0
Shares
Pinterest Google+

Az európai lízingpiac is zsugorodott

Az európai lízingpiac a magyarhoz hasonlóan zsugorodott a járvány hatására az év első felében. Az új szerződések összege 121 milliárd eurót tett ki. Ez 24,5 százalékos visszaesésnek felel meg – közölte a Magyar Lízingszövetség a saját és európai lízingszervezetek tömörítő Leaseurope adatai alapján. A közép-kelet-európai régió lízingpiaca az európai átlagnál jobban szerepel, 20 százalékos csökkenést könyvelhetett el. Az eszközlízing viszont ebben a térségben kiemelkedően szerepelt, mindössze 1,6 százalékkal csökken a kihelyezett összeg. A visegrádi országok közül a lengyel, a cseh és a szlovák piacon 23-24 százalékos volt a csökkenés, Magyarországon 28 százalékkal csökkent a finanszírozott összeg. Ugyanakkor a harmadik negyedéves adatok már javulást mutattak. A Magyar Lízingszövetség prognózisa szerint 2020-ban 600 milliárd forint körüli kihelyezés várható, ami 20 százalékkal maradna el a tavalyi eredménytől. A magyar lízingcégek azonban bíznak abban, hogy a járvány miatti hanyatlás nem lesz tartós, így a pandémia elmúltával újra lendületes emelkedés jöhet a magyar és az európai piacon egyaránt.  Ahogy a magyar, úgy az európai lízingpiac is negatív tartományba került, miután a koronavírus-járvány kedvezőtlen hatásai miatt óvatosabbak lettek a cégek, halasztották a beruházásaikat, ennek következtében pedig visszafogottabbá vált a lízingfinanszírozás iránti kereslet – közölte a Magyar Lízingszövetség az európai lízingszervezeteket összefogó Leaseurope és a magyarországi adatokat bemutató összefoglalójában. A statisztikák szerint a különböző szegmensek eltérő számok születtek. Az eszközlízing esetében az esés 17 százalékos volt, így az új szerződések összege 39 milliárd eurót tett ki, vagyis ez a részpiac az átlagnál jobban teljesített. A járművek esetében viszont 28 százalékkal 75 milliárd euróra csökkent az új lízingszerződések összege.  Bár az európai piacról egyelőre csak a féléves számokat publikálták, a magyar lízingpiac első kilenchavi számai már megjelentek, ezek pedig már azt mutatják, hogy elmozdult a mélypontról a hazai piac – értékelte a hazai helyzetet Tóth Zoltán. Januártól szeptember végéig a Magyar Lízingszövetség tagvállalatai 425 milliárd forintot helyeztek ki, ez pedig 23 százalékos csökkenést jelent. Tóth Zoltán a Magyar Lízingszövetség prognózisát ismertetve azt mondta: „A járvány második hulláma bizonytalanságot okoz, egyelőre nem tudni, mennyire veti vissza a keresletet a negyedik negyedévben.” Az idei évben várható GDP-csökkenés és a beruházások hanyatlása miatt a lízingkihelyezések is mérséklődhetnek. A magyar lízingcégek ugyanakkor bíznak abban, hogy a koronavírus-járvány okozta gazdasági sokk átmeneti lesz és gyorsan megindulhat a fellendülés. Azaz visszatér a vállalkozások, azon belül is elsősorban a kis- és középvállalkozások beruházási kedve, emellett a magánszemélyek autóvásárlásai is emelkedni kezdenek. A kilábalást segítheti, hogy továbbra is alacsonynak mondható a kamatkörnyezet, emellett több államilag támogatott program is segíti a finanszírozási piac hosszabb távú növekedését. (www.lizingszovetseg.hu)

Minden tizedik új autó elektromos az EU-ban a vírus miatt is

Csaknem minden tizedik Európai Unióban újonnan forgalomba helyezett autó konnektoros – azaz plug-in hibrid vagy elektromos. Ez az arány rekordnak számít, és jórészt a koronavírus-járványnak köszönhető. Az európai autógyártó szövetsége, az ACEA adatai szerint 273.809 plug-in hibrid és elektromos autó került újonnan forgalomba az Európai Unióban 2020 harmadik negyedévében. Ez 9,9 százalékos részesedést jelent az összes uniós új autó körében, tehát lényegében minden tizedik új autó elektromos (vagy plug-in hibrid) az EU-ban. Az ACEA elsősorban a koronavírus hatására hozott intézkedéseknek tulajdonítja a javulást. Számos kormány hozott a korábbinál is bőkezűbb támogatásokat jelentő intézkedéseket az autóvásárlás, különös tekintettel az elektromos autók vásárlásának felpörgetésére. A plug-in hibridek iránt elképesztő mértékben, 368 százalékkal nőtt meg a kereslet. Tavaly a harmadik negyedévben 29.557 darab plug-in hibridet vettek az unióban, idén 138.348-at. Franciaországban és Németországban 400 százalék felett volt a növekedés. A tisztán elektromos autók iránt is komolyan megugrott az igény, 132,3 százalékkal adtak el többet ebből a szegmensből, ami összesen 135.461 autót jelent. Jól látszik a két adatból, hogy a plug-in hibridek és a tisztán elektromos autók darabszáma nagyjából megegyezik az Európai Unióban. Továbbra is népszerűek a sima hibridek, velük együtt már közel 25 százalékos volt az elektrifikált autók piaci részesedése az Európai Unióban. Sima hibridből 135.461-et értékesítettek, ez 132 százalékos növekedést jelent – írja az electrive.com. Az ACEA adatai alapján az elektromos és a hibrid autók Németországban és Franciaországban a legnépszerűbbek, itt 159 és 144 százalékos növekedésről van szó a keresletben, majd 50-60 százalékos növekedéssel Spanyolország és Olaszország következik a listán. A hagyományos hajtású autók piaci részesedése 75,4 százalék volt a harmadik negyedévben az új autók körében. A dízelek népszerűsége meredeken csökkent, az összes új autó 27,4 százaléka volt dízel az EU-ban, jelenleg tehát a benzines autók messze a legnépszerűbbek. (forrás: www.autopro.hu, www.electric.drive.com)

