0
Shares
Pinterest Google+

Új vezető az Arval Europe élén

Grégoire Chovét, az Arval Italy korábbi vezérigazgatóját nevezték ki az Arval európai vezérigazgatójává. A vezető szakember utóda az Arval Italy élén Stefan Majtán lesz. Mindkét kinevezés július elsejétől érvényes. Grégoire Chové hét éven át vezette az Arval Italy csapatát. Ez idő alatt a flottakezelő cég olasz leányvállalata által kezelt autók száma ez év januárra meghaladta a kétszázezret, ami fontos mérföldkő. Új tisztében a vezérigazgató négy kulcsfontosságú európai országért lesz felelős, amelyek egyben az Arval legjelentősebb működési területei. A négy ország: Franciaország, Spanyolország, az Egyesült Királyság, valamint Olaszország. Legfőbb feladata ezen országokban a fejlesztések irányítása és a meglévő szinergiák maximális kiaknázása. Az új megbízatás elismerése annak a hitetlen munkának, amit a Arval Italy alkalmazottai vittek véghez az elmúlt években – mondta az új európai vezérigazgató. Szerencsére a kapcsolatom Olaszországgal nem szakad meg az új európai poszton sem – mondta Grégoire Chové egyben minden jót kívánt utódjának, Stefan Majtánnak, aki 48 éves, szlovákiai születésű és már széles szakmai múlttal rendelkezik a járműszektorban. 2003-ban csatlakozott az Arval csapatához és jelentős része volt a flottacég közép-európai leányvállalatainak létrehozásában és felfuttatásában. 2011 óta az Arval közép-európai regionális igazgatójaként dolgozott. Olyan országok tartoztak hozzá, mint Svájc, Ausztria, Csehország, Szlovákia, Magyarország, Lengyelország és Románia. Nagy megtiszteltetés lesz egy olyan piacot vezetni, amely próbakőnek számít, nemcsak a flottapiacon, de az egész mobilitási szektort tekintve – fogalmazott Stefan Majtán. Azért fogok dolgozni, hogy Olaszország továbbra is az innovációk legfőbb laboratóriuma legyen az Arval számára – mondta.
www.fleeteurope.com

Párizs új autómegosztó szolgáltatást indít Mobilib néven

A francia fővárosban Mobilib néven új autómegosztó szolgáltatás indult. A kezdeményezés célja, hogy új, tiszta és megosztott közlekedési formát nyújtson Párizs számára. A francia fővárosnak nem ez az első közösségi autómegosztó-kezdeményezése. Emlékezzünk csak az előző Autolibre, amely azonban nem volt sikeres. Ezúttal azonban a négy mobilitási cég másfajta együttműködést tervez. A következő négy szolgáltató, az Ada, a Communauto, a Drivy és az Ubeeqo került kiválasztásra, a négy cég együttesen 1213 megosztható járművet üzemeltet majd. A járművek között az oroszlánrészt a Europecar’s Ubeeqo adja, 850 járművel, ezeket meghatározott helyeken lehet igénybe venni és ugyanoda is kell visszavinni. A Mobilib további autói bármelyik állomáson felvehetők és bármelyikre visszavihetők. A város számukra 1213 parkolóhelyet tart majd fenn szerte Párizsban. A kezdeményezésnek nemcsak az a célja, hogy kevesebb autó közlekedjen a francia metropolis utcáin, hanem hogy tisztább autók közlekedjenek az útjain. A flotta mintegy 500 autója hibrid, 713 pedig csak elektromos, vagy plug-in-hibrid kell legyen. A közösségi autómegosztó szolgáltatás teljesen független lesz a városban már működő olyan autómegosztóktól, mint a Free2Move, a Renault vagy a Car2Go. A Mobilib 300 autóval indult, de május végére már mintegy hatszáz közlekedett belőle Párizs útjain. A cél, hogy szeptember elsejére a közlekedtetni tervezett mind a 1213 autót szolgálatba állítsák.
www.fleeteurope.com

