0
Shares
Pinterest Google+

A szilva frissen vagy aszalva, nyersen, édességként, de sült húsok mellé tálalva egyaránt finom csemege. A szilva (Prunus domestica) a rózsafélék családjához tartozó csonthéjas gyümölcs. A szilva említésekor általában a liláskék vagy sötétkék szemű fajták – például a zamatos, viszonylag kicsi szemű Besztercei – jutnak eszünkbe, s ezek éretlenül, azaz “zölden” pirosas árnyalatúak, de vannak már éretten is zöldes, pirosas és sárgás változatok. Összesen mintegy kétezer fajtája ismert. A sárgás vagy zöldes ringlókat is a szilvákhoz soroljuk. Formájukat tekintve vannak hosszúkásak, tojás alakúak és gömbölyűek. Magvaváló vagy nem magvaváló voltuk, valamint érési idejük alapján is megkülönböztetjük őket. A hazai szilva szezonja a sokféleségnek köszönhetően júliustól egészen októberig tart. Évente és fejenként átlagosan hat-hét kiló szilvát fogyasztunk. Egy kifejlett szilvafán 40-50 kg gyümölcs terem.

Az egyik legősibb gyümölcsünk

szilva 5000 éves kultúrnövényünk. A régi szilvafajtákból több évezredes vagy évszázados termesztésük közben fajtakörök (pl. Besztercei szilva) keletkeztek. A rómaiak is kedvelték a szilvát. Kis-Ázsiából és a Kaukázus vidékéről hozták magukkal, majd terjesztették el szerte Európában, ahol a mérsékelt égövön mindenhol megterem, sőt a dél-amerikai kontinensre is eljutott. Praktikusabb és gazdaságosabb gyümölcsöt nehéz volna találni. Fája nem igényel különösebb gondozást, permetezést, mégis megtermi gyümölcsét. Őseink táplálkozásában a szilva többet jelentett az egyszerű gyümölcsnél, mivel az aszalt szilva vagy szilvalekvár az egyik fontos téli táplálékot is jelentette a szegényebb néprétegek, a pórnép számára. A szilva nemesítésében a római birodalmaknak kiemelkedő szerepet tulajdonítanak. Európában az európai szilvafajok termesztése állítólag az első század idején lendült fel. A világon legelterjedtebb szilva fajták a házi vagy más néven európai szilva fajhoz tartozó fajták. A magyar gyümölcsösökben a szilva termesztése a tizennegyedik században kezdődött. A magyarországi házi kertek legelterjedtebb gyümölcsfája volt, de bárhol az utak mentén is megtalálható volt.

Penyigei, besztercei és a többiek

A közismert besztercei szilva régi, hagyományos magyar fajta. Magyarországon a középkor végén tűnt föl. Feltehetően szíriai eredetű. A sötétkék héjú, sárga húsú, kissé megnyúlt formájú szilva szeptember elején érik. Teljesen magvaváló. 15-16% cukortartalmú, édesen savanykás ízű, aszalásra, lekvárnak, de pálinkának is kiváló. Teljesen magvaváló, szeptember elején érik. Sajnos a nemesített fajták és viszonylag kis mérete miatt egyre jobban kiszorul a piacokról. A Besztercei szilva változatai a máramarosi nyakas, a cukorszilva, a nyári aszaló szilva és a gömöri szilva. A Besztercei muskotályszilva ismeretlen körülmények között előállított fajta, tulajdonságai mindenben megegyez a Besztercei szilvával, azonban kitűnő muskotályos, bazsalikomos aromájával azt felülmúlja. Szeptemberben érik, kiváló csemege és lekvár alapanyag. Hazánkból terjedt tovább, bazsalikom szilvaként is nevezik. A vörös vagy más néven veres szilva szintén régi gyümölcs, nevét már a tizenhatodik században említik. Fája erőteljes növekedésű, talajban nem válogatós. Augusztus közepe után érik, termése közepes, színe sötét-lilás, foltosan hamvas.  Húsa lédús, aranysárga. Íze gyengén zamatos, édeskésen savanyú. Jól szállítható, jó piaci és feldolgozásra is alkalmas gyümölcs. A penyigei vagy Nemtudom szilva augusztusban érik, gömbölyded szürkéskék színű és nem magvaváló. Húsa nagyon édes, világossárga, sárga színű, telt ízű. A Tisza és a Szamos árterein évszázadokon keresztül vadon termett, sok gondozást nem igényel. Államilag elismert fajták közé tartozik a Nemtudom P3 szilvafajta, melyet egy tájfajtából nemesítettek. Jól szaporítható magról és sarjakról. Betegségeknek ellenáll, lekvár és pálinka alapanyagnak is alkalmas gyümölcs.  A Boldogasszony szilva (Bódi szilva, Lotyó szilva) fája kicsi, gyenge növekedésű. Korán virágzó, fagyra nem érzékeny fajta. Augusztus 15-ére Boldogasszony napjára esik a gyümölcs érése. Mérete nagyobb a penyigeinél, színe sötétkék vagy sötétvörös. Bőven terem, nem magva váló, közepesen lédús, zöldessárga színű. Főleg pálinkát készítenek belőle.

