0
Shares
Pinterest Google+

A diétázók és életmódváltók körében világszerte nagy népszerűségnek örvend az édesburgonya, mint egészséges, diétás köret. Egyre többen fedezik fel ezt a zöldséget, amely annak ellenére tökéletesen képes kiváltani a burgonyát, hogy íze merőben különbözik a krumpliétól. Rendszertanilag valójában nem rokona a burgonyának, csak a gumóinak alakja hasonlít rá. Az édesburgonya (vagy más néven batáta) egyre népszerűbb itthon is. A szuper élelmiszerek közé tartozik.

Igazi gyökérgúmó

Az édesburgonya, hivatalos nevén batáta (Ipomoea batatas) a burgonyavirágúak (Solanales) rendjébe és a szulákfélék (Convolvulaceae) családjához tartozó, kúszó szárú, évelő, trópusi növény. Jamgyökérként is emlegetik. A batáta alaktanilag rendkívül változatos faj. A burgonyával és csicsókával szemben gumója igazi gyökérgumó. Gyökérgumóit főzelékként is fogyasztják, lisztjéből pedig kenyeret sütnek, keményítőt és szeszt is gyártanak. A batáta a trópusok, szubtrópusok nagy gazdasági jelentőségű élelmiszernövénye, egyik legfontosabb népélelmezési cikke. Maga a növény nem hasonlít a burgonyához. Hosszú, kúszó indái vannak, levelei nagyok, szív alakúak, virágai hasonlóak a hajnalkáéhoz, illetve a nálunk szulák néven ismert gyomnövény virágaihoz. Megvastagodott tároló-gyökereiből növényenként általában 4-10 darab alakul ki. Mutatós virágai tölcséresek, a virágok bogernyőben állnak vagy magányosak. A virágszín fehér vagy lila, a torok vöröses. Virágot azonban csak a trópusokon fejleszt, a mérsékelt égövi batáták többsége nem hoz virágot. Vitaminokban, ásványi anyagokban és szénhidrátban is bővelkedő módosult földbeli hajtásai, ággumói miatt termesztik.  A gumók húsa leginkább narancssárga, de lehet fehér vagy lila húsú is. Fiatal, lila színű, szív alakú levélhajtásai is fogyaszthatóak, állati zöldtakarmányként használhatók. Két alapvető fajtája van: az egyiknek fehér vagy világos szürke színű a húsa, a bőre pedig mély lila színű, íze a szelídgesztenyére hasonlít. A másik fajta húsa sötét narancssárga, bőre sárgás színű. Ennek az íze a legédesebb sütőtök ízére hasonlít.

Kis batáta-történelem

Közép-Amerikában őshonos, de már az őslakosok Dél-Amerika szerte betelepítették. Az Orinoco völgye és a Yucatan félsziget között háziasították. A legrégebbi, mintegy 8000 éves, még nem nemesített leleteket a Tres Ventanas barlangokban találták Peruban. Kolumbiában, Venezuelában és Costa Ricán ma is élő vad rokonának az Ipomoea trifida-t tekintik. Peruban találták a legrégebbi háziasított ősét is, Krisztus előtt 2500-ból. Európába Kolumbusz Kristóf hozta be először. A spanyolok több változatát, vörös, lila és „fehér” változatát hajózták Európába. 1576-ban sikertelenül próbálkoztak termesztésével Belgiumban. 1597-ben Angliában már nagyobb szerencsével termesztették. Angliában egy 1604-es szakácskönyv említi először. A spanyolok a Fülöp szigeteken és a Nyugat-Indiákban is elterjesztették. Innen került el Indiába, Kínába, Malajziába. Ausztrália, illetve a volt Szovjetunió meleg tájain a jövő egyik legfontosabb potenciális élelmiszereként tekintenek rá. Manapság Amerikától Afrikán és Délkelet-Ázsián keresztül Óceániáig a világ szinte összes trópusi, szubtrópusi vidékén termesztik, sőt, az egyik legfontosabb népélelmezési cikk. A termesztése és a fogyasztása például az Egyesült Államok déli államaiban a burgonyánál nagyobb arányú. A legtöbbet Brazíliában termesztenek belőle, ahol a szeszgyártásnak is alapanyagául szolgál. Magyarországon az utóbbi években terjedt el nagyobb mértékben a termesztése.

