0
Shares
Pinterest Google+

Mostanában egyre nagyobb divat a mikrozöldségek fogyasztása. Új gasztronómiai trendet képviselnek erőteljes színeikkel és intenzív aromájukkal. Egyes jól ismert fűszernövények és zöldségek például a bazsalikom, a koriander, az édeskömény vagy a retek – apró méretű változatai. Nemrég e sorok írója is gyönyörködhetett e kis növénycsodákban, amikor egy neves budai étteremben a sütőtök levest tették különlegessé a tányér szélére komponált kis mikrozöldség-költeménnyel. A legújabb kutatások szerint ezek a kis növénykezdemények magasabb koncentrációban tartalmaznak vitaminokat és antioxidánsokat, mint ezen növények kifejlett verziói. A fogyasztásukat nem a hagyományos zöldségek helyett ajánlják, hanem azok mellett, az étrend további gazdagítására. A sztárszakácsok szívesen alkalmazzák őket, mert valóban nagyon jól mutatnak a tányéron.

Mini bioerőművek

A mikrozöldségek, vagy mikrozöldek a magas tápértékű termények közé tartoznak. Az elvetett zöldség-, fűszer- vagy gabonamagból kikelt pár hetes zsenge növénykéket jelentik. A mikrozöldségeket már az első levélpár megjelenése után talajszintig levágják, fajtától függően 7-21 nappal a csírázás után. Piaci megjelenésük a 80-as évekre nyúlik vissza, és azóta egyre növekvő népszerűségnek örvendenek például az exkluzív éttermek körében. Egy-egy tálca mikrozöldség mini bioerőműként szolgál szervezetünk számára. Rendszeres fogyasztásukkal egész évben tehetünk az egészségünkért. Népszerűségüket magas tápértékükön túl élénk színüknek, különleges textúrájuknak és egyedülálló ízviláguknak köszönhetik. A legnépszerűbb mikrozöldségek a rukkola, a koriander, a bazsalikom, a fodros kel, a retek, a vízitorma, a zöldborsó, a spenót, a cékla, a különféle saláták.

Különböznek a csíráktól

A mikrozöldséget ne keverjük össze a csírával. A mikrozöldség már nem csíra, hanem olyan, rendszerint 14 napnál fiatalabb (7­­–14 napos) növény, amelyen már megjelentek a felnőtt növényre jellemző, de még apró hajtások, levelek, melyek mérete maximum 3–10 cm. Abban is különböznek a csíráktól, hogy termesztőközegben (ez lehet talaj vagy egyéb mesterséges közeg pl. kókuszrost) fejlődnek, szükségük van napfényre, vagy azt pótló mesterséges megvilágításra, és gyökérzetük, levélzetük egyaránt megjelent. Ízük markánsabb a csírákénál, színük élénkebb, alakgazdagabbak. Jóval több bioaktív vegyület (flavonoidok, a glükozinolátok és a fitoösztrogének), ásványi anyag (Ca, Mg, Fe, Mn, Zn, Se és Mo) található bennük, ugyanakkor a zöld hajtások nitrát tartalma jóval kisebb a kifejlett növényekénél. A zöldség konfettinek is becézett növénykék dekorációként, valamint alapanyagként használhatók fel salátákhoz, levesekhez, vagy szendvicsekhez.

