0
Shares
Pinterest Google+

Húsvét egyik legjellegzetesebb, legsokoldalúbb étele a kalács. A foszlós kalácsnak, ahogy nagymamáink készítik mindenképpen ott a helye a sonka és a tojás mellett. Fogyaszthatjuk reggel, délben, vagy este, akár sósan, akár édesen, a húsvéti sültek, a főtt kötözött sonka mellé, de desszertként is. A sonkához kicsit sós és töltetlen dukál, de desszertnek más variációban is készíthetjük! Nem múlhat el tehát a Húsvét kalácssütés és evés nélkül. Bátran süssük meg magunk otthon! Az illata betölti majd a lakást, és biztos, hogy melegen tehetjük az ünnepi asztalra.

Kis kalácstörténet

Készüljön bárhol is a világon a kalács mindenütt finom búzalisztből tejjel, leginkább vajjal és tojással dagasztott, kelt, foszlós belsejű, édes ízű. A magyar, de más népek hagyományai szerint is leginkább ünnepekre készítik. Egyes elméletek szerint a kalács az ősi áldozati ételek maradványa. Formája igen változatos lehet, kerek és hosszúkás, telt, lyukas közepű, rácsosan alakított vagy fonott. Egyes vidékeken, főleg Dél-Magyarországon a kalács szót a sütemény szinonimájaként is használják. Hol az a kalács! Hozd mama a kalácsot! – mondják tréfásan a vasárnapi ünnepi ebéd után apáink, nagyapáink, férjeink különösen az idősebb generációkból. A 19. század végéig elkészítése azonos volt a házikenyérével, csak formájában különbözött tőle: ugyanolyan tésztából, de lyukasra alakították. Később viszont már a kenyérnél jobb minőségű búzalisztből készült. Újabban a dagasztásához tejet használnak, és a tésztát tojással gazdagítják. A kürtőskalács kivételével a kalácsot kemencében sütötték, akár közvetlenül a kemence aljára téve, akár tepsiben vagy vaslábosban. A húsvéti sonka, a bárány, a tojás és a kalács a termékenységet, a bőséget jelképezik. Egy szicíliai közmondás szerint azt kell igazán sajnálni, akinek a húsvéti asztalára nem került kalács. Az ételeket húsvét vasárnapján megszentelik. Ilyenkor a hívők letakart kosárkákkal érkeznek a misére, hogy a pap áldását adja a lakomára. A húsvéti ételek összefoglaló neve a népnyelvben kókonya. A Székelyföldön azonban csak a húsvéti kalácsot értik alatta. A magyar kalács elnevezést a nyelvészek a szláv kulics szóból eredeztetik, ami kimondottan a tetején kereszttel jelölt húsvéti kalácsot jelenti.