Hazánk a negyedik a termesztésben

Jelentőségét tekintve a hazai gyümölcstermesztésben a szilva az alma és a meggy után a harmadik helyen áll. Előnye többek között, hogy Magyarország minden termőhelyén termeszthető, nagyüzemi kertészetekben, házi kertekben egyaránt. Megközelítőleg az ország gyümölcsfáinak egynegyedét teszi ki, döntő többségük a házikertekben, a szőlők között, az utak mellett, a kertekben és az udvarokon elszórtan áll.  A szilva őshazáját a kutatók a Földközi- tenger keleti medencéjének környékére teszik, de mára Európa adja a szilvatermés zömét. Románia, Németország és Bulgária után Magyarország következik. Magyarországnak szinte minden táján folyik szilvatermelés kisebb-nagyobb mértékben. Elterjedtségére mutat számos szilvára utaló nevünk (Szilvásvárad, Szilvágy, Szilvás, Szilvásszentmárton, Vasszilvágy stb.) Évente és fejenként 7 kg-ot fogyasztunk el belőle. Az utóbbi időben kezdik felismerni értékeit, és emelkedik a piacon is a megbecsültsége. Jogosan, mert beltartalma igen figyelemreméltó: kalóriaértékben csak a dió és a mandula haladja meg. Cukortartalma magas, ezért fogyókúrázók csak mértékkel élvezzék. A jól beérett szilvából kiváló lekvárt főztek anyáink, nagyanyáink. Befőtt készítésére és mélyhűtésre is alkalmas és nem utolsósorban pálinkafőzésre is. Magyarországon elsősorban a háziszilva (Prunus domestica) fajtákat termesztjük. Fája közepes méretű. Gyökérzete a felszín közelében hálózza be a talajt. Amikor a fa elvirágzott, a termőből fejlődik ki a szilva. Kívül vékony hamvas héj, középen édes, ízes gyümölcshús, belül pedig a kőkemény csonthéj fejlődik ki. A többi csonthéjashoz viszonyítva nagy a hidegtűrése és alkalmazkodó képesebb.  A szilvafa, igénytelen és magától is terem, nagyon meghálálja azonban a trágyázást, és nem árt lombkoronáját évente egyszer szakszerűen megmetszeni. A szilva vízigényes növény, évi 600 mm egyenletes eloszlású csapadék mellett fejlődik jól. Kevésbé igényes a talaj minőségére, laza kötött, savanyú vagy meszes talajokon is jól érzi magát. A szilva fajták érési szezonja majd 3 hónapot fog át, július második dekádjától szeptember végéig tart. A korai érésű és nagy gyümölcsű európai szilvákat, ringlókat és a japán típusú szilvákat elsősorban frissen fogyasztják. Feldolgozásra elsősorban a kései érésű, magas szárazanyag tartalmú fajták alkalmasak. 

