0
Shares
Pinterest Google+

Nagyot lépett előre a magyar lízingpiac

17_nov_hirek_kep1Európai és régiós összevetésben is nagyot erősödött a magyar lízingpiac. Az év első 9 hónapjában 428,3 milliárd forintot tett ki a finanszírozott összeg, ami 19 %-os növekedést jelent előző év azonos időszakában elért teljesítményhez képest – közölte a Magyar Lízingszövetség. A gépek részpiacán az átlagos bővülést jóval meghaladó mértékben, 41 %-kal nőtt a finanszírozott összeg. A magyar lízingpiac bővülésének üteme jelentősen meghaladja az európai és a régiós piacokéit. A piacbővülést az is jól mutatja, hogy a 428,3 milliárdos finanszírozott összeg meghaladja a 2014-es egész éves összeget, 2015 azonos időszakához képest pedig 40 %-os emelkedésnek felel meg – derül a Magyar Lízingszövetség összefoglalójából. Nyikos Katalin, a Magyar Lízingszövetség elnöke közölte: „Lényegében minden szegmensben folytatódott a növekedés. Az első kilenc havi adatok alapján kijelenthető, hogy az idei bővülés felülmúlja majd az év elején 5 %-os növekedésre vonatkozó prognózisunkat. A magyar lízingpiac teljesítménye európai összevetésben is kiugró. A gépjárműveknél például az európai átlagos növekedés, valamivel 10 % alatt van, nálunk 18 %, a termelőeszközök esetében pedig az európai adat 12 %, míg nálunk 20 %-os a bővülés az első háromnegyed évben. A környező országok lízingpiacain általában 10 körüli, illetve az alatti növekedés volt jellemző ebben az időszakban. A magyar piac tehát kifejezetten jól teljesített.” A különböző lízingpiaci szegmensek közül az egyik legfontosabb pillért továbbra is a járműfinanszírozás jelenti. A személy- és kishaszon-gépjárműveknél 23 %-kal 130,9 milliárd forintra nőtt a finanszírozott összeg. A magánszemélyek körében már 33 %-os a lízingfinanszírozási arány, szemben a múlt év végi 30 %-kal. A nagyhaszon gépjárműveknél pedig 21 százalékkal 122,7 milliárd forintra emelkedett a finanszírozott összeg. A gépek és berendezések részpiacán 41 százalékkal 48 milliárd forintra nőtt a finanszírozott összeg. „A gépeknél bekövetkezett jelentős emelkedés a vállalkozások beruházási kedvének köszönhető. Egyre több vállalkozás választja nem csak a járművek beszerzéséhez, hanem az egyéb eszközökhöz is a lízingfinanszírozást, ezzel pedig a lízingvállalatok komoly lépést tettek az univerzális finanszírozási modell felé” – fogalmazott. A mezőgazdasági gépek esetében a finanszírozott összeg 9 százalékkal 53,6 milliárd forintra emelkedett. Ebben fontos szerepet játszott korábban a jegybank Növekedési Hitelprogramja (NHP), amelyhez tavaly a kihelyezések 80 százaléka kötődött, az idén ez az arány 26 százalékra csökkent. Nyikos Katalin kiemelte viszont, hogy „az NHP kifutása miatti forgalomkiesést piaci alapú konstrukciókkal pótolták a vállalkozások”. A további lízingpiaci növekedéshez a vállalkozások beruházási kedvének fokozódása, az uniós projektek is hozzájárulnak. A Magyar Lízingszövetség a következő időszakban további bővülést várnak, bár a dinamika lassulhat.
Forrás: www.lizingszövetseg.hu