Colomba, Osterpinze, Passbrood és a többiek

Európában a legerősebb hagyománya az olaszoknál van a húsvéti kalács sütésének. Egyes területeken korona vagy galamb (Colomba Pasquale) formájú – a panettonéhoz hasonló –, tojás alakú színes cukorkával díszített fonott kalácsok, máshol csirke vagy nyúl alakú kenyerek (is) jellemzőek. Olaszországban a legelterjedtebb, gyakorlatilag kihagyhatatlan húsvéti édesség a Colomba . A Colomba Pasquale galamb formára alakított foszlós kelt tészta. A colomba, azaz a galamb a béke jelképe, és egyben az új életet is szimbolizálja, ugyanúgy, mint nálunk a tojás. A tésztába szárított gyümölcsöket, narancsdarabokat is kevernek és a tetejét mandulaforgáccsal szórják meg. A galamb alakú, leginkább kalácstésztára emlékeztető sütemény eredetileg Lombardiából származik, de mára már az egész országban elterjedt és többféle változatban létezik. A nálunk ismert hagyományos húsvéti kalács mindig kelt tésztából készül. A kelt tésztából leggyakrabban fonatokat készítenek, így a fonott kalács a legismertebb. De nagyon elterjedt még ilyenkor a kalácskoszorú. Mutatós tortaformára alakítva is: a kelt tésztából egy kisebb kerek cipót formázunk, köré pedig 3 részből készített tésztafonatot illesztünk, és így sütjük meg. A tésztába ízlés szerint tehetünk mazsolát, kandírozott gyümölcsöt. Igazán mutatós ajándék vagy asztaldísz, ha a kalácsba festett tojásokat illesztünk, szalagokkal, virágokkal is dekorálhatjuk. Ha kalácsot készítünk, ahhoz, hogy igazán könnyed és foszlós legyen, különösen fontos átszitálnunk a lisztet, hogy az levegősebb legyen, így könnyed legyen a tésztánk! A kalács napjainkra egyet jelent a jellegzetes hosszúkás, fonott alakú péksüteménnyel, eredetileg azonban kerekre formázták, erre a formára utal a kalács név is. A húsvéti ünnepen a katolikus hagyományban különleges szerepet is kap a kalács: a vasárnapi szentmisén a hívek megszenteltetik ünnepi ételeiket, így a tojás és a sonka mellett a kalácsot is. Ausztriában a tradicionális húsvéti kenyér az Osterpinze. Eredetileg olasz karácsonyi étel volt, melyet az osztrákok tettek húsvéti csemegévé. Húsvét vasárnapján ezt az édes kenyeret is, néhány tojás és egy darab sonka kíséretében megáldatják a pappal, majd a család minden tagja eszik mindegyikből, mert a megáldott étel szerencsét hoz. Jellegzetessége, hogy a tésztán 3 metszést kell ejteni, ez a Szentháromságot jelképezi és elmaradhatatlan róla a jégcukor is. Hollandiában a legjellegzetesebb húsvéti édesség a mazsolával töltött, úgynevezett Paasbrood kenyér. Finnországban a legrégebbi húsvéti különlegesség neve Mammi, ez egy cukrozott rozsmalátából készült puding, amit általában tejszínhabbal és cukorral kínálnak. Svédországban marcipánnal töltött tejszínhabos zsemle az ünnepi reggeli. A portugálok húsvéti péksüteménye a folar, amely fonott kalácsra hasonlít, és tojásokat rejtenek el benne. Az északi vidékeken az inkább sósan vagy citrommal, esetleg ánizzsal ízesített kalácsot kedvelik, míg délen az édesen, szegfűszeggel, fahéjjal, aszalt gyümölcsökkel készültet. Németországban az Osteramm, a bárány alakú sütemény dívik.

A keresztszülők adják

A spanyolok tradicionális húsvéti kalácsa, a Mona de Pascua-ba különösen Katalóniában, Valenciában és Murciában népszerű. Általában a Húsvét előtti 40 napos böjt végén, húsvétvasárnap vagy húsvéthétfőn készítették. A hagyomány szerint a keresztszülők adják ezt a süteményt ajándékba a kereszt-gyerekeiknek. Innen is ered a neve: a mona marokkói arab nyelvjárás szerint ajándékot, míg a Pascua spanyolul húsvétot jelent. Manapság már kétféle változata is létezik. A hagyományos Mona de Pascua egy nagyméretű fánkhoz hasonlít, főtt tojással a közepén. Tojást azért helyeznek a kalács tetejére, mert az a keresztény vallásban az életet és az újjászületést jelképezi. Ezért is szokták a tojásokat két tésztacsíkkal kereszt formában lefedni. Általában annyi tojást helyeznek el a kalácson (2 és 12 darab között), ahány éves keresztgyereknek ajándékozzák. A modern változat úgy néz ki, mint egy feldíszített torta. A kalács köralakú, a két tésztaréteg közé baracklekvárt tesznek, majd az egészet bevonják csokimázzal, mandulaforgáccsal és a tetejét gazdagon díszítik pl. csokoládé tojásokkal, figurákkal. Ez a változat annyira népszerű, hogy Katalóniában a cukrászok százezerszámra adnak el belőle Húsvétkor. Mára a Mona de Pascua-t nemcsak húsvétvasárnap és húsvéthétfőn, hanem szinte az egész nagyhét alatt fogyasztják. Vallási jelentése mellett a tavasz bőkezűségét is szimbolizálja.

Cukorkereszttel díszítik

Nagy-Britanniában a legkedveltebb húsvéti sütemény a hot cross buns, az édes, gyümölccsel és fűszerekkel ízesített kalácstésztából készült zsemle, amelyet cukorkereszttel díszítenek. Az édes, fűszeres, gyönyörű csillogó barna színű zsemle a régi angolszászoktól ered, akik a tavasz istennő tiszteletére sütötték. Az Angliában hagyományos nagypénteki édességhez számos babona is kötődik. Vannak, akik szerint, ha két ember megosztja a zsemlét, akkor azzal a barátságukat erősítik a következő évre, mások szerint, ha beteg ember eszik belőle, akkor hamarosan jobban lesz, megint mások pedig úgy vélik, a hajósok szerencséje is a húsvéti zsemlén múlik: ha magukkal viszik a zsemlét, megóvja őket a hajótöréstől. A zsemle tetején lévő kereszt eredetileg a négy égtájat szimbolizálta, később Jézus keresztre feszítésének szimbólumaként emlegették, volt idő, amikor csak egyházi ünnepeken, templomokban és temetéseken szolgálták fel. Ma már nincsenek ilyen kötöttségek, de húsvétkor fogy a legtöbb belőle. Az édes zsemle mellett gyakran készül simnel torta is, ami egy gyümölcsös-marcipános torta, tetején 11 kis golyóval, ami Jézus apostolait jelképezi (Júdást kihagyva).

