0
Shares
Pinterest Google+

Új adószabály hozhat fellendülést a lízingpiacon

Januártól a korábbinál egyszerűbben lehet visszaigényelni az áfát a céges autók lízingdíjából – közölte a Magyar Lízingszövetség. A változás az adminisztrációban jelent könnyebbséget, és kedvező hatása lehet az autófinanszírozási piacra. 2019-től a nyílt végű pénzügyi lízing, illetve operatív lízing igénybevétele esetében a cégautóknál nem kell útnyilvántartást vezetni az üzleti használatról annak érdekében, hogy a lízingdíjakban szereplő áfa felét levonhassák a vállalkozások. Amennyiben a lízingbe vevő úgy dönt, továbbra is alkalmazhatja a korábbi rendszert, vagyis részletes dokumentációval igazolja a tényleges üzleti használat mértékét, és ennek megfelelően – akár az 50%-os átalányt is meghaladó mértékben –levonhatja a lízing- illetve bérleti díjak forgalmi adóját.  „A lízingpiac régóta szerette volna elérni az cégautók lízingdíjához köthető áfaelszámolás mostantól már érvényes egyszerűsítését. Mivel a lépés az Európai Unióban egységesen szabályozott forgalmi adót érint, ezért szükség volt egy uniós határozatra és a jóváhagyásra. Az adminisztrációs kötelezettségeket csökkentő lépéseket a magyar kormány is támogatta és a vonatkozó törvénymódosítással januártól életbe léptek az új szabályok. Egyes részletek, mint például a gépkocsikként való választás lehetősége, vagy az átmeneti rendelkezések tekintetében is a lízingbe vevők számára kedvező, és a Lízingszövetség előzetes véleményével és javaslatával megegyező rendelkezések születtek.” Tóth Zoltán, a Magyar Lízingszövetség főtitkára szerint az új áfaszabály segítheti az új autó eladásokban jelentős szerepet játszó lízingfinanszírozás további térnyerését és lökést adhat a flottafinanszírozásnak is.
forrás: www.lizingszövetség.hu

