0
Shares
Pinterest Google+

Gabonapelyhek, pufik, köles golyó, puffasztott rizs, kukorica, extrudált kenyér – egyre több ilyen terméket fogyasztunk. A fogyókúrázók előszeretettel vásárolnak például ilyen kenyeret a hagyományos péksütemények kiváltására. Kérdés valóban beilleszthető-e a diétába ez az új termékcsalád? Egyáltalán jó-e, ha extrudált, puffasztott termékeket eszünk. Legtöbben nem is tudják, hogy ez mit is jelent, és hogy nem tanácsos túl sok extrudált élelmiszert fogyasztani. Ez azért is különösen fontos, mert nagyon sok extrudált termék célcsoportját, éppen legféltettebb kincseink, a gyerekeink jelentik.

Mit jelent az extrudálás?

Az extrudálás egy élelmiszeripari eljárás, amelynek során különböző nyers élelmiszereket (gabonák, húsfélék, stb.) fél-folyékony masszává alakítanak, majd átpréselik azokat egy szűk nyíláson. Ezáltal különböző méreteket és formákat, textúrát képesek felvenni – lásd gabonagolyócskák, de különböző állat vagy akár szív alakú puffasztott formák. A folyamat hőkezelést is magába foglal: a felgőzölt vagy felforralt alapanyagokat a gyártás során ízesítik, a “gép másik végén” pedig megjelenik a tökéletesen egységesre formázott és egységes összetételű késztermék. Az extrudálást a harmincas évek óta használják reggeliző pelyhek készítésére, de az első extrudáló gépet már 1870-ben üzembe állították egy kolbászkészítő üzemben. Ma számtalan élelmiszeripari vállalat használja ezt az eljárást a gabonafélék feldolgozásától a kutyaeledel készítésen át a nescafé-gyártásig, de a műanyagiparban is.

Miért hasznos?

Az élelmiszeripar számára nem mellékes, hogy extrudálás révén az élelmiszerek tartósabbak lesznek. Az eljárás előnyére írják továbbá, hogy általa az étel könnyebben emészthetővé válik, valamint hogy adott esetben a módosított molekula szerkezet révén több rostot tartalmaz. Aki extrudált élelmiszert fogyaszt, annak javasolt viszont sok vizet fogyasztania, hogy a rost tisztíthassa a beleket, és távozni tudjon onnan. Az extrudálás legnagyobb előnye, hogy a segítségével addig nem létező élelmiszerek készíthetőek úgy, hogy minden adag tökéletesen azonos tulajdonságokkal rendelkezik. Legyen szó gabonapehelyről, húst helyettesítő növényi fehérjékről vagy kutyaeledelről, az ezzel a technológiával tömegesen gyártott élelmiszerek egységesek, ennek köszönhetően könnyen csomagolhatóak és tárolhatóak, az eltarthatóságuk is jobb.

Kinek jó igazán?

Az extrudált kenyerek valóban alkalmasak meghatározott diétás igények kielégítésére. Segítséget jelenthetnek az alacsony energiatartalmú (pl. fogyókúra), a gluténmentes (lisztérzékenység), valamint az élesztőmentes (gombás megbetegedések) étrendek összeállításában. Az extrudált kenyérnek számos változata létezik, natúr, rozsos, korpás, kukoricás, pizzás és gluténmentes változatai is elérhetők. Az extrudált termékek sem csodaszerek azonban, önmagukban nem várhatunk tőlük pl. fogyasztó hatást. Bár a szárított, extrudált termékek tömege lényegesen kisebb, mint a normál kenyérféléknek, de a tápanyagokat is koncentráltabban tartalmazzák. Egyes étrendekben előnyös lehet ez a termékcsalád, a könnyű kimérhetősége, illetve a pontos adagolhatósága miatt is. Sokszor javasolják ezeket a termékeket glutén-érzékenyeknek, mivel sok közülük kukoricából, rizsből készül, amit ők is fogyaszthatnak. De nekik is mértékkel javasolt a fogyasztása. Legjobban pedig a cukorbetegeknek, vagy diétázóknak ajánlatos vigyázniuk is ezekkel a termékekkel. A glikémiás indexük ugyanis nagyon magas. (Ez azt jelenti, hogy a vércukorszintet mennyire emelik meg.) 1-től 100-ig terjedő skálán az extrudált kenyér GI-je 74, ami bizony elég magas. Kérdéses az is, hogy mennyire tesz jót az élelmiszernek, ha módosítják a szerkezetét, és megváltozik a természetes molekula-szerkezete. Nem egységesek a nézőpontok azzal kapcsolatban sem, hogy az extrudálás során mennyiben tartja meg az adott összetevő a tápanyag-tartalmát. Ennek tudatában biztosabb egészségforrás, ha inkább módosítás nélküli élelmiszert fogyasztunk, vagy adunk különösem a gyerekeinknek. Reggeli gabonapehely helyett tejberizs, vagy zabbal és gyümölcsökkel kiegészített natúr joghurt, a puffasztott rágcsálnivalók helyett pedig gyümölcsszelet. Főleg, hogy sok extrudált termék ízesítőszereket, egyéb nem természetes adalékanyagokat is tartalmaz.

