Mi is lehetne jobb egy forró nyári napon egy lédús, behűtött őszibaracknál. Az illatos és ízletes őszibarackot sokan tartják a gyümölcsök királynőjének. Latin neve (Prunus persica) perzsa eredetre utal, ám nem Perzsiából származik, de perzsa közvetítéssel jutott el először a Földközi-tenger vidékére. Őshazája Kína középső és északi része, ahol a taoizmus szerint fogyasztásától szerencsét és hosszú életet reméltek. A rómaiak perzsa gyümölcsnek titulálták a „selyemúton” Perzsián át érkezett gyümölcsöt. Európába jutva, a mediterrán kolostorkertek növénye lett. Legközelebbi rokona a mandula, távolabbi a szilva és a kajszibarack. A magyar nyelvben „őszibarack” néven említjük ezt a pompás gyümölcsöt, még ha a fajtától függően már nyár közepétől érik is. Európai elterjedésének forrása Itália, majd Franciaország, ahol a szerzetesek nagy gonddal nevelték, és szaporították is az őszibarackot. Franciaországban hozták létre az első faiskolát. Innen terjedt el Belgiumba, Hollandiába, Németországba, de Angliába is. Sima héjú változata a nektarin. Sokan, viccesen „kopasz baracknak ” nevezik. Az őszibarack szőrösséget egy domináns allél (génrészlet) hordozza. Ennek hiányában kopasz a barack. Az őszibarack termesztése nálunk a 16. században indult meg, de akkor még csak a főúri kertekben. Gyümölcse drága csemege volt.
Miért együk?
Az őszibarack 100 grammja mintegy 0,7 g fehérjét, 0,1 g zsírt és 9 g szénhidrátot tartalmaz. 100 g gyümölcs mindössze 40 kalória. Nagy része, 85-90 %-a víz. Lédússágának és kedvező cukor-, valamint gyümölcssav-arányának köszönhetően a többi gyümölcshöz képest többet is ehetünk belőle. Egy-egy nyári napon minden további nélkül egy ültőhelyükben befalhatunk akár négy-öt barackot is. Az őszibarack frissít, üdít, jó kedvre derít. Ezt részben niacin-tartalmának köszönheti. Viszonylag sok C-vitamin van benne. B-vitamin- és biotin-tartalmuknál fogva főként a sárga húsú fajták kiváló haj- és bőrszépítők. Sárga xantofill színanyagaik antioxidáns, rákellenes hatásúak. Rostjával és pektinjével az emésztést segíti. A pektin a koleszterinszintet is egészséges irányba tolja. Ásványi anyagai közül viszonylag magas, 200 milligrammnyi a káliumtartalma, 9 mg magnéziumot és nátriumot is tartalmaz. A nyári forróságban, amikor a szívbetegekre nehéz napok várnak, napi 2-3 barack jótékony hatású. A kálium és nátrium 7:1 arányban van jelen benne, ami ideális a szívpanaszok enyhítésére. Magas magnézium-, szelén- és cinktartalmának köszönhetően javítja a közérzetünket, oldja a feszültségeket. Alacsony kalória-, fehérje-, szénhidrát- és zsírtartalmának köszönhetően jó a fogyókúrák során is. Az őszibarackban található kalcium és magnézium aránya is igen kedvező, jó hatással van a csontok regenerálódására. Antioxidáns hatásának köszönhetően nem csupán a betegségek elleni védekezésben segít, de bőrünket is megóvja a káros környezeti hatásoktól. Magas szelén- és cinktartalma serkenti a köröm és a haj növekedését. Gyakran mondjuk a fiatal, egészséges arcbőrre, hogy hamvas, mint a barack. Mindez nem véletlen, hiszen az őszibarack valóságos csodaszer a száraz és fáradt bőrre. Készíthetünk belőle pakolást. Turmixoljunk össze egy őszibarackot és egy evőkanál tejszínt. Vigyük fel a bőrre, hagyjuk hatni 20 percig, mossuk le.