Igazi ásványi anyag bomba

Itt a szilvaszezon, bátran együk, mert magas rost, pektin és borkősav tartalma kedvező étrendi hatást eredményez. A szilva színben, formában és elkészítési lehetőségeit tekintve is változatos, remek táplálék frissen, vagy feldolgozva már egészen kicsi kortól. Vitaminokban, ásványi anyagokban és más olyan összetevőkben is gazdag, amelyek hozzájárulnak az ideális egészség fenntartásához. A szilva a székrekedés természetes ellenszere. A benne lévő olyan összetevők, mint a rost, a szorbit és a szatén elősegítik az emésztőrendszer megfelelő működését. Kiváló C-vitaminforrás, vagyis hatékony antioxidáns. A C-vitamin segíti a szervezetet a rák, a gyulladások és a szabadgyökök elleni harcban. A szilva, kiváltképp a mirabella fajtái, értékes forrása az A-vitaminnak és a béta-karotinnak. Az A-vitaminnak jótékony hatása van a látásra, a bőrre és a nyálkahártyák egészségének megőrzésére. A gyümölcs jelentős mennyiségben tartalmaz olyan polyphenolic antioxidánsokat is, mint a lutein. Ezek az összetevők segítenek a szabadgyökök és a reaktív oxigén elleni harcban, ami fontos szerepet játszik az öregedés folyamatában és más betegségekben. A szilva gazdag olyan ásványi anyagokban, mint a magnézium, kálium, vas és fluorid. A vasnak vörösvérsejtképző hatása van. A kálium a sejtek és a testnedvek fontos összetevője, ami szabályozza a szívverést és a vérnyomást. K-vitamint is tartalmaz, ami fontos a véralvadáshoz, a csontok fejlődéséhez és az Alzenheimer-kórban szenvedő betegek gyógyításához. Kiváló szomjoltó. Napi egy-két marék friss, vagy aszalt szilva átmozgatja a beleket, és a salakanyag kipucolásával méregteleníti a szervezetet. Az aszalt szilva nagy mennyiségben tartalmaz növényi tápanyagokat, úgy nevezett fitonutrienseket, mint például a klorogénsav. A fitonutriensek roppant fontosak a sejtek és az agy számára. Ezek a vegyületek gátolják a koleszterin, az LDL oxidációját a szervezetben. A szilvában található oldható rost segíti az étkezés során az eltelítődést, ezzel akadályozza a túlevést és hízást.

