0
Shares
Pinterest Google+

mézeskalács fontos része az ünnepnek nélküle el sem lehet képzelni az igazi karácsonyi hangulatot és főleg illatokat. Nem mellesleg a sütése jó szórakozás gyerekeinkkel, unokáinkkal. A legkisebbek is imádják gyúrni, formázni, díszíteni. Jól mutat az ünnepi asztalon, a fa alatt, de akár a fára is akaszthatjuk. Előkerülhetnek a régi receptjeink, a nagymama, dédike, de akár szépanyánk féltett kincsei, szép kaligrafikus betűkkel lerótt sorai a különleges karácsonyi finomságokról. S sütés közben hálás szívvel gondolhatunk is rájuk, hiszen nélkülük nem ülnénk itt a fa alatt. A szépen kidekorált mézeskalács ízlésesen karácsonyi papírba, celofánba vagy dobozba csomagolva kedves ajándékul is szolgálhat.

Kis mézeskalács történet

A mézeskalács története már az ókorban kezdődött. A méz sokáig az egyetlen édesítőszer volt, tehát nagy becsben tartották, sőt misztikus erőt is tulajdonítottak neki. Ókori régészeti leletek szerint már tésztákhoz, lepényekhez, süteményekhez is használták. Az alvilág szigorú őrét, Cerberust az ókori görögök úgy engesztelték ki, hogy halottaik szájába mézes süteményt tettek. A rómaiak a libiumnak nevezett mézzel és illatos fűszerekkel készített süteményüket afrodiziákumként fogyasztották. Római kori ásatásokról kerültek elő az első mézesfigurák, amelyeket az isteneknek szánt áldozatként sütöttek. Feljegyezték, hogy Püthagorasz nem élő állatot, hanem állatformájú mézeskalácsot áldozott az isteneknek. Pallas Athéné templomát őrző sárkánynak is mézeskalácsot adtak, és ha érintetlenül hagyta, azt szerencsétlenségre utaló jelnek tartották. A skandinávok és germánok vaddisznó alakú mézeseket (honigbrod) sütöttek a téli napforduló eljövetelekor. (A svédeknél ma is igazi adventi társasági rituálé a Honigbrod sütés.) Ez a legkorábbi hagyomány, ami a karácsonyi időszakhoz kapcsolódik. A mézeskalács készítésének szokását Európában a németek terjesztették el. A mézeskalácsot először egy 11. századi nürnbergi feljegyzésben említik önállóan. Nürnberg környéke kiváló földrajzi adottságokkal rendelkezett a méhtenyésztésre, s itt alakultak meg először az első mézeskalácsos céhek is. A mézeskalácsokat ún. mézeskalács ütőformákkal készítették, s előfordult, hogy a süteményeket nagy emberek, császárok arcképe díszítette. A német mézeskalácssütők kezdtek el egyedi formákat és saját kemencét használni, nekik köszönhető, hogy ez a sütemény végül egész Európát meghódította. Sőt a csatornán túlra is átterjedt, bár Angliában inkább gyömbéres kenyérnek hívták. Nagyjából ugyanarról van szó, mert mézet ők is adnak hozzá, ahogy az egy 15. századi angol receptkönyvben is szerepel. I. Erzsébetről pedig úgy tartják, hogy a királyi udvarba látogató méltóságoknak emberforma mézeskalácsokat ajándékozott, és ő maga is szívesen fogyasztotta az édességet. Ekkoriban terjedt el az a népi hiedelem is, hogy az a férfi, aki elfogyasztja az egy ifjú hölgytől kapott – kimondottan a számára készített – mézeskalács emberkét, az beleszeret majd az ajándékozóba. Míg Angliában a mézeskalácsemberke terjedt el, Németországban a mézeskalácsból házikó készült. A mézeskalácsházikók igazi karácsonyi különlegességnek számít ma is, akár dekorációnak szeretnénk az ünnepekre, akár későbbi elfogyasztásra szánjuk, de vajon miért készítjük ilyenkor. Honnan ered ez a szokás? Íme a magyarázat. A Grimm testvérek gyűjtése által világhírűvé lett mesében a gonosz boszorka az erdei mézeskalács házikóba csalja a testvérpárt Jancsit és Juliskát. Azóta már bizonyított, hogy a mesébe foglalt történetnek valós alapjai vannak és az eredete a 17. századra nyúlik vissza. Főszereplője egy Katherina Shrader nevű mézeskalács készítő, akinek erdei háza igazi mézeskalács sütödeként szolgált. Katherinát egy korábbi udvarlója, aki maga is mézeskalács készítő volt, miután a nő kikosarazta, bosszúból boszorkányság vádjával feljelentette. A boszorkányperben a nő ellen felhozott vádak között az is szerepelt, hogy férfiakat csal erdei házába, hogy felhizlalja őket. Katherinát börtönbe csukták, kínvallatással próbálták kiszedni belőle a vallomást, de ő minden vádat tagadott, végül felmentették. Vádlója, Hans Malzer azonban nem nyugodott bele az ítéletbe, s egy alkalommal Grete nevű húgával ellátogatott Katherina házába, megölte az asszonyt, és hogy a holttestet eltűntesse kemencébe vetette. Így lett a középkori bűntényből horrorisztikus mese, majd a karácsonyi készülődés egyik romantikus eleme: a porcukorral „behavazott” mézeskalács házikó.