Értékes vitamin és ásványi anyagforrás

Az édesburgonya húsos, gumószerűen megvastagodott gyökere szénhidrátban és (különösen a sárga húsú fajta) béta-karotinban gazdag. C-vitamin-tartalma 15-30 mg/100 g, de tartalmaz B1, B2, B6, és E vitaminokat is. A többi zöldségféléhez képest sok, 1,5-2 g/100 g fehérje található benne, amelynek összetétele a tojáséhoz hasonló. Délkelet-Ázsiában a zsenge leveleit, hajtásait is fogyasztják, ezekben a gyökerénél is több a C-vitamin és a béta-karotin. Értékes ásványi anyagokat tartalmaz: kalcium, vas, magnézium, mangán, kálium, foszfor, nátrium, szelén, réz és cink is található benne. Egy az édesburgonyával foglalkozó tanulmány szerint a batátának daganatmegelőző hatása is van, csökkenti a gyomorrák és a májbetegségek kockázatát és antioxidánsai, vitaminjai és proteinjei segítenek megőrizni a fiatalságot. Energiatartalma száz grammban 117 kalória, így akár a fogyókúrázók is ehetik. Alacsony fehérjetartalom jellemzi. Magas lizin-tartalommal (rizsnél magasabb), és alacsony leucin-tartalommal bír. Javítja a vércukor-szint szabályozását – közepes a glikémiás indexe, de magas a rosttartalma, a benne lévő szénhidrát 98%-a könnyen emészthető.

Dísznövény is

Egyes batáta fajták rendkívül mutatós dézsás növények. Függőkosárban is remekül festenek. Kültéren egynyáriként nevelhetjük, üvegházban, verandán évelőként teleltethetjük. Magról, hajtásdugványról, levéldugványról szaporítható. A gumók vízbe lógatva gyökereztethetők, a levelek megjelenése után cserepezhetők. Dísznövényként legkedveltebb a ‘Blackie’ változat, amelynek lenyűgöző, majdnem fekete, karéjos levélzete, levendula színű trombitaszerű virága van. Konténerben, függőkosárban tartják. Hideg, szeles helyektől óvni kell. A ‘Sweet Caroline’ fajták népszerű, levéllel díszítő struktúranövények. Nagyméretűre nőnek, igénytelenek, dekoratívak.

Termesztése itthon is lehetséges

Bár trópusi növény, egyévesként mi is termeszthetjük. Néhány éve egy adaptációs növénynemesítési eljárásnak köszönhetően hazánkban is (Dél-Alföldön, Ásotthalmon) megkezdődött a batáta hazai szabadföldi termesztése és nemesítése. Házikertben is termeszthető a család ellátására. Egyetlen gumó elég a szaporításához. Magyarországon még nincs olyan ellensége, mely permetezést igényelne. Március végén hajtassuk. Az édesburgonya termesztése nem igényel különleges szakértelmet, bárki megpróbálkozhat vele. Első alkalommal beszerezzük ültetéséhez a palántát, és később már saját batáta gumó meghagyásával és felhasználásával oldhatjuk meg az ültetést. Február végén a batáta gumót kettévágjuk, a vágott felével lefelé fordítva vízbe állítjuk. Figyeljünk arra, hogy a víz ne fogyjon le róla. A gumókon megindul a hajtás növekedése, amelyből később a palánták lesznek. Ezeket a hajtásokat, amikor elérik a húsz centiméteres hosszúságot, levágjuk és vízben gyökereztetjük tovább. Egy-egy gumó akár tizenöt-húsz darab hajtást is hozhat. Amikor ezek a hajtások gyökeret eresztettek, megtörténhet az édesburgonya elültetése. Először ültessük cserépbe, hogy még a tavaszi fagyok ne ártsanak a gyenge hajtásoknak, hagyjuk, hogy a cserépben megerősödjenek a palánták. Balkonládában is előnevelhetjük. (A letört hajtások gyökereztetés nélkül is kiültethetők, akkor viszont nehezebben fejlődik.) A tavaszi fagyok elmúlása után, május környékén a megerősödött gyökérzetű hajtásokat kiültethetjük a kertbe az eredeti helyére. A batáta szereti a napos, meleg helyet és igényli az intenzív öntözést, bár ugyan jól tűri a szárazságot is, de az öntözéssel nagyobb, szebb terméseket takaríthatunk be. Az ültetés egy méteres sortávolságra és harminc centiméter tőtávolságra történjen, mivel helyigényes növény. Úgy ültessük a palántákat, hogy a földfelszín felett csak a két első levél legyen, a többi kerüljön a föld alá. Több métert is elérhet a futása, ezért növekedéskor nyugodtan tépjük fel az indákat, hogy ne tudjanak gyökeret ereszteni, így nagyobb gumókat érhetünk el. Az édesburgonyát az őszi fagyok előtt kezdjük el betakarítani. Munkaigényes a betakarítása, mivel a föld alatt a tőtől, akár nyolcvan centiméter, de egy méter távolságra is találhatunk gumókat. A gumókat felszedés után kézzel megtisztítva mossuk meg és rakjuk száraz helyre, hogy lehetőség szerint ne érjenek egymáshoz, így a sebei könnyebben begyógyulnak. A helyiségben, ahol tároljuk ne legyen húsz fokos hőmérsékletnél alacsonyabb, mert a gumó nem bírja el a hidegen történő tárolást.

