Legjobb téli vitaminforrásunk a savanyú káposzta
A savanyú káposzta az egyik legfontosabb élelmiszerünk télen. Rengeteg C-vitamin van benne, ami segíti immunrendszerünket. A C-vitaminon kívül tartalmaz még B1-vitamint, karotint, E- és K-vitamint, illetve fontos ásványi anyagokat: kalciumot, káliumot, foszfort, magnéziumot és nátriumot. A savanyú káposzta egyéb értékes vegyületei jótékonyan hatnak bélrendszerünkre is, sőt, a daganatos sejtek szaporodását is gátolhatják. Bélrendszerünk működésére főként a savanyú káposztában található tejsav van jótékony hatással, mely a káposzta érlelése során keletkezik. A tejsavbaktériumok száma a savanyú káposztában jóval magasabb, mint a joghurtban, így ha bélflóránk helyreállítására van szükség – például egy antibiotikum-kúra vagy fertőzés miatt -, bátran fogyasszunk belőle.
Az egyiptomiak szent növénynek tartották a káposztát
A savanyú káposzta fehér fejes káposztából készül, melynek a mai fajtákhoz hasonló egyedeit már az ókori egyiptomiak, a görögök és a rómaiak is termesztették. A savanyú káposzta kedvező tulajdonságait már az ókorban felismerték, és azt a pestis és a gyomorfekély kezelésénél használták. Az egyiptomiak is úgy tartották a káposzta isteni erővel bír. A középkorban élő szerzetesek ugyanakkor foglalkoztak a káposzta nemesítésével is, amely folyamat során különböző fajtákat is kifejlesztettek. Hazánkban a XV. századtól kezdve termesztik. Sózással történő tartósítását, már az ókori rómaiak is alkalmazták. Ennek a hajózás elterjedésével nagy hasznát vették, mivel jelentős mennyiségű élelmiszert kellett magukkal vinni a hosszú hajóútra. A XVI. századtól kezdve újra megnövekedett a savanyú káposzta tekintélye, mert addigra már felismerték, hogy a tengerészek között gyakran felbukkanó betegség, a skorbut (C-vitamin hiány) legjobb ellenszere.
Hogyan készül a savanyú káposzta?
A savanyú káposzta fehér fejes káposztából készül. A fejes káposzta vagy édes káposzta (Brassica oleracea convar. capitata var. alba) a vadkáposzta (Brassica oleracea) egy termesztett változata. A fejes káposzta a keresztesvirágúak családjába tartozik, több mint 4000 éve áll termesztésben. Szinte egész évben fogyasztható. A korai káposzta augusztusban terem, levelei lazább szerkezetűek, sárgászöld színűek. Tartósításra nem érdemes felhasználni, friss fogyasztásra alkalmas. Tartósításra, savanyításra a szeptemberben szüretelt „késői” káposzta alkalmas. Ez a fajta fehér színű, tömött fejű, súlya a 2-3 kg-ot is elérheti. A nyers káposzta tartósítására elsősorban a zártabb levelű, gömbölyű, kemény káposztafejek a jók. A nyers káposzta tejsavas erjesztés során „alakul át” és válik belőle savanyú káposzta. A káposzta tartósításának ősidők óta ez a legismertebb eljárása. A savanyítás folyamán a tejsavbaktériumok hatására a levelekben lévő szénhidrátból tejsav keletkezik. Ez akadályozza meg a rothadást okozó mikroorganizmusok elszaporodását. A tejsavbaktériumok elsősorban a vastagbélben fejtik ki áldásos tevékenységüket. A bélflórának a stressz, a helytelen táplálkozás, a hasmenéssel járó fertőzések, a gyógyszerek, az antibiotikum-kúrák miatt felborult egyensúlyát ezek a baktériumok segítik helyreállítani. A savanyítással való tartósítás előnye, hogy a káposzta C-vitamin tartalma megmarad. Sterilizálás, párolás, főzés, vagy sütés a savanyú káposzta tápanyag és vitamin készleteit csökkenti. Tehát nyersen fogyasztva a legjobb hatású. A téli időszakban, amikor kevés friss zöldség kapható a piacokon, használjuk minél változatosabban a savanyú káposztát. A savanyú káposzta akkor jó minőségű, ha színe fehér vagy halványsárga. Tápanyagtartalma gazdagítható, ha teszünk bele kis mennyiségben lila hagymát, póréhagymát, reszelt sárgarépát. Ízesíthető salátaolajjal, kefirrel, egész borssal, hegyes zöldpaprikával, köménymaggal, kaporral, babérlevéllel, esetleg korianderrel, sárgarépa-kockákka,l de akár birsalmával is. Házi savanyúságok készítéséhez is felhasználható, például káposztával töltött paprika vagy vegyes savanyúság alkotóelemeként.
