0
Shares
Pinterest Google+

Legtöbb ételünk úgy kezdődik, hogy piríts üvegesre egy fej apróra vágott hagymát! A hagyma valóban nem hiányozhat egyetlen konyhából és kertből sem szinte sehol a világon. Aligha van még egy olyan növény, amelyet annyira széles körben fogyasztanának, mint a hagymát, földrajzi elhelyezkedéstől, lakóhelytől, vallástól vagy társadalmi státustól függetlenül. A közkedveltségét sokoldalúsága alapozza meg, valamint, hogy termesztése igen egyszerű, valamint jól és hosszú ideig tárolható. Nem közönséges növényről van szó, hanem egy igazi karakterről. Hagyma nélkül számtalan étel egyszerűen elképzelhetetlen.

Az ősi gyógyító

A kínai kertekben már ötezer évvel ezelőtt termesztették. Gyógyító hatását a rovásírásos szövegekben is megemlékeztek. Az ókorban étvágygerjesztésre, a szervezet tisztítására, a has puhítására, valamint szem- és fülproblémákra használták. Néró római császár például a megfázását kúrálta vele. A kolera és a pestis járványok idején megelőzésre használták, mert úgy vélték, hogy aki elegendő hagymát fogyaszt, az nehezebben kapja el a ragályt. A kolostorokban nemcsak náthára, szájtályogra, fogfájásra használták, hanem bőrbetegségekre is. A hagyma eredetileg Közép-Ázsiából származik. Manapság szinte a világ minden pontján termesztik, olyan száraz területeken is megmarad, ahol más növények nem termeszthetőek, tűrőképessége egyedülálló. Nem csak az ételt tehetjük vele ízletesebbé, hanem az egészségünket is jobbá tehetjük vele. Többek között remek C-vitamin és élelmi rost forrás, emellett alacsony zsír- és kalóriatartalmú. Reszelve, szeletelve, aprítva is használhatjuk. A nyers hagyma kiváló salátákba, szendvicsekbe, ízesíthetjük vele a levest, a húsokat, pörkölteket, a krumplit, de bármely zöldséges ételt.

Ázsiából jött liliomféle

A vöröshagyma (Allium cepa) a liliomfélék családjába tartozó növényfaj. Közép-Ázsiából a Földközi-tenger keleti medencéjén keresztül jutott el hozzánk. Áttelelő, fajtától függően kétéves vagy évelő növény. Levelei és tőkocsánya üreges, a levelek hengeresek. Virágzata gömb alakú ernyő, melyet korai állapotban világoszöld színű fellevél takar. A termése toktermés, magjai feketék. Tavasszal zöldhagymaként fogyasztjuk. A hagymahéj, a hagyma külső levelei az érés során elszáradnak, megbarnulnak, ezt a barna héjat vízben felforralva használják, elsősorban gyógyteaként. A hagymát felszedése után szárítjuk, a gyökerektől, fellevelektől megszabadítjuk, felfűzve, vagy csak elterítve száraz szellős helyen (pl. padlástérben) hosszú ideig tárolhatjuk.

Vásárlás, tárolás

Egész évben lehet kapni. Vásárláskor a kemény, tömött hagymákat válasszuk, amelyeknek héja fényes és száraz, és legyen egy kis nyaka is. Kerüljük a nedves és puha hagymákat, mert ez már az elindult rothadás jele. A puha nyelűek pedig üregesek és fásak. A hagyományos, gömbölyű vöröshagyma akkor jó minőségű, ha a felszíne tiszta és az állaga tömött. El kell kerülni az olyan hagymát is, amelyből már kinőtt egy kis szár, vagy meglágyult, vagy például fekete penészgomba jelent meg a héjak között. A hagyma szobahőmérsékleten is jól tárolható, de a fénytől elzárt, jól szellőző helyen. A hidegebb éghajlaton termesztett, csípős ízű fajták jobban bírják a tárolást, mert az ízt adó vegyületek természetes tartósítószerek is egyben. A vörös és sárga hagyma sokáig eláll, a lila és fehér hagyma nem bírja olyan sokáig. Fontos aranyszabály, hogy a burgonyát és a hagymát ne tároljuk együtt, mivel a krumpligumókból származó nedvességet és etiléngázt felszívhatja, s ez könnyen előidézheti a romlást. A főtt hagymát nem szabad fém edényben tárolni, mert elszínezheti. Az apróra vágott hagymát pedig nem érdemes lefagyasztani, sem más módon tárolni mert elveszíti az íze nagy részét.