A Volkswagen Csoport részesedést vásárolt Európa legnagyobb flottakezelőjében

Volkswagen Csoport pénzügyi szolgáltató leányvállalata, a VWFS 60 %-os részesedést szerzett a FleetLogistics cégben, Európa vezető flottakezelőjében. Az akvizíció, amelyet az illetékes hatóságoknak még jóvá kell hagyniuk, a VWFS, a Volkswagen csoport pénzügyi leányvállalata, valamint a TÜV SÜD AG. minőségbiztosító és tanúsító cég, mint a FleetLogistics egyedüli tulajdonosa között korábban létrejött stratégiai partnerség eredménye. A TÜV SÜD továbbra is megtartja 40 %-os részesedését. A vételárat nem kívánják nyilvánosságra hozni, valamint megegyeztek abban is, hogy fenntartják a FleetLogistics márkasemlegességét. A partnerség célja, hogy egyesítsék és továbbfejlesszék mindkét cég mobilitási és flottaajánlatait, annak érdekében, hogy teljeskörű termék- és szolgáltatáspalettát nyújthassanak az legkülönbözőbb utazási formáktól egészen a flottakezelésig. E cél érdekében a két cég flottakezelési szolgáltatásait összeolvasztják, és egy márkasemleges, nemzetközi utazási és flottakezelési platformot hoznak létre. A megfelelő méretgazdaságosság érdekében a VWFS CarMobility nevű leányvállalatát átviszik a FleetLogistics-be. A CarMobility 2006 óta független flottakezelőként működik Németországban és mintegy 40 ezer érvényes ügyfélszerződéssel rendelkezik. A Fleet Logistics erős nemzetközi jelenlétével jól kiegészítheti cégünk pénzügyi szolgáltatási tevékenységét a globális piacon – nyilatkozta a Fleet Europe-nak Lars Henner Santelmann, a VWFS igazgató tanácsának vezetője. A létrejött stratégiai partnerség lehetővé teszi számunkra, hogy flottahasználóinknak jelentős hozzáadott értéket nyújtsunk – nyilatkozta Patrick Fruth, a TÜV SÜD mobilitási részlegének vezérigazgatója az akvizíció kapcsán. Az 1996-ban, németországi székhellyel alapított FleetLogistics leányvállalatnak 360 alkalmazottja van és a világ 70 országában végez flottakezelést. A világ egyik legjelentősebb, független flottakezelési szolgáltatásokat nyújtó cégeként, elsősorban három szegmensben, a flottakezelés, a flottatanácsadás és a flottakövetés területén működik. Portfoliójában mintegy 200 ezer gépkocsit kezel leginkább nagy nemzeti és nemzetközi cégek számára. A VWFS lízingcégként a Fleet Logistics üzleti modelljét kívánja követni, amelynek lényege, hogy közvetítőként működik a lízingcégek és a flottahasználók között. A FleetLogistics sikerének titka, hogy a gyártósemleges mobilitási szolgáltatásokat képes kínálni a fogyasztóinak – mutatott rá Malte Krause a VWFS szóvivője, aki megerősítette, hogy ők is ezt az üzleti modell kívánják követni. Ez a függetlenség továbbra is alapvető tartóoszlopa marad a flottakezelési szolgáltatások jövőbeli növekedésének. Mindkét cég részvényesei meg vannak győződve arról, hogy a flottakezelés függetlensége az egyik legjelentősebb feltétele a további növekedésnek. Ez nem fog megváltozni. Ezen felül a tulajdonosok abban is egyetértenek, hogy az üzleti mobilitás egyre változik, sőt a flotta- és utazásmenedzsment egyre inkább két egymáshoz konvergáló tevékenység. Az üzleti út és a céges autó egyre inkább ugyanannak a dolognak két oldalát jelenti. Sok fiatal alkalmazott már nem akar saját céges autót, helyette inkább egy olyan mobilitási portfóliót, költségkeretet, amely magába foglal mindenféle közlekedési módot. A mostani közös vállalattal a VWFS és a TÜV Süd éppen ezt a potenciált akarja lefedni. A Fleet Europe-nak arra a kérdésére, hogy mi történik azokon a piacokon, ahol a FleetLogistics franchise rendszerben működik (Oroszország, Románia, Izrael) vagy ahol 100 %-ban a TÜV SÜD emberei dolgoznak (Szingapúr, Brazília, Törökország) a cég vezetője megerősítette, hogy a FleetLogistics továbbra is nyújtani fogja ügyfeleinek azokat a szolgáltatásokat, amelyeket korábban. A cél, hogy tovább erősítsék szerepüket Európában és világszerte is mint márkafüggetlen mobilitási szolgáltatást nyújtó cég. Ennél fogva a fogyasztók számára minden változatlanul megy tovább.
forrás: www.fleeteurope.com