19 EU-országban rekordszinten az NO2 koncentráció

Bár a klímaváltozást okozó/felgyorsító üvegházhatású gázok közül a leggyakrabban a CO2-ről hallunk, az egészséget közvetlenül károsító légszennyező anyagok közül a legnagyobb veszélyt a nitrogénoxid, az NO2 jelenti. A nitrogéndioxid az egyik olyan anyag, amelynek bizonyíthatóan halmozottam káros hatása van az egészségre. Az EEA, az Európai Környezetvédelmi Ügynökség 2018-as jelentése szerint az EU-ban 19 olyan tagállam van, amely túllépte a nitrogéndioxid-koncentráció megengedett értékhatárát. A nitrogéndioxid nemcsak az ökoszisztémára van káros hatással, de légzőszervi megbetegedéseket okoz, súlyosbítja az asztmát, sőt hatással van a kognitív képességekre is. Mivel a levegő minősége egyre nagyobb aggodalomra ad okot, az ESA, az Európai Űrügynökség 2017-ben elindította a Copernicus Sentinel-5P műholdat, hogy feltérképezze a bolygó körüli szennyező anyagokat. (A műhold működése itt látható: https://www.youtube.com/watch?v=xSxQana_2vU) A Tropomi nevű, ultramodern berendezés segítségével a műhold érzékeli az atmoszférában található gázokat és nagy térbeli felbontású, a korábbinál pontosabb képet alkot, azok előfordulási helyéről. A Copernicus Sentinel-5P műhold legutóbb 2018 áprilisa és 2019 márciusa közötti küldetése során gyűjtött adatokat. A mérések alapján a kép komoly nitrogéndioxid koncentrációt mutat Európa fölött. A nitrogéndioxid főleg a (dízel) gépjárműforgalom és az ipari tevékenységek során termelt égéstermék. Az Európai Űrügynökség által készített felvételen jól látható az NO2 szint alakulása: https://www.youtube.com/watch?v=pj_qHF7WXk4. „Annyira jó a műhold a térbeli felbontása, hogy tökéletes pontossággal és részletességgel képes meghatározni a nagyvárosokban a kibocsátást helyszínét, illetve nyomon követni a változásokat.” – mutatott rá Folkert Boersma, a Holland Királyi Meteorológiai Intézet (KNMI) kutató professzora. A néhány hete Milánóban megrendezett Élő Bolygó Szimpózium keretein belül az ESA lehetővé tette lombardiai és Milánó környéki iskolák számára, hogy felépítsék a saját megfigyelő állomásaikat. Ezzel az volt a céljuk, hogy a gyerekek megismerjék a Föld megfigyelése mögött rejlő izgalmas tudományt és technológiát. Egy Raspberry Pi computer mintájára minden állomást olyan szenzorokkal szereltek fel, amelyek mérik a nitrogéndioxidot, a széndioxidot, a szénmonoxidot, a szilárdrészecske-tartalmat (port), valamint a hőmérsékletet és a páratartalmat is. Olaszország, Európa öt legszennyezettebb országa közé tartozik, Németország, Franciaország, Spanyolország és az Egyesült Királyság mellett. Az észak-olaszországi Pó völgye sűrűn lakott és iparosított, ezért itt európai viszonylatban az egyik legrosszabb minőségű a levegő. Sajnos Magyarországon belül elsősorban Budapest és valamivel kisebb mértékben Pest megye és több megyeszékhely területén is ilyen kritikus a helyzet. Minden terület szabályozása és ösztönzése fontos, az NO2 koncentráció csökkentése terén, de a leggyorsabb eredmény az autóipartól várható. A környezetbarát technológiák fejlesztése területén éllovas autóipar a részben vagy teljesen elektromos meghajtások (hibrid elektromos, plug-in hibrid elektromos, akkumulátoros elektromos és hidrogén üzemanyagcellás elektromos) révén viszonylag hamar komoly környezeti lábnyom csökkenést érhet el. A dízel meghajtású autók értékesítésének drasztikus mélyrepülése az NO2-kibocsátás csökkentésére lesz pozitív hatással. A CO2-kibocsátás csökkentéséhez ugyanakkor elengedhetetlen az is, hogy a dízeltől elforduló autósok ne benzines, hanem a fenti alternatív hajtások valamelyikével működő modellt válasszanak. Az autópiac zöldülésének élharcosa kétségkívül a piac legszélesebb, világszinten 40, Európában 20 modellből álló környezetbarát, a városi forgalomban akár 50-70%-ban tisztán elektromos vagy hibrid elektromos modellportfóliót kínáló Toyota. A japán autógyártó az elmúlt két évtizedben több mint 13,7 millió hibrid elektromos autót (12,2 millió Toyota és 1,5 millió Lexus) értékesített – ebből közel 2,4 milliót Európában. Ez többszöröse annak, mint amennyi részben vagy teljesen elektromos autót az összes többi autógyártó együttesen értékesített. Az Európában a Toyota 2025-re már egyetlen olyan autót sem kínál majd, amely ne lenne elérhető valamilyen részben vagy teljesen elektromos hajtással. A rohamléptekkel növekvő környezet- és légszennyezés, és az elmúlt években gyorsuló ütemben emelkedő átlaghőmérséklet megállításához szükség van a tudatos fogyasztói magatartásra. A szelektív hulladékgyűjtéstől az egyszer használatos műanyagok használatának kerülésétől a környezetbarát, részben vagy teljesen elektromos autók vásárlásáig. Érezhető az előremutató jogalkotói szándék is – ilyen például az egyszer használatos műanyagok betiltása az EU-n belül 2021-től vagy az új autók flottaszintű CO2-kibocsátásának 95 g/km-re csökkentését előirányzó, szintén 2021-ben életbe lépő szabályozás. Jóllehet a szabályozás a fejlesztések felgyorsítására ösztönzi az autógyártókat, jelenleg a japán Toyota az egyetlen, amelynek flottaszintű európai kibocsátása 100 g/km alatt van, és eséllyel teljesítheti az előírásban foglaltakat.
www.toyota.com, www.eu.com