A bélrendszer barátja
A savanyú káposzta leve is értékes. Naponta 1 dl-t elfogyasztva belőle, tehermentesítjük a májunkat, tisztul a bélrendszer, és épül az immunrendszerünk. Jó hatással van az étvágyunkra. Kedvezően hat a bélmozgásra, fontos szerepe van a normális bélműködés fenntartásában, a székrekedés megelőzésében, kezelésében. Leve enyhén hashajtóhatású, valamint gyorsíthatja a gyomor- és nyombélfekély tüneteinek elmúlását, elősegíti az egészséges gyomornyálkahártya fenntartását. Magas rosttartalmának köszönhetően megtisztítja a belek falát. Szinte kisepri beleinket, ugyanis az élelmi rostokat, mely nem más, mint a növényi sejtek sejtfala, azaz a cellulóz, szervezetünk nem tudja megemészteni, ezért kefeként végigsöpörnek a belekben, és minden salakanyagot eltávolítanak onnan. Ennek köszönhetően emésztésünk és székletünk is rendben lesz. U-vitamin tartalmáról pedig azt tartják, hogy gyógyítja a gyomorfekélyt. Az U-vitamin vagy metil-metionin valójában nem vitamin, a metionin-savak családjába tartozik, ám mivel felfedezésekor az U-vitamin nevet adták neki, ezért ma is így emlegetik. Az emésztőrendszer vitaminja vízben oldódik, a szervezet nem képes a tárolására. Az U-vitamin hiánya nyálkahártya-problémákat okozhat, többek között gyomor- és bélfekélyekkel hozzák összefüggésbe.
Segít a fogyásban, gyulladáscsökkentő és antibakteriális
Hetente két-három alkalommal fogyaszthatunk savanyú káposztát önmagában, köretként, illetve savanyúságok alkotórészeként, de kiváló húsok, halak mellé is. Sokféle ízletes étel készíthető belőle, de ha szeretnénk C-vitamintartalmát is megőrizni, elsősorban nyersen vagy rövid ideig párolva fogyasszuk. Számos fajtája és elkészítési módja ismert, így megannyi ínycsiklandó ételvariáció készíthető belőle. Legyen szó akár levesről, főételről, vagy desszertről a káposzta kitűnő alapanyagként szolgál. Könnyű beszerezhetősége, viszonylag olcsó ára és sokrétű felhasználhatósága miatt is kedvelt. Az epebetegek viszont csak óvatosan éljenek vele.
Tökéletes fogyókúrás étel készíthető belőle, a káposzta vitamin tartalma jelentős, mégis egy átlagos, főtt adag kalória tartalma alacsony. Fogyni vágyók számára ideális a megfelelő súlyvesztés elérése érdekében. Segít szervezetünkből eltávolítani a lerakódott salakanyagokat is, így már pár nap után is könnyebbnek érezhetjük magunkat.