Ázsia közútjain továbbra is kiemelkedően sok a baleset

Az Egészségügyi Világszervezetnek, a WHO-nak a közlekedés biztonságról szóló jelentése szerint az egész világon 1,35 millió ember vesztette életét közlekedési balesetben 2018-ban. A jelentés szerkesztője, az elfogadhatatlanul magas szám kapcsán azzal nyugtatta az olvasókat, hogy a jelenlegi közlekedésbiztonsági erőfeszítések hiányában a helyzet még rosszabb lenne. Tény, hogy egyre több motorizált jármű közlekedik a világ útjain és folyamatosan nő a világ népessége is. Ebből adódóan a közlekedésben elhunytak abszolút száma növekedhetne is, szerencsére a halottak száma nem nőtt. A szervezet statisztikái szerint viszont a kisgyermekkori halálozás első számú oka a közlekedés. Az 5-29 éves korosztályban a közlekedése baleset szintén az első számú halálok. Közlekedési balesetben többen halnak meg, mint HIV/AIDS-ben vagy tuberkulózisban. A jövedelmi viszonyok és a halálos balesetek száma között is erőteljes az összefüggés. Az alacsony egy főre jutó jövedelemmel rendelkező országokban 100 ezer lakosra 27,5 közlekedési baleset miatti haláleset jut. Míg magasabb jövedelem esetén ez a szám 100 ezer főre 8 körül alakul. Számos ázsiai országban ugyanakkor annak ellenére, hogy a jövedelmi szintjükkel az alacsony egy főre jutó jövedelmi kategóriából felkerültek a közepes jövedelmi kategóriába, a közlekedésbiztonsági helyzet és a közlekedési infrastruktúra állapota mégsem javult. A 100 ezer főre jutó halálozás a kilencven feljebb jutott ország közül hatvanban egyáltalán nem javult. A közlekedési balesetekben bekövetkezett halálesetek esetében a világátlag 18,2 fő 100 ezer lakosra. Legrosszabb a helyzet Afrikában, ahol az átlag 26,6, majd Délkelet-Ázsia következik 20,7 átlaggal. Európában, ahol 100 ezer lakosra átlagosan 9,3 közlekedési haláleset jut, a legjobb a helyzet. 2013 óta Európa, Észak- és Dél-Amerika és a csendes-óceáni térség is javított az adatain. Afrikában és Délkelet-Ázsiában viszont tovább romlott az átlag. Afrikában az áldozatok nagy része a gyalogosok és a biciklisták közül kerül ki. Délkelet-Ázsiában a többség motoros, vagy háromkerekű riksás. A WHO jelentés másik fájdalmas következtetése, hogy számos országban még az alapvető jogi szabályozás is hiányzik, amely előírná például a biztonsági öv meglétét, bukósisak viselését, vagy az ittas állapotban való vezetés tilalmát. Hasonlóan sok országban hiányzik a jogi szabályozás a lakott körzetekben való sebesség-korlátozásra. E téren is Afrika és Délkelet-Ázsia a legelmaradottabb. Az ENSZ ajánlásokat is tett a tagállamainak nyolc a gépkocsikra vonatkozó biztonsági előírásra, köztük a gépjármű stabilitására és az időben való fékezésre vonatkozóan. Sajnos csak a magasabb GDP-vel rendelkező államok érvényesítettek erre vonatkozó intézkedéseket. Dél- és Délkelet-Ázsiában egyedül India alkalmaz egy ajánlást a nyolc közül a frontális és az oldal ütközések kivédésére. Ami a közlekedésbiztonságot illeti, 112 országban létezik valamilyen fajta sebességkorlátozó szabályozás, 92 országban vannak érvényben szabályok a gyalogos, a biciklis és a gépjármű (motorizált jármű) közlekedés elválasztására, 132 ország biztosít lehetőséget a gyalogosok számára az úton való biztonságos átkelésre. Mindez sokszor azonban a szabályozás meglétét jelenti, de nem a valóságos alkalmazást. Például Vietnamban, bár kiterjedt biztonsági előírások léteznek, de az főváros, nemzetközi, külföldiek által látogatott negyedében és a kormányzati épületek környékén érvényesítik azokat. Mindezek a kiábrándító adatok fontos figyelmeztetésként szolgálnak a céges flották üzemeltetői számára, hogy vegyék komolyan alkalmazottjaik biztonságát. Az ázsiai flottákat kezelőknek főként Dél- és Délkelet-Ázsiában olyan közlekedésbiztonsági politikát, előírásokat kell alkalmazniuk, amelyek túlmutatnak az adott ország standardjain, olyan gépkocsit kell választaniuk, amelyek komolyabb biztonsági felszerelésekkel bírnak az adott országokban szokásosnál és így nagyobb biztonságot nyújtanak. Kiemelten kell foglalkozniuk a céges autót vezetők közlekedés biztonsági oktatásával. A flottakezelőknek számításba kell venniük a nagy számú „rejtett” motorbicikli jelenlétét, amelyeket helyi leányvállalataik vagy maguk az alkalmazottak üzemeltetnek. Mindezek a körülmények a tömegesen jelenlévő ázsiai fiatal generációkkal, és a veszélyesen elhanyagolt utakkal együtt arra kényszerítik a nemzetközi flottaüzemeltetőket, hogy nagyon figyeljenek oda.
forrás: www.globalfleet.com