A legjobban kerékpározható városok 2019-ben

A Coya kerékpárbiztosító cég felmérése szerint a világon a legjobban kerékpározható városok az alábbiak: a hollandiai Utrecht, a németországi Münster és a belgiumi Antwerpen. A globális tanulmány kilencven várost vett górcső alá, abból a szempontból, hogy melyek a két keréken közlekedők számára igazán kerékpárosbarát városok. A kritériumok között szerepelt az utak minősége és a biciklisek számára biztonságos volta, a kerékpárlopások száma, de még arra is tekintettel voltak, hogy mely városok ösztönzik a biciklizést, működnek-e ott kerékpármegosztó szolgáltatások, sőt, hogy az időjárási körülmények mennyire kedveznek ennek a közlekedési módnak. Öt európai város végzett az élen. A pálmát a hollandiai Utrecht vitte el. Egy olyan országban, amelyik többek között a kerékpáros közlekedéséről ismert világszerte, Utrecht a legjobb eredményt produkálta elsősorban is a kerékpáros infrastruktúra igen magas kiépítettsége és az 51 %-os kerékpárhasználat miatt. A második helyen a németországi Münster végzett, mint egy olyan kisváros, ahol a biciklihasználat csaknem 40 %-os, miközben a balesetek aránya elenyésző (0,03 százalék/százezer biciklisre), ráadásul nagyon jó helyen pozícionálta magát a kerékpárlopások megelőzésének területén is. A harmadik helyen a belgiumi Antwerpen végzett, ahol bár csak 30 %-os a biciklis közlekedés aránya, de itt a legmagasabb az egy biciklisre jutó kerékpárboltok száma, és a legtöbb a bérlési lehetőség mind a kétkerekűek, mind pedig a kerékpárdokkok számát illetően. A versenyben negyedik, a dán főváros, Koppenhága, ahol ugyanannyian kerekeznek, mint Antwerpenben a balesetek száma mégis alacsonyabb (218,4 jut százezer kerékpárosra) mint a belgiumi nagyvárosban, ahol 100 ezer lakosra 1165,81 baleset jut. A dán főváros jó teljesített a biciklis infrastruktúra kiépítettsége és a kerékpáros boltok tekintetében is. A hollandiai Amsterdam, bár nagyobb város, mint Utrecht mégis az ötödik biciklisparadicsom lett. Amszterdam talán a leghíresebb biciklibarát város a világon. A látogatók ideérkezve először biztosan meglepődnek, hogy szó szerint mindenki biciklizik, társadalmi helyzettől, munkától és kortól függetlenül. Sokkal egyszerűbb kerékpárt használni a városban, mint autót, városszerte számos védett garázsban is lehet tárolni a biciklit. Amszterdam kiemelkedően jól teljesített a biciklis infrastruktúrába való befektetések és ezek minősége tekintetében, valamint a biztonság terén is, elsősorban ami a biciklilopásokat illeti. További érdekes adat, hogy a TOP 20-ba csak három nem európai város került be, az új-zélandi Auckland, a kínai Hangcsu és a kanadai Montreál. Németországból került be viszont a legtöbb város a TOP 20-ba, szám szerint hét település (a TOP 30-ban pedig még további öt német települést találunk) a következő Hollandia két településsel és Franciaország szintén kettővel. A legjobb helyen végzett ausztrál település a listán Melbourne volt, a 21. helyre futott be. San Francisco pedig, mint az USA kerékpározók számára legbarátságosabb városa csak a 39. helyet tudta megcsípni, Latin-Amerikában a legjobb helyen Santiago de Chile végzett, az összesen kilencven várost felvonultató rangsor 58. helyén.
www.globalfleet.com

Előző

How telematics can save lives

Következő

Grégoire Chové heads Arval Europe, Mobilib, Best cycling cities of 2019