0
Shares
Pinterest Google+

Csírák az új szuperélelmiszerek?

A csírák áldásos hatása ősidők óta ismert. Már az ősi kínaiak, az ókori egyiptomiak, de a görögök és rómaiak is használták gyógyító erejüket. A csírák a kifejlett növény esszenciáját tartalmazzák, kiemelkedően gazdagok ásványokban, vitaminokban, enzimekben, antioxidánsokban. A tudósok kimutatták, hogy a bennük lévő igazi életerő a magokból származik, mert koncentráltan tartalmazzák mindazt a tápanyagot, amelyre a csírából fejlődő növénynek szüksége van.

Miben rejlik a csírák titka?

A magban a csírázás és növekedés kezdeti szakaszában óriási mennyiségű tápanyag halmozódik fel. Ilyenkor a csíranövény vitamintartalma akár több százszorosa is lehet a kifejlett növényének. Egyes szakértők szerint a csírákban akár százszor annyi enzim is található, mint a nyers zöldségekben és gyümölcsökben. Az enzimek olyan speciális fehérjék, amelyek szinte minden testi funkció működéséhez szükségesek. A babfélék, diófélék, gabonák rosttartalma is jóval magasabb csíraállapotukban. A rostok is nagyon fontosak, hogy testsúlyunk egészséges legyen, mivel segítenek megkötni a zsírokat, és abban is közreműködnek, hogy kiürüljenek a szervezetből még azelőtt, hogy a bélfalakon keresztül felszívódnának. A csírákban igen nagy mennyiségben vannak jelen vitaminok is – ez különösen az A-, a B-, a C-, és az E-vitaminokra igaz, a koncentrációjuk hússzorosa is lehet annak, mint amennyit a nyers zöldségek vagy gyümölcsök tartalmaznak. Az esszenciális zsírsavak szintén koncentráltabb formában vannak jelen a csírákban. A csírafogyasztás lúgosító hatással van a szervezetre, ami sok betegség, például bizonyos rákfajták kialakulásának megelőzésében is segíthet. A csírák kiváló méregtelenítők is egyben, serkentik az anyagcserét, és késlelteti az öregedést.

Azonnali aminosav-források

A csíráztatás során a magokban lévő enzimek biokémiai folyamatokat indítanak el, melynek során a magban lévő értékes tápanyagok változásokon mennek keresztül. A magokban lévő fehérjék aminosavakká alakulnak át. Amikor húst, tejet, tejterméket fogyasztunk, az emésztés során a fehérjék először aminosavakra bomlanak. Csírák fogyasztásakor viszont nincs szükség a lebontásra, mert már eleve aminosavakat tartalmaznak. Az esszenciális aminosavak közül a csírákban a legtöbb a lizin, a metionin, az arginin, a hisztidin és a valin mennyisége. Ezek olyan aminosavak, amelyeket szervezetünk nem tud előállítani, így táplálékkal vehetjük fel őket. Amikor a magból csíra alakul ki, ugyancsak átalakulnak a lipidek, ezek zsírsavakká bomlanak. Közülük a leggyakoribb a telítetlen linolsav, a palmitinsav, az olajsav, a linolénsav és a telített sztearinsav. Csírák fogyasztásával ily módon a zsírok esetében is kíméljük emésztőrendszerünket, hiszen a lebontásra ezek esetében sincs szükség. A szénhidrátok (elsősorban keményítő) szintén lebomlanak a csírává alakulás során: egyszerű cukrokká, glükózzá, fruktózzá alakulnak át.

