0
Shares
Pinterest Google+

A lágy kalács igazán ünnepi étel. Húsvétkor pedig elmaradhatatlan. A sonka és tojás mellett a húsvéti reggeli elengedhetetlen kelléke. Bátran készítsünk tehát húsvét vasárnapra egy mosolygos, aranybarna, frissen sült foszlós kalácsot. Talán most több időnk is van rá. Nagyanyáink csodás darabokkal rukkoltak elő. Kutassuk fel a nagymama receptjét! Persze a húsvéti sonka mellé kicsit sósan süssük. Sokan ma sem tudják elképzelni, hogy kenyeret egyenek a sonka mellé kalács helyett. A kalács egy egyszerű édes kelt tészta, alapvetően lisztre, egy kevés friss (vagy száraz) élesztőre van szükségünk hozzá, valamint vajra és tejre. A kalácsvariációk száma szinte végtelen. Most cikkünk végén egy sós, foszlós, fonott kalács alapreceptjével kedveskedünk.

A húsvét és benne a kalács rövid története

A húsvét a feltámadás ünnepe. A kereszténység legnagyobb ünnepeként egyben a negyvennapos nagyböjt lezárulását is jelzi. Ezen a napon szabad a böjt után először húst enni. (Erre utal a magyar húsvét szó is: a hús magunkhoz vételének első napja.) Jézus nagypénteki kereszthalálával nem szabadította meg a világot a szenvedéstől, de megváltotta minden ember bűnét, és feltámadásával győzelmet aratott a halál felett. A húsvét a tavaszvárás, a tavasz eljövetelének ünnepe is, amelyet március vagy április hónapban (a Hold állásának megfelelően) tartanak. A húsvétnak megfeleltethető, időben korábbi zsidó vallási ünnep, a pészah, az egyiptomi fogságból való szabadulás ünnepe. A szó kikerülést, elkerülést jelent, utalva arra, hogy a halál angyala elkerülte a zsidóknak bárány vérével megjelölt házait. Húsvét vasárnapján Jézus feltámadásának ünneplése a VIII. század körül vált általánossá, bár már a III. századból vannak adatok, amelyek megünneplésére utalnak. Ezen a napon a reggeli mosdóvízbe sok helyütt piros tojást tettek, ennek egészségőrző szerepet tulajdonítottak. A ház körüli munkákat tiltó nap volt, nem szabadott seperni, főzni és mosni sem. Az állatokat sem fogták be ezen a napon. A húsvétvasárnapi szertartásokhoz kapcsolódik az ételszentelés szokása. A délelőtti misére letakart kosárral mentek a hívők, melyben bárányhús, kalács, tojás, sonka és bor volt. A húsvéti bárány Jézus áldozatát, a bor Krisztus vérét jelképezi. A tojás pedig az újjászületés jelképe. Az egészben főtt tojás ugyanakkor a családi összetartást is jelképezi. A sonkát, bárányt, tojást, kalácsot a templomban megszenteltették, ezután mágikus erőt tulajdonítottak neki. A morzsából vittek az állatoknak is, hogy jól szaporodjanak, egészségesek maradjanak. A sonka csontját a gyümölcsfára akasztották vagy a földekre vitték a jó termés reményében. Bizonyos vidékeken szokásos volt a vasárnapi napfelkeltét valamely magaslatról nézni, mert a felkelő nap is a feltámadás szimbóluma. A nagyböjt végeztével a templomban megszentelt ételek kerültek az ünnepi asztalra. Magyarországon tradicionális húsvéti étel a főtt, füstölt sonka és a keménytojás reszelt tormával, amihez nem kenyeret, hanem kalácsot ettek. Minden vallási közösségnek, földrajzi régiónak, családnak megvolt a maga hagyománya a kalácsot illetően. Húsvétra valaki pászkát készített, valaki kalácsot, valaki sárgatúrót. A kalács évszázadok óta a magyar parasztkonyha ünnepi éltele. A sült tészták közül állandó szereplője volt különböző formákban a húsvéti, a lakodalmi és karácsonyi asztaloknak. Az ország egyes vidékein a kenyérnél jobb minőségi lisztből készült. Később a készítéséhez, tejet, tojást és élesztőt is használtak.