Az utolérhetetlen szatmári szilvalekvár

A szatmári szilvalekvár készítése évszázados hagyományokra tekint vissza a Tiszaháton, Szatmár-Beregben. Cukor nélkül, hagyományos mozdulatokkal kevergetve órákon keresztül főzték, az itt termő Nemtudom, vagy másnéven penyigei szilvából, míg elérte a kívánt állagát. A Nemtudom szilva Szatmár-Beregben évszázadok óta ismert, szinte minden udvaron található néhány fa. De a Tisza árterében, Kisar település határában találjuk Európa egyik legnagyobb „dzsungelgyümölcsösét” is. Létezik szatmári szilvapálinka, és létezik szatmári szilvalekvár. Olyan viszont nincs, hogy szatmári szilva. A szatmári szilvalekvár jellegzetes, nem magvaváló alapanyaga a Nemtudom szilva, amelynek természetes cukortartalma magas, zamata egyedi, köszönhetően a savanyú öntéstalajnak, az áradásnak és a folyók közelsége miatti, egyedi klímának. A Nemtudom szilvából készült pálinkát földrajzi oltalom óvja. Ami azt jelenti, hogy Szatmár és Bereg 64 falvának termőterületeiről származhat csak az alapanyaga, máshonnan nem. Szigorú és egyértelmű leírása szerint Nemtudom vagy Besztercei (vagy ahogy ezen a vidéken nevezik: Berbencei) szilvából készülhet alapvetően. Az itt honos, apró szemű, rendkívül édes, félvadon nővő szilva igen ellenálló, ősi fajta. Minden különösebb igyekezet nélkül organikus, a kártevők nem sokat árthatnak neki. A dzsungelgyümölcsöst évente kétszer, tavasszal és ősszel az áradás termékeny iszapja táplálja. Mára a töltés és a folyók közti területet már inkább a telepített gyümölcsösök uralják. Augusztus közepétől roskadoznak a fák a terméstől, eljött a szilvaszedés ideje. Panyolán Lajos napja, vagyis augusztus 25. környékén szedik a Nemtudom szilvát. A szilvást először lekaszálják, Majd a fák alá ponyvát terítenek, és hosszú botokkal leverik a termést. A ponyvára hulló szilva legszebbjét, a hibátlan szemeket kézzel válogatják, ebből készül a lekvár. A lekvárkészítéshez azonnal hozzá kell fogni. Nem magányos mutatvány, ilyenkor az egész család ezzel foglalkozik. Előkerülnek a rézüstök, melyeken agyagos-törekes sárral betapasztottak, apró nyílást hagyva a tüzelőnek és a kéménynek. Legalább kettőre van szükség, egyik a ciberézéshez, másik az öregítéshez. A szilvát magostól beleteszik a rézüstbe, majd három-négy órán keresztül folyamatosan kavargatva (és a tűzre ügyelve) megpuhítják. Ebben a fázisban már elég jó illatok terjengenek az egész faluban, és ez az állapot még legalább egy napig fennmarad, ugyanis a lekvárfőzés  sokáig tart, és majdnem minden háznál ugyanabban az időben történik. A levet eresztett, megpuhult gyümölcsöt apránként kimerve egy rostán átdörzsölik, eltávolítva minden magot. Ezzel megvan a cibere, amit már csak 24-28 órán át tovább kell öregíteni, hogy végül négy kiló gyümölcsből egy kilónyi sötét, cukormentes, természetes lekvár legyen. A keveréshez helyi asztalosmesterek készítik a milliméter pontosan az adott üstbe illő „vitorlát”, amit folyamatosan tologatva elkerülhetjük, hogy az egyre tapadósabb, töményebb lekvár odakapjon.  A kavaróvitorla szára elég hosszú ahhoz, hogy ne kelljen nagyon közel állni az üsthöz. A sűrűsödő lekvár ugyanis „köpköd”, és nagyon forró. Mikor már megáll benne a fakanál, elkészült a szatmári szilvalekvár. Fateknőbe szedve hűl ki, bőrösödik be, majd üvegekbe kerül. forrás: www.életéstudomány.hu, vmek.oszk.hu.,www.wikipedia.org., www.egeszsegkalauz.hu., www.edenkert.hu/gyumolcs.

Mandulás szilvás pite

Hozzávalók a tésztához: 30 dkg finomliszt, 20 dkg vaj, 10 dkg porcukor, 1 db tojás.  Hozzávalók a töltelékhez: 50 dkg szilva, 1 kávéskanál fahéj, 3 ek. nádcukor, 5 dkg mandula darálva, 10 dkg mandulapehely. Elkészítés: A tésztához elmorzsoljuk a lisztet az apró darabokra vágott, hideg vajjal. Hozzáadjuk a porcukrot és a tojást, majd összeállítjuk a tésztát. Fóliába csomagolva a hűtőben pihentetjük 30 percig. Fél óra elteltével kivesszük a tésztát a hűtőből, és lisztezett felületen a piteformánknak megfelelő nagyságúra nyújtjuk. (Ha nagyon szakadna a tészta, akkor gyúrjuk át még egyszer.) A kinyújtott tésztát beletesszük a piteformába, elegyengetjük benne, és a felesleget levágjuk. A pite méretének megfelelő nagyságú sütőpapírt vágunk, ráfektetjük a tésztára, és kerámia sütőbabbal megtöltjük, majd 175 fokra előmelegített sütőben 10 percig elősütjük a tésztát. Közben a szilvát megmossuk, félbevágjuk, kimagozzuk, majd a megtisztított gyümölcsöt összekeverjük a cukorral és a fahéjjal. A sütési idő letelte után kivesszük a pitét, eltávolítjuk a papírt és a kerámiagyöngyöket, majd megszórjuk a pite alját a darált mandulával (hogy felszívja a szilvából kicsorgó levet), és belehalmozzuk a megcukrozott szilvát. A pitét további 25 percig sütjük, amíg a szilva meg nem puhul. A pitét pirított mandulapehellyel tálaljuk. sütési hőfok: 175° hőlégkeveréssel. (forrás: www.nosalty.hu)

 

Előző

Flotta hírek

Következő

Ez a legújabb cikk.