Stabilan bővül itthon a prémium autók szegmense

A prémium autók szegmense 9,5 százalékkal bővült 2018-ban az új autók magyarországi piacán. Az eladott 136 601 személyautóból 12 949 prémium kategóriás volt. A Magyar Gépjárműimportőrök Egyesülete (MGE) 20 márkát sorol a prémium szegmensbe, amelyek 72,5 százalékát három márka – a Mercedes, a BMW és az Audi – uralja, felváltva osztozkodva az első helyen. A BMW tavaly bejelentett több mint egymillió eurós beruházását követően már mind a három márka rendelkezni fog magyarországi gyártóhellyel, ami támogatást jelent az értékesítésben is. A vezető márkák mögé felzárkózik még a Volvo, a Lexus, mellettük évi 150-200 körüli darabszámot tud elérni Magyarországon az Infinity, a Jaguar és a Porsche. A városi szabadidőautók (SUV) térnyerése jellemző a prémium szegmensben is – mondta az MTI-nek Hesz Tamás, az MGE elnökségi tagja, a Mercedes-Benz Hungária Kft. értékesítési és marketing igazgatója. A márkák újabb és újabb modellekkel igyekeznek megfelelni az ügyféligényeknek, így a SUV kategóriában 2019-ben a 2018 évihez hasonló, 30 százalék feletti bővülés valószínűsíthető. Nagyobb teret nyernek a jövőben az elektromos és a plug-in hibrid modellek is. Hesz Tamás úgy véli, a teljesen elektromos modellek a távolabbi jövőt képviselik, mivel a korlátozott hatótávolság miatt a vásárlóknak kompromisszumot kell kötniük. Rövid és középtávon inkább a plug-in hibridek jelentik a megoldást – jelezte. Az értékesítés túlnyomó hányada még mindig benzin és dízel meghajtású jármű. Az elmúlt két évben némileg csökkenek a dízel eladások – erre az Audi magyarországi vezetője hívta fel a figyelmet, megjegyezve, hogy ez sajnálatosan éppen akkor következik be, amikor a tiszta, EU6 d normájú dízelmotorok megérkeztek a piacra. A gyártó elsősorban a nagyobb SUV kategóriákban látja létjogosultságát a dízelmotoroknak.
A trendek között említette az MGE szakértője, hogy a magánszemélyek vásárlásai során visszatért a finanszírozásba vetett hit, egyre nagyobb arányban vásároltak tavaly ilyen konstrukcióval autót. Ez a trend várhatóan 2019-ben is változatlan marad – jelezte. A prémium kategória élén 2018-ban Magyarországon a Mercedes állt 4018 eladott személyautóval, ami a cég tájékoztatása szerint 25 százalékos bővülés volt. Ennél a márkánál is az SUV kategória eladásai bővültek a legjobban, 46 százalékkal. Hesz Tamás szerint a márka sikerét az elmúlt évek termékoffenzívája alapozta meg, de hozzájárult a márkakereskedői hálózat folyamatos fejlesztése is. A prémium kategória második helyezettje, a BMW tavaly 3140 autót értékesített Magyarországon, 16,3 százalékkal bővülve az előző évhez képest.
Massimiliano di Silvestre, a BMW Group Magyarország ügyvezetője sajtótájékoztatóján számolt be arról, hogy a márka, minden kategóriában növekedni tudott. Kiemelkedő volt az SUV kategóriába sorolható X modellek eladása, 42 százalékkal 1411 darabra bővült. A BMW az idén veti be újdonságát, az ultraluxus hétüléses X7 modellt. A BMW 160 elektromos és plug-in hibrid személyautót adott el tavaly, elektromos járműveivel a legnépszerűbb márka ebben a szegmensben Magyarországon. Az Audi 2018-ban 2229 autót értékesített Magyarországon, az eladások 19 százalékkal mérséklődtek. A Porsche Hungariához tartozó márka igazgatója, Mátrabérci Sándor mindezt a gépkocsimotorok károsanyag-kibocsátásának meghatározására bevezetett új teszteljárásra (WLTP) átállás hatásának tulajdonítja. Az idén viszont nagy előrelépést hozhat, hogy 2018-ban szinte teljesen megújult az Audi modellpaletta felső szegmense. A Győrben készülő népszerű modelltől, az új Q3 is sokat várnak. Az Audi értékesítésében szintén jelentős, 32 százalékos részarányt tettek ki tavaly az SUV-ok, az előző évi 28 százalékos arány után.
forrás: www.mti.hu

Előző

Glampingautó a BMW-től, Bell Nexus légitaxi, Helytakarékos parkolás

Következő

New VAT, Premium-category car sales, Volkswagen Financial Services, Asian roads still not safe