Csökkenés a gumiabroncsoknál

Több éves bővülés után visszaesett a belföldi gumiabroncspiac, a csökkenés az első 9 hónapban 5 százalékos volt – közölte a Continental. Az összesítés szerint az idén alig 2,2 millió abroncsot értékesítettek a gyártók szeptember végéig, miközben tavaly ugyanennyi idő alatt még több mint 2,32 milliót. A nyári abroncsok forgalma 5,1 százalékkal, míg a téli abroncsoké 7,1 százalékkal csökkent. A személyautó-gumik értékesítése mindkét kategórián belül jelentős mértékben, 7-8 százalék körüli arányban esett vissza. A csökkenést ugyanakkor némileg ellensúlyozza, hogy négyévszakos abroncsból majdnem 20 százalékkal több fogyott. A Continental Hungaria Kft. értékesítési vezetője a közlemény szerint a járvánnyal hozza összefüggésbe a gyengébb keresletet. Tokaji Vilmos hozzátette, hogy a kereskedők annál is nagyobb visszaesést tapasztalnak, mint ami az eladási adatokból látszik. Sok vásárló ugyanis kisebb kiadást tud csak vállalni, így a korábbinál olcsóbb terméket keres. A forgalmazók nem feltétlen örülnek a négyévszakos abroncsok térnyerésének, mivel a téli gumikhoz képest kevésbé megbízhatók – olvasható a közleményben. (forrás: www.mti.hu)

Drámai figyelmeztetés a brit autóipari szövetségtől

A brit autóipar legnagyobb szakmai szervezete szerint az évtized közepéig a brit autógyáraknak több mint 50 milliárd font, a teljes európai autóipari ágazatnak több mint 100 milliárd euró termeléskiesést okozhat, ha nem születik megállapodás az Egyesült Királyság és az Európai Unió jövőbeni kereskedelmi kapcsolatrendszeréről. Az Egyesült Királyság január 31-én kilépett az EU-ból. Távozásának napján 11 hónapos, vagyis december 31-ig tartó átmeneti időszak kezdődött azzal a céllal, hogy legyen idő a megállapodásra a majdani kétoldalú kapcsolatrendszer feltételeiről, mindenekelőtt egy szabadkereskedelmi egyezményről. Erről jelenleg is folynak a kétoldalú tárgyalások, és bár vannak hírek bizonyos előrelépésről, mindkét fél hangsúlyozza, hogy egyes sarkalatos fontosságú kérdésekben továbbra is komolyak a nézetkülönbségek. Ha nem sikerül megállapodásra jutni, az Egyesült Királyság és az EU kereskedelme januártól a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) általános szabályrendszere alapján folytatódna. Ez a vámok megjelenésével járna a jelenleg akadálytalan kétoldalú kereskedelmi forgalomban. A Brit Autógyártók és Autókereskedők Szövetsége (SMMT) éves helyzetértékelésében közölte: számításai szerint a szabadkereskedelmi megállapodás elmaradása esetén életbe lépő WTO-szabályozás 2025-ig 55,4 milliárd font (csaknem 23 ezer milliárd forint) termeléskiesést okozna a brit autóiparnak. Az SMMT tanulmánya szerint, ha a WTO-szabályrendszer alapján vámakadályok emelkednek a kétoldalú autókereskedelem elé, az a brit és a kontinentális autóipari ágazatnak együtt 110 milliárd euró kárt okozna. A szövetség hangsúlyozza, hogy a koronavírus-járvány gazdasági sokkja miatt a teljes európai autószektor – a brit ágazatot is beleértve – máris 100 milliárd euró veszteséget szenvedett. Az SMMT elemzése szerint a WTO-vámok átlagosan kétezer fonttal (810 ezer forinttal) emelnék a Nagy-Britanniában gyártott elektromos autók árát az EU-piacokon. Eközben 2800 fonttal nőne az uniós országokból importált autók nagy-britanniai kiskereskedelmi ára. A brit autóipari ágazat számításai szerint mindezek hatására 18,9 százalékkal zuhanna a brit gyártású személyautók kereslete, és tartósan egymillió alá csökkenne a Nagy-Britanniában évente gyártott autók száma. A szervezet modellszámításai azt valószínűsítik, hogy már az idén is csak 885 ezer autót gyártanak Nagy-Britanniában, mindenekelőtt a koronavírus-járvány hatásai miatt. A SMMT hangsúlyozza: a 2009-es recessziós év óta ez lesz az első olyan év, amelyben egymilliónál kevesebb jármű készül a brit autógyárakban. (forrás: www.mti.hu)

Előző

Flottahírek

Következő

Ha karácsony, akkor mézeskalács!