Vannak-e káros hatásai?

Mivel az eljárás során a nyersanyagokat jelentős hőhatásnak és nyomásnak teszik ki, a tulajdonságaik megváltoznak. Ennek köszönhető, hogy tetszőlegesen alakíthatóak, de ez egyúttal azt is jelenti, hogy bizonyos biológiai tulajdonságaik hátrányosan változnak. Az extrudálás során elpusztul például az A-vitamin, és a lizin nevű, a nitrogénháztartásban kulcsszerepet játszó aminosav. A nyers élelmiszerekben található enzimek egy része elpusztul, és csökken a mikroorganizmusok száma is, így lesz tartósabb az élelmiszer. Az extrudálás egy összetett gyártási folyamat, amit egy gép végez el, ilyen szempontból az így készített termékek egészségügyi kockázata alacsonyabb, mint a nyers élelmiszereké. Összességében elmondható, hogy az extrudálás sok hasznos következménnyel jár, de számolni kell néhány hátránnyal is, ezek azonban ésszerű fogyasztás mellett nem jelentenek egészségügyi kockázatot. Vagy is mértékkel, de ehetünk ilyen élelmiszereket is.

Extrudált kenyér gyerekeknek?

Az extrudált kenyerek könnyen emészthetőek, kevés zsírt tartalmaznak, cukrot pedig jó esetben egyáltalán nem találunk bennük, semmi akadálya annak, hogy gyerekek is fogyasszák olykor, olykor. Az ízük többnyire semleges, és praktikus utazáskor magunkkal vinni, mivel édesen és sósan is fogyaszthatóak. A gyerekek esetében azonban fokozottan érdemes ellenőrizni az összetételt és figyelni az adagolásra. Extrudált kenyérrel nem könnyű jóllakatni valakit és ez nem is ajánlható, de “vészhelyzet” esetén viszont jól jöhet, ha zöldséggel, felvágottal egyszerű szendvicset készítünk belőle. Ha adunk is olykor gabonagolyót, vagy pufit a gyereknek alapvetően érdemes inkább müzlit és természetes pelyheket fogyasztaniuk. A zabpelyhek kiváló választásnak bizonyulnak, hiszen természetesek és biztosítják a szükséges energia szintet, teltség érzetet, mellyel elkerülhetőek a felesleges nassolások, éhség érzet, levertség, és rossz közérzet. Persze ki tud mindig ellenállni, amikor szemünk fénye toporog a végeláthatatlan polc előtt, hogy vajon ma melyik puffasztott állatkát tegye a kosárba. Az extrudált kenyér helyett is érdemes a teljes kiőrlésű, magvas, vagy rozsliszttel készült kenyereket választani számukra is, melyek kevésbé hizlalnak és a bennük lévő gabonák valósan egészségesebbek.

Extrudált kenyér vagy inkább kétszersült?

