0
Shares
Pinterest Google+

Dél-Amerikából érkezett

A burgonya Peru és Chile hegyvidékén őshonos, ahol már 7000 éve fogyasztották az őslakosok, és már több, mint 5000 éve termesztették is az Andok magasabb fekvésű, hűvösebb vidékein. Európába Pizarro spanyol hódító expedíciója hozta el. A legenda szerint a spanyol királyi udvarban az inkák földjéről visszatért hajósok mutatták be az előkelő társaságnak a burgonyanövényt és a zöld gumókat. A főurak bizony nem találták ehetőnek, sőt fogyasztása fejfájást és gyomorgörcsöket is okozott. Ekkor valaki mérgében a nyitott kandalló parazsába hajította a növényt, a gumóival együtt. Rövid idő múlva kellemes illat terjedt el a teremben: a sülő krumpli illata. Erre kikotorták a tűzből a gumókat, és élvezettel fogyasztották el. A 17. század végén és a 18. század elején a gyakori silány gabonatermés és nyomában éhínség kedvezett a burgonya elterjedésének Európában. Magyarországra 1650 körül került bajor-osztrák közvetítéssel. Az általuk használt krumpel szó alapján kapta a krumpli nevet. A földi alma vagy körte, a grundbirne Magyarországon is elterjedt. Ingyen osztottak vetőgumót és  II. József adókedvezménnyel is támogatta a termelőket.

Csak a gumóját

A legfontosabb termesztett, nem gabona növény, több ezer fajtája ismert. 50–90 cm magasra növő, lágy szárú. A föld feletti rész szárcsomóiból nőnek a hajtások és levelek, a föld alatt lévő részből a gyökerek és a tarackok. A tarack csúcsának megvastagodásából alakul ki a gumó. A sűrűn elágazó gyökerek 50–60 cm mélyre hatolnak le. A legszebb gumókat hűvös, csapadékos vidéken, laza szerkezetű, humuszban gazdag talajon fejleszti. Legnagyobb ellensége a krumplibogár. Fogyasztani kizárólag a gumóját szabad. A virágából keletkező bogyókban, a növény zöld részeiben, valamint a burgonyagumó „szemeiben” (rügyeiben) és a fényben tartott gumó megzöldülő héjában méreganyagot, szolanin fejleszt. A burgonya nagyrészt szénhidrátot, rostokat és fehérjét tartalmaz, de ezeken kívül megtalálható benne az A-, C- és B-vitamin jelentős mennyisége, magnézium, vas és kálium is. Könnyen emészthető. Hűvösben jól eltartható. Nagyon sokféleképpen használhatjuk: leves, főzelék, olajban, vagy zsírban sütve, húsételekhez köretként, kenyér és egyéb kelt-, sült- és főtt tészták készítéséhez.

Egyszerre laktató, ízletes és egészséges.

A burgonya azért is fontos eledelünk, mert a növény 85%-a hasznosítható emberi táplálékként, szemben a gabonafélék 50%-os hasznosíthatóságával. A burgonyagumó egészséges élelmiszer. Figyelni kell azonban a megfelelő elkészítésére: fölkockázása lerövidítheti a főzési időt, de akár 75%-kal is csökkentheti az ásványi anyag tartalmát. A burgonya héját is ajánlott fogyasztani, gazdag tápanyagokban, ezért héjastól is bátran süthetjük. Kis mennyiségben ugyan tartalmaz egy antropin nevű anyagot, viszont ez csak akkor veszélyes, ha igen nagy mennyiséget eszünk belőle. Az antropin kisebb mennyiségben megszünteti a bélcsatornában a görcsöket és a puffadást, ezért a burgonya gyomornyugtató hatással rendelkezik. Egyik legjobb terápiás hatása, hogy vízben áztatás során lúgos lé oldódik ki belőle. Ha ezt megisszuk, semlegesítjük a gyomorsavat. A burgonya a tápanyagok közül szénhidrátot tartalmaz a legnagyobb mennyiségben, keményítő formájában. Fehérjét csak minimálisan, zsírt pedig szinte egyáltalán nem tartalmaz nyers és főtt formájában. Némelyik sárga, narancssárga vagy lila húsú burgonyaféle – különösen az édesburgonyák antioxidánsokat is tartalmaznak. Kiváló B1- és B6-vitamin, valamint folsavforrás. Fehérjetartalma a tojással egyenlő biológiai értékű. Diétás, fogyókúrás ételnek sem utolsó. A benne lévő hatóanyagok erősítik a kötőszöveteket. C-vitamin tartalma segít a narancsbőr leküzdésében. Vízhajtó és hatására a vércukorszint stabilizálódik, komplex szénhidrát tartalma csökkenti az éhségérzetet. Magas kálium- és alacsony nátriumtartalmának köszönhetően kiválóan szabályozza a vérnyomást. A legtöbb rostanyagot a héjában főtt vagy sült burgonya tartalmazza. Energiatartalma harmada a kenyérének, de rizsénél is jóval kedvezőbb. Magas telítő értéke miatt segít a diétában és a testsúly megtartásában is. De ügyelni kell az elkészítés módjára, hiszen az olajban sült változatok akár két-háromszoros energiatartalommal is bírhatnak. Fogyókúra és diéta esetén elsősorban főve együk.