Batáta a konyhában

A batáta egy nagyon egészséges, nagy tápértékű növény. Zöld leveleit használhatjuk salátaként, de alkalmazzák állatok takarmányozására is. A gumó fogyasztását cukorbetegeknek különösen ajánlják burgonya helyett. Az édesburgonya sokoldalúan felhasználható a konyhában. Gumóit sütve, párolva, grillezve, főzve, pürésítve, húsok (főleg sertés hús) mellé illik köretként vagy főzelékként fogyaszthatjuk, édes sütemény, lepény is készülhet belőle. Remek alapanyaga lehet az egyéni kísérletezéseknek. Nagyobb hipermarketekben, zöldség-gyümölcs üzletekben Magyarországon is kapható. Ha édesburgonyát vásárolunk, vigyázzunk, hogy friss legyen – ilyenkor a bőre feszes, sima. Nagy nedvességtartalma miatt csak néhány napig tárolható, és inkább száraz, hűvös helyen ajánlatosabb tartani a felhasználásáig, mint a hűtőben. Előkészítése, tisztítása hasonlóképpen történik, mint a burgonyának: lehet hámozni, vagy csak vizesen ledörzsölni, kaparni is a héját, de megsüthető a héjában is. Tudományos kísérleteket is folytattak, amikben megvizsgálták, az elkészítési mód hogyan befolyásolja az édesburgonya egészségre gyakorolt hatásait. Számos tanulmányban vizsgálták az édesburgonyában lévő béta-karotin biohasznosulását, vagyis, hogy felvételre kerül-e hasznosítható formában. Kimutatták, hogy a főtt tört édesburgonya emeli a vérben az A-vitamin szintjét. Ha összehasonlítjuk a főzést a sütéssel – legyen az serpenyőben, vagy sütőben – jól szembetűnő különbségek vannak a glikémiás index értékekben. A serpenyőben sült édesburgonya 82, a sütőben sült édesburgonya 94, míg a főtt édesburgonya 46-os glikémiás index értékkel rendelkezik. Ezek a számok magas glikémiás indexet mutatnak, főve is csak közepeset, azonban ez nem azt jelenti, hogy édesburgonyát fogyasztva abból hirtelen egyszerű cukrok keletkeznek, amik gyorsan felszívódva hirtelen vércukorszint emelkedést eredményeznek. Az édesburgonya ugyanis orvosilag bizonyítottan jobb táplálék a cukorbetegek számára, mint a hagyományos burgonya. Ez nem csak cukorbetegeknek jó hír, de mindenkinek, aki foglalkozik azzal, hogy mit eszik. A serpenyőben sütésnek is vannak azonban előnyei. Több vizsgálat is igazolta, hogy jobban hasznosul az édesburgonyából származó béta-karotin, ha az elkészült étel, tartalmaz egy kis zsírt. Ez abszolút nem sok zsírt jelent, 3-5 gramm elegendő egy 4 személyes adaghoz. A zsír lehetővé teszi a béta karotinnak, hogy egy speciális formába alakuljon (micelláris forma). Ez a forma teszi lehetővé, hogy a zsírban oldódó anyagok (mint pl.: a béta karotin) mozoghassanak zsírmentes környezetben (mint pl.: a víz alapú vér), ezen felül a felszívódást is segíti. Gyakorlatilag nem kell sok idő ehhez, egy olajban sült édesburgonyában ez az átalakulás 93 °C-on 5 perc alatt végbement és a béta karotin jól felvehető formába került. Az ilyen sütéshez sem kell sok olaj, egy evőkanál olíva olaj is elegendő a béta karotin megfelelő formába alakulásához. Az elkészítés legjobb módszere a kettő ötvözéséből született, amit egészséges párolásnak neveztek el. A módszer lényege, hogy a kis mennyiségű zsírt (egy evőkanál extra szűz oliva olaj) párolás után adjuk az édesburgonyához, ily módon elkerülhetjük, hogy a felforrósodott olaj károsítsa a hőre érzékeny tápanyagokat. A gőzöléssel pedig elkerüljük a főzés hátrányát, hogy a vízbe merült édesburgonyákból kioldódjanak az értékes tápanyagok a főzővízbe. Az édesburgonyánkat több forrásból is beszerezhetjük. Az édesburgonya minőségnek rangsorában hátul helyezkedik el a spanyol vagy az egyiptomi import, aminek sokszor az íze sem olyan finom, mint a hazainak. Utána következik az amerikai import, ami abszolút finom, de meglehetősen messziről érkezik az asztalunkra és ezalatt sokszor nem biztosítottak az optimális tárolási körülmények, így a frissessége nem mindig megfelelő. A hazai termesztésű édesburgonya már tényleg jó minőségűnek mondható, azonban a tároláson még van mit javítani.

