0
Shares
Pinterest Google+

Nincs karácsony mézeskalács nélkül! Készülhet dekorációnak az adventi koszorúra, a fenyőfára, az asztalra, ajándéknak, de egyszerű csodás süteménynek is. Készítése jó mulatság, kellemes családi program. A nagyi és az unokák együtt gyúrják, formázzák, szaggatják, de sokszor a család férfitagjai is bevonhatók. Eredete több ezer évre nyúlik vissza. Altamira barlangjában húszezer éves rajz mutatja, miként gyűjtötték őseink a mézet, de Egyiptomban, a karnaki templomban i. e. 1500 tájáról maradt fenn méhábrázolás. Régészeti leletek pedig azt bizonyítják, hogy a mézeskalács készítése egyidős a méz használatával. Az ókori görögök a halottak szájába is mézeskalácsot tettek, hogy ezzel engeszteljék ki az alvilág gonosz őrét, Cerberust. A rómaiak isteneiknek az állatáldozat helyett inkább állat formájú mézeskalácsot ajánlottak fel. Hazánkban az aquincumi ásatásoknál is találtak több mézeskalácssütésre alkalmas cserépformát. A nyers tésztát ezekbe nyomkodták a sütés előtt.

Erdélytől Nürnbergig

Az 1200-as évektől kolostorok készítettek vallásos tárgyú figurákat, életképeket a mézes tésztából. A saját méhészettel rendelkező kolostorokban mézes italokat és süteményeket is készítettek. A papok mézből, viaszból tizedet szedtek. Az erdélyi méhészet olyan jelentős volt, hogy 1370-ben Nagy Lajos király vámmentességet biztosított a nagyszebeni szászoknak, akik Bécsbe, Csehországba, Velencébe és Flandriába is szállítottak a finom erdélyi mézből és viaszból. Idővel “mézesbábos” céhek is alakultak, melyek míves díszítéseket készítettek rá, így kedvelt ajándékká vált. Bécsben 1368-ban már név szerint emlegettek két mézeskalács sütőt, de Kölnben is nagy hagyománya volt a mézeskalács készítésnek, mely mind a mai napig megmaradt. A tizenhat-tizenhetedik században, Nürnbergben lendült fel először a formaalakítás művészete, ami később egész Közép-Európára átterjedt. Az első magyarországi mézeskalácsos-céh 1619-ben alakult Pozsonyban, de Kassa is a mézeskalács készítés egyik központjának számított a tizenhetedik században.

Sokáig egyeduralkodó volt

A méz sokáig az egyetlen édesítőszer volt, amivel tartós szárazsüteményt tudtak készíteni. “Királyi” eledelnek számított. A méz drágasága miatt csak ünnepi alkalomra készítettek belőle süteményt és sokáig csak a leggazdagabb családok engedhették meg maguknak, hogy mézeskalácsot egyenek. A meseirodalomban is fellelhető a mézeskalács csábító ereje: a Jancsi és Juliskában szerepel egy mézeskalács házikó. A mézeskalács elterjedéséhez az is hozzájárult, hogy könnyű elkészíteni és sokáig eláll. Az állás pedig nemhogy ártana neki, hanem egyenesen használ. Ráadásul a méz tápláló és egészséges, boldogságot jelentő étel. A világ sok országában különböző időszakokban és helyi tradíciók szerint készítik a mézes finomságot. Például az angoloknál is nagy hagyománya van a karácsonyi mézes sütésének, ilyenkor készül a ginger bread, az emberke formájú, gyömbéres kalács. A skandinávok és germánok vaddisznó alakú mézeseket sütöttek a téli napforduló eljövetelekor.

Vallási jelkép, ajándék, vásárfia,

1713-ból ismert a debreceni mézeskalácsosok céhének szabályzata is. Értékes ajándékként tartották számon. A leghíresebb mézesek magyar nyelvterületen Debrecenben és Erdélyben készültek. A székelyek sokáig éltek ősi mézgyűjtési módszerekkel. Nagy kerek falapot bekentek mézzel, rúdra erősítették. Az odagyűlt méhek útját követve rátaláltak a fészekre, amelyet megjelöltek, és időnként megdézsmálták. A legősibb mézes sütemény a lepény. Erős napsütésben felforrósodott kőre vízből, lisztből és mézből készített tésztát kentek és megszárították. A díszítésnek külön jelképi rendszere alakult ki. Mind formájában, mind díszítésében meghatározott eseményhez köthető egy szépen elkészített mézeskalács. Kedvelt vásári ajándékok voltak.

Ütőfa majd szaggató

A 15. századtól a mézeskalács formákat fából faragták ki, bibliai témájú (háromkirályok, Krisztus a kereszten, Mária gyermekével) és uralkodói képmásokat faragtak. A mézesbábos ezeket a mintákat saját maga faragta ki, rendszerint körtefából, mégpedig fordítva azért, hogy a kész figura a helyes formát kapja. Ezek az úgynevezett ütőfák apáról fiúra öröklődtek. A XIX. századra aztán egyre kedveltebbé váltak a világi témák, így a szerelmi jelképek, gyermekjátékok. Az ütőformák helyét a ma is általánosan használt szaggatóformák vették át. Fémlemezből készített kiszúróformákat kezdtek használni, amelyek a régi, kedvelt figuráknak csak a körvonalait őrizték meg. Nagyon sok mézeskalács a formáról kapta a nevét, például a mézes huszár, a tükrös szív – ezek voltak a legnépszerűbbek. A tükrös szívhez, mint szerelmi ajándékhoz, több hagyomány is kapcsolódik. Ha a fiú mézes kalács szívet vett választottjának, és a templom előtt átadta neki, az egyben a lánykérést, a szerelem kifejezését is jelentette.  A magyar mézeskalácsos ipar a 19. század elejéig virágzott. A mézeskalácsosság vidékre szorult, vásárokon, búcsúkon kínálták a portékát. A mézeskalács nemcsak ízletes csemege, hanem sokáig őrzött emléktárgy is volt.