Nem árt az óvatosság

A csírák valóban egészségesek, de fogyasztásukkal kapcsolatban szükséges az óvatosság is. Az ENSZ Mezőgazdasági és Élelmezési Szervezete, a FAO és az Egészségügyi Világszervezet, a WHO is az étkezési csírákat – mikrobiológiai szennyezettségük alapján – a közepesen kockázatos, növényi eredetű élelmiszerek csoportjába sorolta. A csírák előállítási technológiája ugyanis nemcsak a csírák, hanem a kórokozó baktériumok szaporodása számára is ideális. A  Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal (MÉBiH) szakértőinek véleménye szerint is a nyers csírák a termőföldeken vagy a tárolás illetve a szállítás során E. coli vagy Salmonella baktériumokkal szennyeződhetnek, amelyek fogyasztást követően hasmenést, hányást, lázat és gyomorpanaszokat okozhatnak. Ezért a gyerekek, várandós nők, idősek és gyenge immunrendszerrel rendelkezők ne fogyasszanak nyers csírát. Néhány további jó tanács, hogy vásárláskor mindig hűtött, friss terméket válasszunk. A kellemetlen, rossz szagú csírát soha nem szabad elfogyasztani, bármennyibe került is. Soha ne puszta kézzel, hanem csipesszel vagy tiszta gumikesztyűben nyúljunk a dobozba és vegyük ki a csírát.

Otthon is készíthető csíra

Otthon is bátran csíráztathatunk, gabonafélék közül búzát, árpát vagy zabot érdemes csíráztatni, a hüvelyesek közül pedig a borsó, a csicseriborsó, a bab, a lencse vagy a mungóbab (zöld szója) népszerű. Ugyancsak komoly egészségvédő hatása van a brokkoli, a lucerna, a retek és a zsálya csírának is. Minden esetben csak annyi magot használjunk fel, amennyit el is fogyasztunk. Hűtőszekrénybe téve még körülbelül egy hétig tarthatók el. Ha otthon csíráztatunk csak kimondottam csíráztatásra szánt, biomagokat használjunk fel! Vegyszerrel kezelt (csávázott) vetőmagok csíráztatása étkezés céljából szigorúan tilos! Csak hibátlan magot használjunk.

A leghatásosabb csírák

A brokkoli-csíra fogyasztása segít megelőzni a vérszegénység kialakulását, hatóanyagai védik a szívet, a tüdőt, támogatják az immunrendszer védekező mechanizmusát. A brokkoliban, illetve annak csírában izoláltak először egy szulforafán nevű anyagot, amelyről kiderült, hogy valóban lassítja a rákos sejtek szaporodását. Ha a brokkolit megszórják brokkoli csírával is, a rákmegelőző hatása csaknem kétszeresére növekszik. A nem túlfőzött brokkoli kiváló rákellenes táplálék. Heti 3-5 adag már hatásos belőle, de csak akkor, ha jelen van a mirozináz nevű enzim. Ha ez nincs, akkor a szulforafán, a brokkoli rákmegelőző és gyulladáscsökkentő komponense nem jön létre. A brokkoli csíra bőségesen tartalmaz mirozinázt. A brokkoli csíra pozitívan befolyásolja a sejtek egészséges fejlődését, és lassítja a bőr öregedését is. Kiemelkedően magas a C-vitamin-tartalma, ezen kívül B2- és B1-vitamint, folsavat, káliumot, kalciumot és foszfort tartalmaz. A brokkoli rendszeres fogyasztásával csökkenthetjük a szívroham kockázatát, a benne lévő anyagok védik a vér- és nyirokereket.
A lucerna tápérték szempontjából a legelső helyen áll a csírák között. Mérgeket semlegesítő hatása minden más megvizsgált ételét felülmúlja. Növeli a szervezet betegségekkel szembeni ellenálló képességét, főként a gyulladásos megbetegedésektől véd. Segít megelőzni a szervezet kimerülését, és beállítja az optimális kalcium-foszfor arányt is a szervezetben. Rostja lelöki a koleszterin-lerakódásokat az erek faláról, és a csírában megtalálható szaponin nevű vegyület feloldja a lerakódásokat. Megelőzhető vele a komoly érszűkület, valamint csökkenti a vércukorszintet. Ásványi só tartalma lúgosítja a vért. Magas klorofill-tartalma miatt a szív- és érrendszeri betegségben szenvedőknek különösen ajánlott. B12 – vitamin a vérszegénységen segít, K-vitamin pedig megelőzi a vérrög kialakulását, csökkenti a vérzéseket. A rengeteg növényi hormon az ösztrogén hatásával egyenértékűen segíthet a mellrák kialakulásának megelőzésében, elviselhetővé teszi a változókor kellemetlen tüneteit. Roboráló hatású. Magas a proteintartalma, 8 emésztő enzim is található benne.
A retekcsíra a természetes antibiotikumok közé tartozik. Hatékony vértisztító hatású, megtalálható benne az A-, B1-, B6-vitaminok. Ásványi anyagok közül a kálium, a vas, a foszfor, és a folsav is. Hatásos méregtelenítő és immunerősítő. Tisztítja a légzőszerveket, a nyálkahártyát, ezzel gyógyíthatja a megfázást, a homlok-, orrmelléküreg dugulást, és az elhúzódó asztmára is hatásos. Mivel hőt is termel, könnyebben leválnak a lerakódások. De ennek köszönhetően az emésztést is segíti, ugyanakkor étvágyfokozó. Magas foszfortartalmú vegyületei elmulasztják a pattanásokat. Hatékony vizelethajtó tulajdonsággal rendelkezik, segítheti a kisméretű vese- és epekövek távozását a szervezetből.
Búzacsírának (búzafű) nagy az esszenciális aminosav-tartalma, jelentős mennyiségű B-vitamin, C-, A-, E-, és K-vitamin van benne. Ásványi anyagai például a kalcium, a magnézium és a vas. A búzacsíra gyorsítja az anyagcserét, védi az érrendszert, segíti a betegségek utáni regenerálódást, kipréselt leve kellemes ital.