Foszlós kalács húsvéti sonkához

A legfinomabb foszlós, fonott kalács receptje minden családban féltve őrzött recept. Olyan igazi puha, foszlós kalácsot, mint amilyet nagymamáink sütöttek, azért nem könnyű elővarázsolni. A szorgos öreg kezek évszázadok tapasztalatával, az ősöktől elsajátított praktikákkal dagasztották a tésztát, készítették a fonatokat. Sokan úgy gondolják finoman foszló, vajas kalácsot készíteni ma is igazi művészet, de nem lehetetlen. A mi kalácsunk tésztája tulajdonképpen a francia briós tészta megfelelője. Ez egy nagyon puha, finoman kidolgozott tészta, amely a tejnek, a tojásnak és vaj megfelelő beledolgozásának köszönhetően lesz foszlós állagú. Lássuk csak, mi az a néhány dolog, amire valóban figyelnünk kell. A kalács tésztájára úgy kell vigyázni, mint a kelt tésztákra általában. Langyos tejjel dolgozzunk, az összes hozzávaló is szobahőmérsékletű legyen, de ne legyen hideg és huzatos a konyha sem! A kalács tésztáját lehet géppel keverve kezdeni, amíg összeáll, utána viszont már kézzel történjen a finom kidolgozás. Más vélemények szerint az igazi kalácsot nem szabad géppel dagasztani. Fontos, hogy a kelesztés ideje meglegyen. És persze vaj, vaj és vaj! Véletlenül sem margarin. Maga a vaj pedig egészen puha legyen, szobahőmérsékletű. Miután szinte majdnem teljesen késznek tűnik a tészta, akkor dolgozzuk bele kisebb adagokban.

Húsvéti foszlós kalács

Hozzávalók: 80 g vaj, 25 g élesztő, 2.5 dl langyos tej, 80 g cukor, 1 egész tojás + 1-2 tojássárgája, 1 csapott tk só, 400 g finomliszt, 100 g rétesliszt, 1 egész tojás a kenéshez.

Elkészítés (1): Egy nagy tálba szitáljuk bele a lisztet és mérjük ki külön a cukrot. Egy dl langyos tejhez adjunk egy-egy evőkanállal a lisztből és a cukorból, morzsoljuk bele és futtassuk fel az élesztőt. Adjuk a liszthez a kimért cukrot, sót, az egész tojást és a tojássárgákat, a langyos tejet, valamint a felfuttatott élesztőt. Gyúrjuk össze, majd nagyon enyhén lisztezett felületen dagasszuk 10 percig, amíg egészen sima nem lesz a tésztája. Most dolgozzuk bele a nagyon puha vajat kisebb adagokban. Dagasszuk addig, amíg ismét homogén és sima tésztát nem kapunk. Egy enyhén kivajazott tálban, letakarva kelesszük 45 percig. Vegyük ki a tálból, és egy munkapulton vágjuk 4 egyenlő részre. Sodorjunk belőlük 4 egyforma hosszú, kb. 40 cm hosszú rudat. Négyes fonással fonjunk belőlük kalácsot. Tegyük a kalácsot óvatosan a kivajazott tepsibe, felvert tojással kenjük meg a tetejét, és letakarva pihentessük még 25 percet. Közben melegítsük elő a sütőt 180 fokra (légkeverés nélkül). Ismét kenjük meg a tetejét tojással és kb. 30 perc alatt süssük készre. Tűpróbával ellenőrizzük átsült-e.

Elkészítés (2): Első lépésként a vajat olvasztjuk meg, és kicsit félrerakjuk hűlni. Majd jöhet az élesztő felfuttatása. Az elmorzsolt élesztőt 1 ek cukorral egy kis tálba szórjuk, ráöntünk fél dl langyos tejet, és jól elkevergetjük. Kb 10 perc, amíg elkezd felfutni. Eközben a lisztet egy nagy tálba szitáljuk, (így, szitálva még foszlósabb lesz a kalács) elkeverjük a sóval, cukorral. Beletesszük a tojást, és az 1-2 plusz sárgáját, ráöntjük a maradék 2 dl langyos tejet, majd a felfutott élesztőt. Kézzel elkezdjük összegyúrni. Ebben az állapotában még kicsit ragacsos, de mikor már összeáll a tészta tegyük ki a meglisztezett pultra, deszkára és ott dolgozzunk vele tovább. Gyúrjuk pár percig, majd kezdjük hozzáadni az olvasztott vajat. Ettől lesz igazán foszlós. Legjobb, ha a tenyerünkbe veszünk egy keveset a vajból, majd azzal gyúrjuk tovább. Ismét kis vaj, ismét gyúrás. Mikor elfogyott a vaj, még pár percig átdolgozzuk a tésztát, és a tálban kelni hagyjuk 35-40 percig meleg helyen. Ilyenkor már nem szabad gyúrogatni, hogy a levegőt ne nyomjuk ki belőle. 6 részre osztjuk a tésztát, és óvatos mozdulatokkal kb 30cm-es rudakat sodrunk belőle. Egy csipetnyit félreteszünk a tésztából. Ha a magas kalácsot szeretjük inkább kerek formában süssük. A kalácsokat fonjuk meg 3-as fonással, így lesz 2 db. A két fonatot helyezzük el a kerek formában. A kis lyukak helyére a félretett tésztából formázott kis golyókat tegyünk. Ekkor kenjük tojással meg és újabb 40 percre tegyük félre kelni. Ha megkelt, újra kenjük meg tojással, és előmelegített, nem légkeveréses 180 fokos sütőben süssük 35-40 percig. Ha nagyon pirulna alufóliával vagy sütőpapírral takarjuk le.
források: www.mindmegette.hu, www.nosalty.hu, www.kemenytojás.com

Előző

Flotta hírek

Következő

COVID-19 pandemic bad for shared mobility, good for ICEs