Mindenki kenyere

Magyarországon egy főre átlagosan évente 60 kg burgonyafogyasztás jut. A belőle készült ételek nélkülözhetetlen fogásai a magyar konyhának. Akadnak közöttük nagyon egyszerűek, mint a paprikás krumpli, a burgonyaleves és főzelék, de vannak olyan elegánsabbak is, mint a krokett, a felfújt vagy a püré. Egyik kedvenc mindennapi csemegénk, a sült krumpli más néven hasábburgonya belga találmány. Az 1880-as években, Liége-ben apró krumplisütő bódékban árusították. Először Észak-Franciaországot hódította meg, azután átterjedt a La Manche csatornán és az angol szegény emberek kedvelt eledelévé vált. A szigetországban manapság sült halszeletekkel és majonézzel vagy ketchuppal együtt “fish and chips” néven árusítják. Az Európai Burgonyakutatók Szövetsége (EAPR) három fő “főzési típusba” sorolt be minden elismert fajtát. Az “A” jelzéssel ellátott burgonya nem fő szét. Elsősorban salátákhoz, hidegkonyhai készítményekhez, rakott krumplihoz, gratinhoz ajánlják. A “B” jelzésű burgonyák főzni valók, de nem főnek szét. Bármely célra megfelelnek, de különösen: leveshez, főzelékhez, ragukhoz, hasábburgonyához használatosak. A C (és B-C) típusú krumpli szétfő, húsának szerkezete laza, durvábban szemcsézett, lisztes. Alkalmasak püréhez, pehelyhez, tepsis krumplihoz, krumplis tésztához.

Hasznos tanácsok

A meghámozott, feldarabolt burgonya a levegőn megbarnul, tartsuk víz alatt! Az olajban, zsírban való sütés előtt szárogassuk le a krumplit. Ellenkező esetben, a zsiradékban gőz képződik és a krumpli nem sül, hanem párolódik, nem lesz ropogós. Ha sikerült megfelelő krumpli forrást találni (nem könnyű!), érdemes nagyobb mennyiséget venni. A tárolás néhány aranyszabálya: mindig válogassuk át, sötét, jól szellőző legyen a tároló, óvjuk a fagytól, de a túlzott melegtől és a nedvességtől is. Ideális az 5 Celsius fok. A fénytől csírázásnak indulnak, ha elkezdődik, a csírákat morzsoljuk le róla. A burgonya kiváló tulajdonságai az egyes elkészítési módozatokban teljesen másképpen működnek. Zsiradékban vagy csőben sütve tápértéke igen magas, héjában főzve és sütve viszont nemcsak rostban gazdag ételt kapunk, de a tápanyagok nagy része is megmarad benne. Főtt állapotban a tápanyagok egy része kioldódik a vízben, ezért például püré készítéséhez a levét is használjuk fel. Mindig ép, friss burgonyákat válasszunk. Ha a héja elszíneződött vagy sérült ne használjuk, ahogyan a már kicsírázott darabokat se. A zöld foltok és a csírák a szolanin nevű mérgező anyag megnövekedett mennyiségére utalnak.

Recept

Édesburgonya leves

Hozzávalók: 4 nagyobb édesburgonya (nagyjából 1 kiló), 2 sárgarépa,1 fej hagyma, 6 gerezd fokhagyma, 8 dl zöldség alaplé, 3 dl tejszín,  olívaolaj, só.

Elkészítés: A zöldségeket megtisztítjuk, felaprítjuk. Egy fazékban olíva olajat hevítünk, megpirítjuk rajta a hagymát és a fokhagymát. Rádobjuk az édesburgonyát és a répát, megsózzuk, folyamatos keverés mellett kicsit pároljuk. Felöntjük a zöldséget az alaplével, közepesre mérsékeljük alatta a lángot. Ha megpuhultak a zöldségek botmixerrel simára turmixoljuk, végén tejszínnel és egy kis reszelt szerecsendióval bolondítjuk.

 

Előző

Nívós Vitarát minden vállalkozásnak!

Következő

Autókonvoj, elektromos közlekedés és céges flották az élen