Az extrudált kenyereket ízesített gabonapépből készítik szárítással. A kétszersült viszont egy édesített és tojást is tartalmazó kenyér, amit valóban kétszer sütnek meg. Tulajdonságaiban tehát közelebb áll a pirítóshoz. A kétszersült átlagos kalóriatartalma 426 kcal 100 grammonként, míg az például Abonett extrudált szelet esetében 320 kcal. Míg 10 deka kétszersültben 10 gramm zsír található, addig az extrudált kenyérben mindössze 2 gramm. A kétszersült több szénhidrátot tartalmaz, mint az extrudált kenyér, ráadásul koleszterint és cukrot is találunk benne, míg az extrudált kenyérben az utóbbi két tápanyag egyáltalán nem található meg. Ha ehhez hozzátesszük, hogy a kétszersült rosttartalma is jóval az extrudált verzió alatt marad, leszögezhetjük, hogy fogyókúrázók számára egyértelműen az extrudált kenyér a jobb választás. Általánosságban elmondható viszont, hogy semmi sem indokolja a kenyérfélék, péksütemények teljes mértékű extrudált termékekre cserélését, ugyanakkor kis mennyiségben beilleszthetőek az energiaszegény étrendbe. Egy szelet csábítóan kevés (16-20) kalóriát tartalmaz, de a jóllakottság érzetet nehéz elérni vele. Érdemes sok zöldséget és folyadékot fogyasztania mellé: ezzel rásegíthetünk a teltségérzetre. Emellett figyelembe kell venni, hogy az extrudált kenyér túlnyomórészt szénhidrátból áll, ezért a napi tápanyagbevitelnél ezt ki kell egyensúlyozni fehérjékkel és zsírokkal. Szerencsére – a kenyérfélékkel ellentétben – minden „szelet” összetétele azonos, így a diétázóknak könnyebb kiszámolniuk a napi tápanyagbevitelt.

Extrudált takarmány és az állatok

Az extrudált gabonatermékeket a malacok, lovak, juhok, szarvasmarhák stb. takarmányaiban is felhasználják. Legtöbbször fiatal állatok esetében az elválasztás előtt és után, amikor az enzim feldolgozó szervük még nincs teljesen kifejlődve. Az extrudált gabonaneműek növelik az állatok teljesítményét, magasabb a tejhozamuk, jobban dolgozzák fel a takarmányt, ritkábbak az emésztési zavarok. A fentieken túl az extrudálás lebontja a tápláló hatás ellen ható, vagy mérgező hatású tényezőket, és elöli a patogén baktériumokat vagy gombákat. Ez az egyedülálló eljárás lehetővé teszi, hogy számos ipari mellékterméket és nem hagyományos anyagot fel lehessen használni állatok takarmányozására (pl.: húsliszt, halliszt, olajos magvak). Az extrudált takarmányok, száraz tápok igen sokfélék és alkalmasak arra, hogy kielégítsék a korszerű állattartás követelményeit. Hobbi állataink: cicáink és kutyáink is jobbára már ezt kapják.

forrás: www.hajráegészség.hu, www.kosarmagazin.hu, www.wikipedia.org

Itt pedig egy kiváló kölesfasírt recept

Elkészítése egyszerű és nagyon finom. lehet főzelékek betétjeként használni, de krumplipürével önmagában is remek .
Hozzávalók mintegy 20 fasírt elkészítéséhez:
1. 125 g köles (hántolt)
2. 1 közepes fej vöröshagyma
3. 2 evőkanál étolaj
4. 2 gerezd fokhagyma
5. 1 teáskanál só
6. feketebors (őrölt)
7. 2 teáskanál majoránna
8. 3 db tojás (közepes, “M”-es méretű)
9. 3 púpos evőkanál zabpehelyliszt

A kölest felöntöm 3x-os mennyiségű vízzel, és lassú tűzön megfőzöm. Leszűröm, átmosom és hagyom kihűlni. A hagymát apróra vágom, és olajon aranysárgára pirítom. A végén dobom bele az összezúzott fokhagymát, rá pedig a kihűlt kölest. Kicsit átforgatom, összepirítom. Leveszem a tűzről, sózom, borsozom, a többi fűszert is beleteszem, majd a tojás és a zabliszt következik. Nedves kézzel golyókat formázok belőle, és forró olajban aranysárgára sütöm őket.

Forrás: cookpad

Előző

Telefonkészülékek biztosítása, bankból lakásszolgáltató

Következő

Lexus Yellow Edition, Audi Q8