Cserépben akár az ablakpárkányon

Ami jó csírazöldségnek, az jó mikrozöldségnek is, így salátaféléket, retket, búzát, lucernát, hagymát, zsázsát és még számtalan más növényt vethetünk, majd arathatunk 3-10 centiméteres korában egy napos ablakpárkányról, vagy akár télen is a szobában. A mikrozöldségeket nevelhetjük cserépben, de már vásárolhatunk beltéri propagator nevű eszközt, ami egy mini üvegház. Gondoskodik a növények vízellátásáról, és még fényt is juttat nekik, hiszen beépített LED-es növénylámpával rendelkezik, ami olyan típusú fényt bocsát ki, ami a növények fejlődéséhez kell. Az aránylag kicsi terméshozam, a termés viszonylag rövid élettartama, illetve a magas piaci áruk gátat szab széleskörű elterjedésüknek. Egy kevés befektetéssel azért megtermelhetjük őket magunknak, sőt, akár vállalkozást is alapíthatunk rájuk. A tengerentúlon nagyobb számban, de már itthon is működnek ilyen mikrozöldség termelő vállalkozások. Az üvegházas, vagy akár a beltéri LED lámpás mikrozöldség termesztés nem bonyolult folyamat, hamar elsajátítható, egész évben művelhető őstermelői tevékenység is lehet. Termesztésük üzleti modelljének legnehezebb része nem is maga a termesztés, hanem a piacra vitel. Ahol biztosan érdeklődést mutatnak a mikrozöldségek iránt, azok a termelői és biopiacok, éttermek és az egészségtudatos üzletek, bioboltok.

Otthoni termesztés

A mikrozöldségek termesztéséhez akár virágládában, akár cserépben vagy tejfölös dobozban is nekiláthatunk. Kizárólag csíráztatásra szánt vetőmagot használjunk. Fontos, hogy a fölösleges öntözővíznek biztosítsuk az elfolyást, vagyis a tejfölös doboz alját például szurkáljuk ki. Tegyünk a dobozba 3–5 cm termőföldet, ne nyomkodjuk le, maradjon a föld laza szerkezetű, szórjunk rá egy kb. kávéskanálnyi magot, öntözzük meg, majd 0,5 cm földréteggel takarjuk be. A termesztéshez követelmény a magvak mikrobiológiai tisztasága. Kizárólag olyan magvak használhatók, amelyek természetes csírátlanítási folyamaton mentek keresztül, így csökkentve a betegséget okozó baktériumokkal történt fertőzöttséget. Sose használjunk csávázott, kémiai szerekkel előkezelt magvakat! A csírázást segítendő a magvakat ajánlott előzőleg 24 órára vízbe áztatni. A vetés sűrűsége a magok méretétől függ. A túl sűrű vetés felnyurguláshoz vezethet. A magindításhoz meleg (21-27 0C) és általában sötét körülmények kellenek. A termesztő közegnél követelmény a jó víztartó képesség, a porózusság. Ha magvak mintegy 90%-a kikelt, a tálcát fényre kell vinni, vagy meg kell világítani napi 18 órás megvilágítás általában megfelelő. A kb. 50% relatív páratartalom segít a mikrózöldségek kedvező textúráját kialakítani. Tegyük őket világos helyre, de ne tűző napsütésre, majd kerülve a túlöntözést rendszeresen, legalább naponta egyszer locsoljuk vízpermettel. Mikor 7–14 napon belül kihajtanak a levelek és még nem nagyobbak 10 cm-nél, vágjuk le a növényt. A mikrozöldségeket akkor kell szedni, amikor a sziklevelek után az első levélpár kifejlődött. A csíráktól eltérően csak a gyökér nélküli növényi részt fogyasztjuk. A sikeres mikrozöldség termesztéshez kizárólag lukacsos, jól szellőző, nem törékeny anyagból készült tálcák használata ajánlott. A tökéletes szellőzés eléréséhez tálcán lévő lyukak száma, egymástól való távolsága is fontos. A penészedés, és berohadás az egyik legnagyobb buktatója a mikrozöldség termesztésnek. Az első pár napos csírázás után jó ventillációjú, normál páratartalmú körülményre van szükségük. Ebből következik, hogy kevéssé fertőződnek, és baktériumokkal való szennyeződésük kisebb, mint a csíráké. Nevelésük hosszabb ideig tart, fajtól és környezeti hatásoktól függően 8-15 napig, amíg első lomblevelük megjelenik. Míg a csíranövények alig tartalmaznak klorofillt, ezért sápadt színűek, a mikrozöldek, ahogy a nevük is mutatja, harsogó zöld színűek, klorofillban gazdagok. A csírák és a mikrozöldek szüretelésére a reggeli órák javasoltak. Mindig annyi növényt vágjunk le, amennyi a napi étkezéshez szükséges. A csírák és a mikrozöldek biztonsággal egy hétig tárolhatók. Fogyasztás előtt alaposan mossuk meg, minden esetben ivóvíz minőségű vízzel.