források: www.wikipedia.hu, www.azenkemencem.com, www.mindmegette.hu, www.nlcafe.hu

Hagyományos húsvéti fonott kalács, kalácskoszorú

Hozzávalók: 50 dkg átszitált finomliszt, 8 dkg porcukor, 3 dl langyos tej, 3 dkg élesztő, 8 dkg puha vaj, 8 dkg porcukor, 2db tojássárgája,1 db tojás a kenéshez, 2 dkg vaníliás cukor, 5 dkg mazsola (elhagyható), 1 citrom reszelt héj, 1 teáskanál só.

Elkészítés: Az élesztőt egy evőkanál cukorral és egy evőkanál liszttel simára elkevert langyos tejben felfuttatjuk. Az átszitált lisztet elmorzsoljuk a puha vajjal, majd hozzáadjuk a felfuttatott élesztős tejet, a porcukrot, a vaníliás cukrot, a 2 tojássárgáját, a citromhéjat, majd végül a mazsolát. A tésztát addig dagasztjuk (kézzel, vagy robot dagasztókarral), amíg a felületén és tésztában apró hólyagocskák keletkeznek, a tál falától és a kezünktől pedig könnyen elválik. Egy tiszta konyharuhával takarjuk le a tálat és tegyük a tésztát langyos helyre kb. 40 – 45 percig keleszteni. Ha megkelt, akkor osszuk 3 részre, formáljunk belőle egyforma hosszúságú rudakat és fonjuk össze. Tegyük vajjal kikent tepsibe, takarjuk le és kelesszük ismét kb. 40 percet, amíg kb. másfélszeresére nem nő. A tetejét kenjük meg tojássárgájával és 180 fokra előmelegített sütőben süssük meg. Ha koszorút akarunk készíteni, akkor a fonás után a kalács két végét kör alakzatban illesszük össze. Ha tojást akarunk a tésztába tenni, akkor sütés előtt nyomjuk bele héjastól a tésztába. forrás:www.mindmegette.hu

Húsvéti barackos fonott kalács

Hozzávalók két adaghoz: 40 dkg búzaliszt, 2 evőkanál cukor, 1 csomag szárított élesztő, 2 teáskanál só, 1 dl tej, 4 db tojás, 20 dkg vaj, 20 dkg aszalt sárgabarack.
Elkészítés: Tegyük egy dagasztótálba a lisztet, szórjuk rá a sót, a szárított élesztőt, a cukrot, kezdjük el a dagasztást, majd csorgassuk bele a tejet és egyenként a felütött tojásokat. Keverjük öt percig és utána adjuk hozzá a puha vajat is. Dagasszuk addig, még a tészta könnyű és levegős lesz, és csak a legvégén keverjük bele az összeaprított aszalt barackot. Tegyük langyos helyre, takarjuk le konyharuhával és kelesszük kétszeresére. Borítsuk liszttel meghintett deszkára, gyúrjuk át még egyszer, majd vágjuk kétfelé. A két cipót vágjuk hat egyforma részre, és sodorjuk ki hosszúkásra. Fogjunk össze három csíkot, majd fonjuk össze, mint a kislányok haját. A másik hárommal is ugyanígy járjunk el. Tegyük kivajazott és liszttel meghintett sütőformába, kenjük meg a tetejét felvert tojással. Kelesszük még legalább fél órán keresztül, majd előmelegített sütőben 170 fokon, húsz percig süssük készre. Borítsuk ki a formából, és rácson hagyjuk kihűlni.

www.kaldeneker.hu

Előző

THE NORWEGIANS PREFER ELECTRIC CARS, Digital accident statment on web as well, Commission applies Leaseurope standards

Következő

Újpestre is el lehet jutni a GreenGóval, Rolleres Bubi Helsinkiben, Önjáró tehervonatok