Gyógyítja a fogínygyulladást: a nyers káposzta és sárgarépa levének elegye (keverési arány 1:1) jó hatású a gyulladt fogínyre. A növényben lévő mustárolaj pedig antibakteriális hatású, így természetes antibiotikumnak tekinthetjük. A savanyú káposzta fogyasztása kedvező cukorbetegség esetén is! A tejsavbaktériumok kedvezően befolyásolják az epeműködést, s így csökkentik a vér koleszterinszintjét. Ennek és más hasznos tápanyagainak révén segíti a szívműködést is. A fogyókúrázók és a cukorbetegek mellett minden egészséges felnőtt is betervezheti étrendjébe a savanyú káposztát, akár hetente többször is. Bátran tarthatunk savanyúkáposzta-napokat is.
A daganatok kockázatát is csökkentheti
A káposzta egészségvédő, betegségmegelőző növényi vegyületeket is tartalmaz, például glükozinolátot, szulforafánt, és falvonoidokat. Az antioxidáns hatású flavonoidok, például segítenek a rákbetegségek megelőzésében, ezen kívül csökkentik a szervezetben lévő gyulladást és támogatják az immunrendszer védelmi feladatát. A kutatók számos olyan további anyagot azonosítottak a káposztában, amelyek szerepet játszhatnak a rák megelőzésében. Úgy tapasztalták, hogy összefüggés lehet a rendszeres káposztaevés és a vastagbélpolipok (amiből sok esetben vastagbélrák alakul ki) visszafejlődése között. Nőknél a káposzta felgyorsítja az ösztrogén anyagcseréjét, s így csökkenti a mellrák kialakulásának esélyét. Méregtelenítésben is szerepe lehet, mert a káposzta jótékonyan hat a máj működésére. Környezetünkből számos méreganyag jut be szervezetünkbe, így májunk megterhelő munkát végez. A káposzta azonban mindebben segítséget nyújt, mert képes egyes anyagok, mint a nikkel, kobalt, vagy a réz semlegesítésére. Bizonyos esetekben a máj meggyengült munkája szorulás, bőrkiütések, pattanások formájában mutatkozik meg. Ilyen eredetű bőrelváltozások a nyers káposzta levének ivásával könnyedén megszűntethetőek, mivel kitisztítja a beleket és támogatja a máj méregtelenítő funkcióját. Ráadásul glutamin és aminosav tartalma hozzájárul egyes májbetegségek gyógyításához. Az alkohol károsító hatásának csökkentése érdekében ajánlatos savanyú káposzta levét, vagy káposztalevest fogyasztani. Segít csillapítani az idegességet is, enyhíti a túlzott aggodalmat, megszűnteti a depresszív és szorongásos állapotot, orvosolja az alvászavarokat.
források: www.webbeteg.hu, www.hazipatika.com, www.wikipedia.hu
Savanyú káposztás-sonkás sörkorcsolya
Hozzávalók: 12 dkg camembert sajt, 20 dkg savanyú káposzta, 8 dkg sonka, 1 db kisebb hagyma, 3 evőkanál vaj, 3 evőkanál olaj, 1 tojás, 4 dkg liszt, só, bors.
Az elkészítés módja:
1. A sonkát kis darabokra vágjuk, a hagymát szintén felaprítjuk. Ezután a hagymát 1 evőkanál vaj és olaj keverékében üvegesre pároljuk.
2. A sonkát egy mély tálba tesszük, hozzáadjuk a párolt hagymát, a savanyú káposztát, a villával összenyomott camembert vagy egyéb krémsajtot, a tojást és a lisztet. Sóval, borssal ízesítjük, de vigyázzunk, mert a sajt és a sonka is eleve sós!
3. A masszából kézzel kis lepényeket formálunk, (ha nem állnak össze adjunk hozzá egy kiskanál zsemlemorzsát) majd 2 evőkanál vaj és 2 evőkanál olaj keverékében ropogósra sütjük.
forrás: www.spajzgirl.com