A mikrozöldek előnyei és veszélyei

A szépségükön túl, elsősorban rendkívül magas tápanyagtartalmukért fogyasztjuk. Nagy mennyiségben tartalmaznak C-, és E-vitamint, béta-karotint, aminosavakat, enzimeket, antioxidánsokat és ásványi anyagokat: például a mikrozöldség-vöröskáposztában a kifejlett káposztához képest 40-szer több E-vitamin, 6-szor több C-vitamin, és 69-szer több K-vitamin van. A mikrozöldségek, előállítási technológiájuk miatt (kedvező hőmérséklet, páratartalom, öntözés) különösen kitettek a kórokozó baktériumok megtelepedésének. A mikrozöldségek a nem megfelelő termesztés, tárolás, szállítás során E. coli vagy Salmonella baktériumokkal szennyeződhetnek, melyek a nyersen való fogyasztást követően hasmenést, hányást, lázat és gyomorpanaszokat okozhatnak. Gyerekek, várandós nők, idősek és gyenge immunrendszerrel rendelkezők ne fogyasszanak mikrozöldséget. Vásárláskor mindig friss terméket válasszunk, Ne fogyasszunk kellemetlen szagú terméket. Soha ne puszta kézzel, hanem csipesszel vagy tiszta gumikesztyűben kezeljük a mikrozöldséget, tisztítás előtt és alatt.

A rukkola, a közkedvelt mikrozöldség

A rukkola mikrozöldségként kezdetben kissé dió ízű, majd fűszeres, borsos ízek jönnek elő. Kevéssé kesernyés, mint a kifejlett növény. Állaga ropogós. Megszórhatjuk vele a salátát, a szendvicset. Jól passzol olaszos tésztákhoz, paradicsomos ételekhez, levesekhez, omletthez. A rukkola mikrozöldség antioxidáns hatású karotinoidokban gazdag (lutein, zeaxantin, violaxantin), ezek a zsíroldható vegyületek óvják a sejteket a sérülésektől, és elengedhetetlenek a szervek működéséhez. Ásványi anyagokban gazdag. Magas a K vitamin tartalma, amely a véralvadás egyik fontos szabályozó tényezője, csökkenti az agykárosodás esélyét, erősíti a csontokat. Kiemelkedően magas C-vitamin tartalma szintén óvja a sejteket, és erősíti az immunrendszert. Antioxidáns hatású, zsírban oldódó E vitamin tartalmának köszönhetően karbantartja az anyagcsere folyamatokat, védi a sejteket, öregedésgátló, segíti az agyműködést. A kesernyés ízért felelős glikozinolátok, amelyek csökkentik a rák, különösen a tüdő- és vastagbélrák kialakulásának kockázatát szintén előfordulnak benne.

Csirkés, tojásos emeletes szendvics

Hozzávalók: 2 db főtt tojás, 12 szelet fehérkenyér, ½ evőkanál zeller só, 2 evőkanál majonéz, 50 g vaj, 150 g füstölt, szeletelt csirke, ½ csésze humusz, 1 csésze mikrozöldség.
Elkészítés: Aprítsuk össze a tojásokat, és keverjük krémesre a zeller sóval és a majonézzel. 4 szelet kenyeret kenjünk meg vele. Erre jöhet egy következő szelet kenyér, melyet finoman kenjünk meg vajjal. Erre tegyük a csirkét és a humuszt. Szórjuk meg mikrozöldséggel, és a tetejére is egy megvajazott szelet kenyeret tegyünk. Átlósan felvágva különösen mutatós is.

források: www.gazdabolt.hu www.zoldbolt.hu, www.eteltcsakokosan.hu, www.kertlap.hu www.ezermester.hu, www.nlcafe.hu

Előző

Volvo biztonság, Az önvezető autó morális dilemmái, Kötelező vezetési segédletek?

Következő

MINI Cooper S E Countryman ALL4