Szendvicsre is szórhatjuk

A csírák íze igen változatos. Egyaránt vannak közöttük lágy, markáns, pikáns és kifejezetten csípős ízűek is. A különböző csírák aromája az adott magra jellemző. A csírák belekeverhetők levesekbe, főzelékekbe, müzlibe, rászórhatók szendvicsekre, felhasználhatók saláták alkotórészeként. Egy kis csíragubanc mókás látvány egy szendvics tetején. Kipréselt levükkel (különösen a búzafű alkalmas erre), ízesíthetjük a gyümölcs- és zöldségleveket, turmixokat, de az ivóvizet is. Különféle mártogatósokat vagy sós túrókrémeket is feldobják az intenzív ízű, egészséges kis növénykezdemények. A csírák élő élelmiszerek, fogyasztásuk különösen a vitaminszegény hónapokban fontos. Ráadásul ezek a vitaminok természetes formában vannak jelen. A zsenge hajtásokban szénhidrátot és zsírt alig találunk, ugyanis a zöldség- illetve a gabona-magvak csírázás közben maguk is sok szénhidrátot és zsírt használnak fel, a keményítőt pedig jórészt glükózzá és gyümölcscukorrá alakítják át. Innen a csíranövények édeskés íze. (források: www.mindmegette.hu www.origo.hu, www.care2.com, www.biohalo.hu).

Kukoricás omlett, csírával

Hozzávalók: 8 db tojás, 4 dl  tej, 2 kávéskanál méz, 8 dkg vaj,10 dkg kukoricaliszt, 20 dkg kukoricakonzerv, 3 evőkanál olaj, 2 dl  tejföl, snidling, csipetnyi só, friss csíra.

Elkészítés: A tejet a mézzel, csipetnyi sóval és a vajjal felforraljuk. Folyamatosan kevergetve beleszórjuk a kukoricalisztet, és sűrűre főzzük. Ha langyosra hűlt, hozzáadjuk a tojás sárgákat, a lecsepegtetett kukoricát, végül a tojásfehérjékből vert kemény habot is beleforgatjuk. Beolajozott serpenyőben egymás után 2 omlettet sütünk a masszából. Az omletteket tálra csúsztatjuk, ráhalmozzuk a csírákat és finomra vágott snidlinggel megszórva melegen tálaljuk. (forrás: www.mindmegette.hu)

Előző

Új borkészítési eljárásáért kapott díjat Malatinszky Csaba

Következő

Ez a legújabb cikk.