző

Grégoire Chové heads Arval Europe, Mobilib, Best cycling cities of 2019

Következő

A plug-in hybrid SUV-ok ár-érték győztese a Mitsubishi Outlander PHEV