A mézeskalács magyar honban

A magyar ősi méhész nemzet. Az ősi szövegek többször is említik a méhészt, mint megbecsült foglalkozást űző embert, és a mézet is, mint drága kincset, amivel édesíteni lehet az ételeket. Hazánkban a kora középkorban elsősorban a kolostorok közelében voltak méhészetek. De már az aquincumi ásatásoknál is találtak több mézeskalácssütésre használt égetett cserépformát. A méz királyi eledel volt. Bécsben 1368-ban már név szerint is említenek két mézeskalácsost. Kölnben, Nürnberghez hasonlóan ma is hagyomány a mézeskalács-készítés, mely valószínűleg Nagy Lajos királyunk idejében, Aachenból magyar zarándokokkal került Magyarországra. A mézeskalács népszerűvé válása Mátyás király idejére tehető, mert ekkor nagyon sok új, keleti fűszer érkezett az országba, amiket aztán a mézeskalácssütők fokozatosan beépítettek a receptjeikbe. Magyarországon több helyen is méhészetek működtek, így a 17. századra neves mézeskalácscéhek alakultak Debrecenben, Kassán, Pozsonyban vagy Kolozsváron. A mézeskalácsot előszeretettel árulták és fogyasztották vásárokban és búcsúkban, ekkor még nem csak a karácsonnyal kapcsolták össze. A magyar mézeskalácssütő mesterek is egyedi, fából faragott formákat használtak a tészta formázásához, ezek voltak az ütőfák, melyek legfőképp apáról fiúra szálltak. Az erdélyi mézeskalácsok közül külön is ki kell emelni a tordai pogácsát, ami tulajdonképpen egy díszítés nélküli mézes pogácsa. Az eredeti tordai pogácsát vásárfiaként árulták, s különlegessége az volt, hogy rozslisztből készült, téglalap alakúra formázták, minden csücskére egy-egy kerek formát tapasztottak tésztából, és amikor összesült, leginkább egy csülökcsontra hasonlított. A közepét késsel hosszanti irányban bevágták, így sütéskor kissé szétnyílt. A hagyományban fontos termékenység-szimbólumot is láttak benne.

Mézeskalács ma

Manapság már nem a hagyományos módszerrel, hanem az egyszerűbb kiszúró-formákkal készítjük a mézeskalácsokat, házikót építünk belőle, vagy a legmodernebb szilikonos kekszformákkal mintázzuk a tésztát. A díszítés is sokféle lehet az aszalt gyümölcsöktől és magvaktól kezdve a színes mázakig, vagy a klasszikus fehér tojáshabos ún. írókázásig. A lényeg, hogy a mézeskalácssütés valamilyen formában pont annyira része az adventi időszaknak, mint a koszorúkészítés vagy az adventi naptár. A mézeskalácsnak számtalan receptje létezik, fő összetevői a liszt, porcukor, méz, tojás. Az összetevőket összekeverik, a tésztát átgyúrják, hűvös helyen pihentetik, kilapítják, majd formázzák. A tészta jól alakítható, ám melegen ragacsossá válik. a formázás több módon történhet: kézzel, szaggató formákkal, melyek fémlemezből hajlított, körvonalat meghatározó keretek; ütőfával: fából készült formával, melybe a minta negatívja van belefaragva. Ebbe simítják a tésztát. Ezután a kalácsokat általában díszítik, kisütik. Néhány rendhagyó mézeskalács recept.