A nyers erő

A hagyma nyers állapotban sokkal intenzívebben hat az érzékszerveinkre, mint főzést követően. Ennek az az oka, hogy különböző kénvegyületeket, illóolajat tartalmaz. E vegyületek egy része pedig hő hatására lebomlik. A nyers hagymalé irritáló és egyeseknek nehezen emészthető. Akik nem bírják a nyers hagymát, egyszerű főzési módszerekkel elfogadhatóbbá, könnyebben emészthetővé tehetik maguknak. Az érzékeny gyomrúaknak így nem kell lemondaniuk a hagyma kínálta egészségi előnyökről. Ha a hagymát, a burgonyához hasonlóan a héjában sütjük megtart mindent, ami jó benne, de az elérhető íz enyhébb, aromákban gazdagabb, mint a nyers hagymáé. A nyers hagyma jellegzetes csípős ízét és illatát egy kéntartalmú vegyület, az allilszulfid adja. A könnyeinket is ez a vegyület csalja elő, amikor a hagymát szeleteljük, aprítjuk. Ha a hagymát félórával a felvágás előtt mélyhűtőbe tesszük, azzal csökkenthetjük az enzim aktivitását. Ennek a hatóanyagnak van viszont az előnyös baktériumölő hatása. A hagymának magas a C-vitamin tartalma is. De sok benne a természetes cukor, az A-, B6- és E-vitamin, folsav, nátrium, kálium, vas és más ásványi anyagok (jód, foszfor, szelén, kalcium). Gyógyhatású szerként bélféregűzésre, vizelethajtásra, étvágygerjesztésre, illetve vércukor csökkentésére is használják. Vegyületei segítenek a vérnyomás csökkentésében, a sejtek erősítésében, de stimulálják a fehérvérsejteket is. Erős a vírus- és baktériumölő hatásuk. a legtöbben főként köhögésre, náthára és influenzás esetek során veszik elő. A nagymamáink sokszor hagymateát főztek, ha valaki náthás lett vagy megfázás gyötörte. Ezzel mi is élhetünk. Szoptatós anyák viszont kerüljék az erősen hagymás ételek fogyasztását, mert az illóolaj-aromák átmennek a tejbe. A hagymavágás utáni szag megszüntetését a kéz hideg vizes leöblítésével érdemes kezdeni, majd citrommal, esetleg kis sóval kell átdörzsölni a szagló bőrfelületet, s végül szappannal, meleg vízzel kezet mosni. A leheleten egy szál petrezselyem vagy alma elrágcsálása segíthet.