Hogyan készül?

A mézeskalácsok, figurák formavilága és fűszerezése országonként, de akár tájanként is változó. A tésztába a fűszerek közül a fahéj, a gyömbér, az ánizs, a szegfűszeg, a reszelt narancs- és citromhéj, került, de egy csipetnyi őrölt borsot is elbír. A kardamon leginkább az északi népek mézeskalácsát ízesíti. A mézeskalácsnak számtalan receptje létezik, fő összetevői a liszt, porcukor, méz, tojás. Az összetevőket összekeverik, a tésztát átgyúrják, hűvös helyen pihentetik, kilapítják, majd formázzák. Ezután a kalácsokat általában díszítik és kisütik, de sütés után is díszíthető. A mézeskalács akkor kész, ha a széleinél pirulni kezd. Vigyázzunk, ha túlsütjük keserű lesz. A nagyobb figurákat hagyjunk egy napig pihenni és csak utána díszítsük. Ha a mézes alakja sütés közben változik, utóbb még formára vághatjuk, de csak rögtön a sütés után, mert hidegen könnyen törik. Ha karácsonyfadísznek szánjuk, még a sütés előtt szúrjunk lyukat a formába a szalagnak, fonálnak, amivel majd a fára aggatjuk. Ha sütés után próbálkozunk, a figurák könnyen eltörhetnek. Ne ijedjünk meg, ha a mézeskalács a sütés után kemény – később megpuhul. Vannak receptek, amelyek kimondottan csak kemény, díszítésre szánt mézesekhez alkalmasak. A mézeskalács sütés közben megnő, így legalább 2 – 2 cm hagyjunk a sütőlapon az egyes darabok között. Ha a választott figurához nem találunk kész formát, akkor rajzoljunk először sablont és vágjuk körbe. Ha nagyobb részeket akarunk összeilleszteni, ragasztani – például mézeskalács házikó készítésénél – akkor a hagyományos, díszítésre javasolt tojáshabba tegyünk több porcukrot és máris kész a fogyasztható kötőanyag. (források: www.kulinarisvilag.hu, www.ezoterikus.hu, www.mezeskalacs.hu)

Puha mézeskalács:

Hozzávalók: 25 dkg méz, 30 dkg vaj, 30 dkg kristálycukor, 1 kg liszt, 1 db narancs, 4 db tojás, 2 teáskanál szódabikarbóna, 1 teáskanál szegfűszeg, 2 teáskanál fahéj, 1 teáskanál vaníliakivonat, 1 teáskanál szerecsendió (őrölt), 2 teáskanál gyömbér (őrölt). A díszítéshez: 1 db tojásfehérje, 20 dkg porcukor, 2 teáskanál citromlé.

Elkészítés: Öntsük a mézet egy nagy tálba, keverjük hozzá a fűszereket, a vaníliakivonatot, és reszeljük hozzá a narancshéjat. Közepes lángon kezdjük el melegíteni folyamatos keverés mellett, hogy a fűszerek beleolvadjanak a mézbe, de ne égjen le a massza. Amikor a keverék rotyogni kezd, adjuk hozzá a vajat, és keverjük tovább, amíg el nem olvad. Ha kész tegyük félre egy kicsit hűlni. Egy másik tálba mérjük ki a kristálycukrot, üssük hozzá a három tojást, és verjük habosra. A kiló lisztbe szórjuk bele a szódabikarbónát. A cukros habhoz folyamatos keverés mellett a mézes-fűszeres masszát és a szódabikarbónás lisztet felváltva adagoljuk hozzá. Keverjük egyenletesre egy ragacsos, nyers tésztát kapunk. Gyúrjuk gömbbé és tegyük a hűtőbe egy egész éjszakára. Másnap jöhet a nyújtás! Maximum fél centiméteres vastagságúra nyújtsuk ki, majd jöhet a szaggatás a mézeskalácsformákkal. A formát gyakran lisztezzük közben. Sütés előtt tojással megkenegethetjük, akkor fényes lesz. Közepes hőmérsékleten körülbelül hét percig sütjük, de ha már szép aranybarnák, vegyük ki őket, mert a mézeskalács nagyon hamar meg tud égni. A díszítőhöz szitáljuk át a porcukrot, hogy ne legyen csomós. Adjuk hozzá egy tojás- fehérjét és a citromlevet. Keverjük sűrű masszává, és díszítsük vele a kihűlt mézeskalácsokat, majd hagyjuk megszáradni.

forrás: www.femina.hu

Előző

Nyereményjáték a Miele-vel

Következő

Telefonon szerezhető luxuskocsik, Pizza Hut, Akadálymentesen Budapesten