Paleo mézeskalács

Hozzávalók: 30 dkg mandulaliszt, 15 dkg kókuszliszt, 10 dkg szezámmagliszt, 10 dkg eritrit (eritritol/erythritol), 9 ek méz, 2 db tojás, 3 ek kókuszolaj, 2 ek útifű maghéj, 4 kávéskanál mézeskalács fűszerkeverék, 5 csepp vanília kivonat, 2 dl víz (lassan adagoljuk, ruganyos tésztát kell kapnunk), 1 kávéskanál szódabikarbóna. Díszítés: 1 db tojásfehérje,1 ek  eritrit, 3 csepp citromlé. Elkészítés: A tojásokat a mézzel és az eritrittel habosra keverjük, hozzáadjuk a puha kókuszolajat is. Egy másik tálban kimérjük a száraz hozzávalókat, beletesszük a fűszereket, az útifű maghéjat és a szódabikarbónát. A két tál tartalmát összevegyítjük, és elkezdjük kézzel gyúrni a tésztát, lassan adagolva hozzátesszük a vizet is. Amikor elértük a megfelelő ruganyos állagot, betesszük a hűtőbe. A következő nap látunk hozzá a szaggatásnak. Nyújtás előtt kb. 1/2 órával kivesszük a hűtőből a tésztát, sütőpapírral letakart nyújtódeszkára tesszük a massza felét, egyszerre csak ennyivel dolgoztunk. Folpackkal letakarjuk, és kinyújtjuk, nem túl vékonyra, kb. 7-8 mm-re, majd a formáinkkal kiszaggatjuk, a maradékot összegyúrjuk, újra nyújtjuk, szaggatjuk, amíg el nem fogy. 180 °C-ra előmelegített alsó-felső sütéssel sütjük 15 percig, majd gyors kenés következik. 1 tojást kikeverünk egy kevés eritrittel, és kenőtollal átkenjük a mézesfigurákat őket, majd visszatoljuk még 5 percre sülni. Rácson kihűtjük, majd jön a díszítés. 1 tojásfehérjét 5 tk. porított eritrittel és néhány csepp citromlével keményre verünk, majd habzsákba töltjük, és kidíszítjük a kalácskákat, figurákat.

Puha mézeskalács

Hozzávalók: 500 g finomliszt, 100 g vaj, 3 ek méz, 250 g cukor, 1 ek szódabikarbóna (csapott), 1 kk ecet (max. 10%-os), 2 db tojás, 2 ek tejföl, 1 kk fahéj (őrölt), 1 kávéskanál szegfűszeg (őrölt), 1 kk szerecsendió (őrölt).

Elkészítés: Egy edényben a mézet, a cukrot, a vajat, a tojásokat gőz fölött állandó kevergetés közben besűrítjük. A szirupot a tűzről levéve kicsit hűlni hagyjuk, majd belekeverjük a szódabikarbónát egy kevéske ecetben és a még meleg, de nem forró sziruphoz adjuk. Hozzáöntjük a lisztet is, és egy-két kanál tejfölt, majd rugalmas tésztává gyúrjuk. A tésztát szobahőmérsékleten 2-3 órán át állni hagyjuk. A méz miatt lehet, hogy a tészta kissé képlékeny és nem túl könnyű bánni vele. (Célszerű sütőpapírt használni.) A tésztát 2-3 mm vastagra kinyújtjuk, majd kiszaggatjuk. 180 fokra előmelegített sütőben sütőpapíron pár perc (5-6 perc) alatt készre sütjük. Ha barnulni kezd még időben vegyük ki.

(forrás: www.gasztrocoach.hu, www.mindmegette.hu, www.femina.hu, www.wikipedia.org, www.nosalty.hu)

 

 

 

Előző

Flottaplusz

Következő

MINI STRIP