Hagymafajták

Az egyes hagymafajták méretben, színben és ízben is különböznek. A hagyma lehet fehér, sárga, vörös és lila. A több mint ötszáz féle hagyma alapvetően két csoportba sorolható, a kemény- és a zöldhagymák csoportjába. A száraz hagyma már érett hagymát jelent, lédús hússal, de száraz papírszerű külső héjjal. A különböző hagymafélék nemcsak külsejükben és ízükben térnek el, hanem jótékony hatásaikban is. A száraz hagymát főtt ételekben használjuk leginkább olyanokban, amelyek erős ízt igényelnek: levesek, raguk, tésztaszószok, pörköltek. Lehet párolni, sütni, és főzni is.
Vöröshagyma
A leggyakrabban használt hagymafajta hazánkban. A legtöbb magyaros ételnek a paprikás pirított hagyma az alapja. Nevét bronzos­vörös burokleveleiről kapta. Nagy mennyiségben tartalmazza a kvercetin nevű polifenol vegyületet, ami természetes antihisztamin, csökkenti az allergiás reakciókat, javítja a prosztata egészségét, segít megőrizni az egészséges HDL koleszterinszintet, csökkenti a rossz koleszterint, az LDL-t. A vöröshagymában lévő kénvegyületek kedvezőtlen körülményeket teremtenek a gyomorfekélyt okozó helicobacter pyrolinak, védik az emésztőrendszert az emésztőrendszeri és vastagbéldaganatok kialakulásától. Baktériumölő hatóanyagai miatt a megfázás, az influenza, köhögés és a gyulladásos megbetegedések ellen is régóta használják. Önálló ételek is készíthetők belőle például a hagymaleves.
Lilahagyma
A vöröshagymához képest kevésbé erős, enyhén édeskés ízű, nyers fogyasztásra, vagy grillezésre különösen alkalmas hagymafajta. Nagyon jól illik a nyári salátákba, illetve a magyar konyhában klasszikusnak számító zsíros kenyér is lilahagymával az igazi. Sütve is kifogyaszthatjuk, például gyökérzöldségek mellé bedobva, de nyersen salátákban vagy egyszerűen csak friss zöldségként. A franciák ratatouille ragujába is lilahagyma dukál. Nagyon jó C-vitamin forrás, de rostot és kvercetint is tartalmaz. Erősíti az immunrendszert, segítheti a sebgyógyulást, antioxidáns hatása révén csökkenti a vércukorszintet, allicin tartalmával hozzájárul a szív és érrendszer egészségéhez, csökkenti a vérnyomást.
Fehérhagyma
A fehérhagyma édes ízű, kifejezetten salátába való hagymafajta. Nálunk korábban viszonylag ritkán lehetett kapni, de ma már egyre több zöldségesnél beszerezhető. Érdemes kipróbálni, mert a fehérhagyma kevésbé csíp, édesebb, mint a közismert vörös- vagy lilahagyma. Ráadásul az igazi görög salátába ez az enyhe hagyma való. Jótékony hatásai hasonlóak a vörös és a lilahagymáéhoz, de az antioxidáns hatású gyulladás- és rákellenes vegyületeket valamivel kisebb arányban tartalmazza. Általános megfigyelés, hogy minél csípősebb a hagyma íze és illata annál magasabb az antioxidáns hatása.
Mogyoróhagyma
A mogyoróhagyma más néven salottahagyma, a hagymafélék családjának önálló tagja. Kisebb, mint a vöröshagyma. Az alakja kerekded vagy hosszúkás, több gerezdre bontható, de a héja szintén vöröses, néha lilás-vöröses. Kevésbé intenzív az íze, mint a vörös testvéréé, és picit édeskésebb is. Közép- és Délkelet-Ázsiából származik. A Földközi-tenger keleti medencéjéből került Európába, legelőször a francia konyhában terjedt el. Több flavonoidot és fenolt tartalmaz, mint a hagyma nemzetség más tagjai. Nagyon jó hatással van az emésztésre, szabályozza a bélmozgást. Ásványi anyag tartalma kiemelkedő, nyugtatja az idegeket, javítja a vérkeringést. Gyógyhatása pedig annyiban is más, hogy fokozza a mirigyműködést, szabályozza a májfunkciót, valamint jótékony hatással van a szívre, a vérnyomásra. Pikánsabb, de egyben enyhébb íze miatt tökéletes salátákhoz, mártogatósokhoz, pástétomokhoz, krémekhez, vagy ragukhoz.
Fokhagyma
Rendkívül intenzív az íze, ezért érzékeny gyomrúak óvatosan fogyasszák – főleg nyersen! Az európai konyhákba Ázsiából és az arab világból érkezett. A benne lévő allicin miatt erős baktériumölő hatással rendelkező, természetes antibiotikum. Az allicin több mint húszféle baktériummal képes végezni, még a szalmonellával és a staphylococcusszal is. Nem kevesebb mint százféle kénes összetevőt tartalmaz, melyek erősítik az immunrendszert, segítenek leküzdeni a légúti fertőzéseket, de bélpanaszok ellen is hatásosak. Csökkenti a vérnyomást, a koleszterinszintet, lassítja az érelmeszesedést, véd az infarktustól. A legújabb kutatások szerint, akik rendszeresen fogyasztanak fokhagymát azoknál jelentősen alacsonyabb a vastagbélrák, a gyomor- és nyelőcsőrák előfordulása. Nyersen, szétrágva hat igazán, minél tovább főzzük annál kevesebb hatóanyag marad benne. Levesek, halételek, pácok nélkülözhetetlen ízesítője. Nyersen, szárítva, por és krém formában is hozzájuthatunk.
Zöldhagymák
Közös jellemzőjük a nagyobb nedvességtartalom, ízük édeskés, enyhe. Nyersen is fogyaszthatók, de salátákhoz, szendvicsekhez is hozzáadhatjuk, némelyik közülük grillezhető is. Közülük az újhagyma a tavasz egyik első friss zöldsége. Tulajdonképpen a vöröshagyma fiatal példánya. Allicint tartalmaz, gyulladáscsökkentő, antibakteriális és rákmegelőző hatása van. C-vitamin tartalma erősíti az immunrendszert. Sok folsavat is tartalmaz, ami sejtregeneráló hatású, késlelteti az öregedést. Nagy mennyiségben tartalmaz illóolajat, vitaminokat, ásványi anyagokat. A metélőhagymát vagy snidlinget főleg a főtt ételek vagy egyéb fogások utólagos ízesítésére használjuk. A snidlinget főzni nem szabad, mert elveszti az ízét, így csak közvetlenül a tálalás előtt adható az ételekhez. A metélőhagymát lehetőleg ne tépjük, hanem – minél közelebb a földjéhez – ollóval vágjuk le, mert így tovább él.  A póréhagyma könnyen beszerezhető zöldség, a legtöbb piacon már egész évben kapható. Leggyakrabban leveshez vagy különféle mártásokhoz, rakott ételekhez használják, de a póré zöld része salátába és tésztákhoz is remek. Már az egyiptomiak és a görögök is használták köhögés ellen és vízhajtóként is. Vitaminokat, B6, C, K, valamint folsavat és ásványi anyagokat is tartalmaz. Természetesen van benne az értékes allicinből is.