Termesztése
Megél a szárazabb területeken is, de a tápanyagokkal jól ellátott talajokon érzi magát a legjobban. Gyökerei nagyon levegőigényesek ezért a magas talajvizű területeken nem érdemes az őszibarack ültetésével kísérletezni. A meszes talajokat kedveli. A téli fagyokat jelentékenyebb károsodás nélkül átvészeli, annál nagyobb veszélyt jelent viszont a kora tavaszi fagy. Az őszibarack metszése minden évben fontos. Ha nem végezzük el, fánk hamar elöregszik, és minimális termésre számíthatunk. Az őszibarack csemetéje elég nehezen indul növekedésnek, ezért lehetőleg ősszel ültessük, és a fák távolsága legalább öt méter legyen. Hamisítatlan házi kerti gyümölcsfaj, noha a nagyüzemek is sokat termelnek belőle. Mivel sokféle betegség (levélfodrosodás, lisztharmat, levéllyukacsosság) és kártevő fenyegeti, rendszeres növényvédelemre van szüksége. Az őszibarackfák viszonylag rövid életűek, 20-25 éves korukra már annyira felkopaszodnak, hogy ki kell őket vágni. Ha ügyesen választjuk meg az ültetendő fajtákat, akkor 4-5 fával akár három hónapon át is fogyaszthatjuk ízletes gyümölcseit. A legkorábbi fajták június elején már szüretelhetők. Elterjedési területe nagyjából megegyezik a szőlőével. A szőlőt ért filoxéravész után az őszibarack is alkalmasnak mutatkozott a kopár, meleg, déli domboldalak hasznosítására. Ekkor telepedett le Nagytétényben Lehner Vilmos tanár, aki egész életét az őszibarack elterjesztésének, a legújabb és legjobb fajták meghonosításának szentelte. Diósd, Budafok, Törökbálint már az első világháború idején ellátták a budapesti piacokat jó minőségű őszibarackkal, és a termelése továbbgyűrűzött a Balaton-felvidékre, a Mecsek lankáira.
Jó tudni!
A barack belső magja mérgező amygdalint tartalmaz. Éretlen magos gyümölcsét, levelét, gyökerét és gyantáját gyógynövényként is hasznosították. Júniustól szeptember végéig érnek fajtától függően 70-160 grammos, olykor csaknem negyedkilós nagyságú gömbölyű gyümölcsei. Bennük éles szélű hegyes, pórusokkal tarkított csonthéjas magot találunk. Világszerte mintegy 500 őszibarack és 300 nektarinfajtát termesztenek. Az éretten szedett gyümölcsök a legfinomabbak, tápanyag- és vitamintartalmuk is ekkor a legértékesebb. A nektarint a természet „véletlen” játéka hozta létre, mintegy ajándékképpen azoknak, akik idegenkednek a barack szőrös héjától. Az új génmutációt hordozó fákat azután már a kertészek fedezték fel és szaporították tovább. A gyakorlott piaci vásárló ismeri a korai és a késői magvaváló fajtákat, megkülönbözteti a sárga és az utóbbi években megint egyre népszerűbb, zöldes vagy fehérhúsú fajtákat. A legújabbak a sima héjú nektarinok, az augusztustól érő, pirosas húsú vérbarackok, és igazi különlegességnek számítanak a lapos, pogácsa alakú barackok, amelyek csak néhány éve jelentek meg a hazai zöldségeseknél. De újra hódít a hagyományos a fehér húsú, nagy szemű, magyarfajta, a Mariska is. Július második hetétől érik. Gyümölcse közép nagy, bő levű, éretten félig magvaváló, jellegzetes zamatú, nagyon finom ízű. Sajnos sokszor a legszebb barackok némelyike száraz, szivacsos belsejű, főleg ahogy közeledünk az ősz fele. Vásárláskor nézzük meg a termés szárának maradványát. Friss szedésre utal, ha még zöldes és nedves. Barackot vásárolni mindig kosárral, de legalább dobozzal induljunk, hogy minél kevésbé törődjenek a gyümölcsök, míg hazaérünk. Az őszibarackból gyümölcs-levest, befőttet, lekvárt is készíthetünk, de jól tűri a mélyhűtést is. (források: www.hazipatika.com, www.oazis.hu, www.balintgazda.hu, www.wikipedia.hu)
Tejszínes őszibarack krémleves
Hozzávalók: 9-10 db őszibarack, 2 rúd fahéj, 1 csomag vaníliás cukor, 2 evőkanál barnacukor, 2 dl tejszín, 1/2 csomag vaníliás pudingpor, kb. 5 dl víz, tejszínhab a díszítéshez. Elkészítés: A barackokat megpucoljuk, a magot eltávolítjuk. Nagyobb darabokra vágva egy fazékba tesszük, és vízben a cukrokkal és a fahéjrúddal felfőzzük. A tűzről félrehúzva turmixszal krémesítsük. A pudingport kikeverjük a tejszínnel és behabarjuk vele a levest. Jól lehűtve tálaljuk. (www.mindmegette.hu).