Lila édesburgonya – egy igazi különlegesség

A lila színű édesburgonya előnye, hogy igen nagy mennyiségben tartalmaz antioxidánsokat és remek gyulladáscsökkentő. Harmonikusabb íze mellett nagy mennyiségben tartalmaz antociánokat is, amelyek segítik az emésztést és gyulladáscsökkentő hatásúak. Az édesburgonya lila színéért az antocianin felelős. Ez egy olyan tápanyag, amely kedvező hatással van a látás funkcióira is. A lila édesburgonya csökkenti a vércukorszintet, ezért hasznos a cukorbetegek étrendjében. Fogyasztása megvédi és javítja a máj egészségét, megakadályozza a krónikus májbetegséget. Segít a testnek megszabadulni a húgysavtól, így megakadályozza a köszvény kialakulását. Jótékony hatással van az agyra. Olyan antioxidánsokat, például flavonoidokat tartalmaz, amelyek elősegítik szervezetünket megszabadulni a méreganyagoktól. Antibakteriális tulajdonságokkal rendelkezik. Védi a vesét. Az antocianin javítja a memóriát is. Sajnos elég drága élelmiszer. Azonban, aki teheti bátran próbálkozzon vele kertjében. Ugyanúgy kell termeszteni, mint a narancssárga unokatestvérét.

Édesburgonyát a tetőre is

A batáta új, ipari célú alkalmazása is elkezdődött: a trópusokon nagy mennyiségben termesztett édesburgonyából bioüzemanyag, bioetanol is készül. Az NTT Urban Development ötlete pedig a városlakók komfortérzetét javítaná az édesburgonya segítségével. A nyári forróságban túlságosan felmelegedett városi épületek tetején, tetőteraszain vizes konténerekben, tápoldatokon édesburgonyát nevelnének. A hosszú indájú kúszónövény levéltömege kellemes árnyékot adna, és a növény sok vizet párologtatva, hőelvonással gondoskodna arról, hogy nyaranta is elviselhető legyen az élet ezekben a házakban. A tanulmány szerint az addig 55 fokra forrósodott tetőt 35 fokosra hűtötte a rajta növekvő “batátaültetvény” egy kísérletben.

források: www.foodandwine.com, www.amkert.hu, www.hazipatika.hu, www.femina.hu, www.egeszsegter.hu

Sült édesburgonya

Elkészítés: Az édesburgonyát meghámozzuk, majd vékony hasábokra vágjuk. Megsózzuk és megborsozzuk. Sütőpapírral bélelt tepsibe tesszük, meglocsoljuk az olívaolajjal, és 180 fokra előmelegített sütőben kb. 15-20 perc alatt készre sütjük. Mártogatóssal tálaljuk.

Ropogós fűszeres édesburgonya a sütőből

A tepsiben sült édesburgonya finom nassolni való, ráadásul nem hizlal. Még 200 kalória sincs egy adagban.
Hozzávalók 4 személyre: 50 dkg édesburgonya, 1 dl olívaolaj, de használhatunk kókuszzsírt is, 5 dkg sajt, 4 gerezd fokhagyma, 1 teáskanál bors, fél csokor petrezselyem, 1 teáskanál bazsalikom, só, chili.

Elkészítés: A batátát tisztítsuk meg a szokásos módon egy élesebb kés vagy egy zöldséghámozó segítségével. Ezután szeljük fel hasábokra, ahogy a hagyományos sültkrumplit is készítjük. És most jön a ropogós édesburgonya sütésének valódi titka. A hasábokra szeletelt édesburgonyát tegyük be legalább 5-7 órára, de inkább egy egész éjszakára a fagyasztóba. Ez idő alatt a batáta jól megfagy. Amennyiben édesburgonya chips elkészítése, sütése lenne a cél, akkor a szeleteket tegyük be a fagyasztóba. Sütéshez hevítsünk fel egy pár evőkanálnyi zsiradékot (olajat vagy kókuszzsírt) majd, amikor az olaj már forró, akkor tegyük bele a fagyasztott édesburgonya hasábokat. Ha sütőben szeretnénk sütni az édesburgonyát forrósítsuk fel a sütőt 200-220 fokra, majd egy sütőpapírral bélelt tepsiben süssük kb. 15-20 percig a fagyasztott, kissé megolajozott édesburgonyákat. Ebben az esetben azonban nem lesz annyira ropogós a batáta, mintha olajban történt volt az édesburgonya sütése. De így is ropogósabb, mintha csak hagyományosan, nem fagyasztva sütnénk a batátát.

forrás: https://falnijo.blog/receptek, www.femina.hu

Előző

Flotta hírek

Következő

Flotta hírek