Hagymatea

Öntsünk fél liter vizet egy edénybe, s tegyünk bele egy egész fej vöröshagymát. Főzzük fél órán át – közben pótoljuk az elpárolgott vizet -, majd fogyaszthatjuk is! Általában mézet is szoktak keverni a hagymateába. A legjobb, ha hárs- vagy kakukkfűmézet használunk. Enélkül is iható, meglepő, de nincsen csípős vagy keserű íze. A hagymatea-főzést összeköthetjük inhalálással is mivel a kéntartalmú vegyületek fertőtlenítik és tisztítják a légutakat és a tüdőt is. Használjuk ki a hagyma légtisztító hatását is! Vágjunk félbe pár vöröshagymát, s tegyük éjjel az ágyunk mellé – lehetőleg fejmagasságban. A hagyma megtisztítja a levegőt, ami beteg családtag esetén kimondottan ajánlott!

Póréhagymaleves

Hozzávalók 4 adaghoz: 2 db póréhagyma,2 db burgonya (kisebb), 3 dkg vaj,1 közepes szár halványító zeller, 2 teáskanál só, bors ízlés szerint, 200 ml főzőtejszín, 1 l húsleves- vagy zöldségalaplé.
Elkészítés: A póréhagymát és a zellert karikára vágjuk, a krumplit megpucoljuk és felkockázzuk. A vajat megolvasztjuk, rádobjuk a póréhagymát és 2-3 percig kevergetjük. Hozzáadjuk a zellert, és újabb 2 percig keverjük. Mehet rá a krumpli és egy újabb keverés után a meleg alaplé. Sózzuk, borsozzuk, és lefedve 20 percen át főzzük. Botmixerrel pürésítjük, hozzáadjuk a tejszínt, és még egyet forralunk rajta. Tetszés szerint tehetünk bele zsemlekockát, reszelt sajtot.
Források: wikipedia.org, www.hazipatika.hu, www.fmc.hu, www.mindmegette.hu, www.netamin.hu

Előző

Worldwide vehicle production "down 20%" in 2020

Következő

Interjú Rónai-Horst Lászlóval, a Mercarius Flottakezelő Kft. ügyvezető igazgatójával