IFRS16 – a lízinget szabályozó új nemzetközi számviteli standard

17_nov_hirek_kep2Elkezdődött a visszaszámlálás a lízinget szabályozó, új nemzetközi számviteli standard bevezetéséhez. Az új IFRS16 standard legfontosabb tudnivalóit a Számviteli tanácsadó 2017. szeptemberi száma alapján a Magyar Lízingszövetség honlapja is ismertette. A teljesség igénye nélkül ebből idézzük a leglényegesebb változásokat. Fontos hangsúlyozni, hogy az IFRS16 csak a nemzetközi számviteli szabályokra áttért, vagy áttérő gazdálkodókat érinti. A magyar számviteli törvény és adózási szabályok e tekintetben változatlanok és azokat a cégeket, amelyek a magyar számviteli törvény szerint vezetik könyveiket, nem érinti a változás. Az új szabályok 2019. január elsejével lépnek életbe, de az új árbevétel standardod (IFRS 15) használók már ezt megelőzően is alkalmazhatják. Az új szabályozás a lízingbevevő oldalán ír elő egységes megjelenítési kötelezettséget. Ebből a szempontból megszűnik a korábbi pénzügyi lízing és operatív lízing megkülönböztetés, vagyis a korábban a „mérlegen kívüli” operatív lízingügyletek (bérletek) is a pénzügyi lízinghez hasonlóan meg fognak jelenni a kötelezettségek között, az eszközoldalon pedig a lízingelt eszköz használati jogaként. Ennek következtében megváltozik a mérleg szerkezete, megnő a mérlegfőösszeg, az eladósodottsági mutatók romlanak, viszont javul az EBITDA, a működési eredmény. A működési cash flow és a profit időbeli alakulása is eltér a korábbiaktól. Ennek nyomán sok fontos teljesítménymutató (KPI mutató) változik, ami hatással lehet a finanszírozókkal kötött megállapodásokra és a hitelminősítésre is. A standardot viszont nem kell alkalmazni a 12 hónapot meg nem haladó lízingre és a kis értékű eszközökre. Ez többnyire az 5000 dollár alatti egyedi értékű eszközöket jelenti: jellemzően elektronikai eszközöket pl. laptopokat, mobiltelefonokat, de a manapság legjellemzőbb lízingtárgyakra, a gépkocsikra már nem vonatkozik. Továbbra sem kell lízingként kezelni a rövid lejáratú bérleteket (a rent a car típusú ügyleteket). Az új standardnál a szolgáltatás és a lízing elhatárolása került a fókuszba. A szerződés akkor minősül lízingnek, vagy tartalmaz lízinget, ha ellenérték fejében meghatározott ideig szerződéses jogot biztosít a vevőnek az azonosított eszköz használatának irányítására. Két alapvető eleme van a lízingnek: az azonosított eszköz és a használat jogának ellenőrzése. A lízing tárgyának meghatározottnak kell lennie. Az történhet explicit módon (egyedi azonosítóval, alvázszám, rendszám) vagy implicit módon specifikációval, aminek alapján a rendelés készült. Amennyiben a lízingnek minősülő ügylet nem lízingelemet is tartalmaz pl: az eszköz karbantartása, biztosítása, gumicsere, csereautó, segélyszolgálat a standard alapesetben a lízingbevevőnek előírja a szolgáltatások szétválasztását, méghozzá olyan módon, hogy az egyes szolgáltatások egyedi árait veszi alapul. Az új szabvány tehát a legfőbb változást a lízingbevevő oldali megjelenítési szabályokban hozza. Nincs különbség az operatív és a pénzügyi lízing megjelenítése között. Ezután minden lízing esetén a lízingbe vevőnek az eszközök közé fel kell vennie a lízing tárgyát képező eszköz használati jogát, míg forrás oldalon a lízingkötelezettséget. A használati jogot a beszerzési értéken kell felvenni a lízing kezdetekor az eszközök közé. Ez a lízingkötelezettség kezdeti értéke is. A futamidő alatt értékcsökkenést kell elszámolni, ami költségként jelenik meg az eredmény-kimutatásban. A lízingkötelezettség az indulás időpontjában a lízingdíjak jelenértékével egyezik meg. A futamidő közbeni értékelés az effektív kamatláb módszer szerint történik. Esedékességkor az aktuális tartozásra az effektív kamatlábbal számolt kamat megnöveli, a törlesztés pedig lecsökkenti a kötelezettséget. A törlesztéseket így meg kell bontani kamatrészre, ami ráfordításként számolódik el, a maradék pedig a tőketörlesztés lesz. A lízingkötelezettség változását át kell vezetni a használati jogot megtestesítő eszköz értékén is, ezért akár a szerződés módosítása, akár a díjak jövőbeni változásának kezelése komoly felkészülést és körültekintést igényel. A szabályozás jelentős pontokon főként számviteli szempontból módosul, a lízing legfontosabb előnyei néhány kivételtől eltekintve a jövőben is megmaradnak.
Forrás: Lízingszövetség

Új kereskedelmi igazgató a LeasePlane Magyarország élén

17_nov_hirek_kep3Új ember, Rónai Horst László látja el a kereskedelmi igazgatói feladatokat a LeasePlane Magyarország vezetésében. Rónai Horst László azt követően (2017 nyarán) került a posztra, hogy annak korábbi betöltőjét, Pesti Tímeát a LeasePlane magyarországi leányvállalatának vezérigazgatójává nevezték. Az új kereskedelmi igazgató 36 éves a Budapesti Pénzügyi Számviteli Főiskolán és a francia Le Havre Egyetemén folytatta tanulmányit és szerzett közgazdász diplomát. Angolul, franciául és oroszul beszél. Bár nem az autóiparban kezdett dolgozni, de édesapja révén már gyerekkorában közeli ismeretségbe került az autókkal és az iparággal. Dolgozott az Exxon Mobilnál, a L’Orealnál, a Danone Baby Foodnál és a Business Lease autólízing cégnél. Legutóbbi munkahelye az alkoholos italokat forgalmazó világcég, a Diaego volt, innen hívta el a LeasePlanhez az új vezérigazgató, akivel még a Business Lease-nél dolgoztak együtt. Versenyszellemmel és bizonyítási vággyal érkezett a céghez – mondta el nemrég egy interjúban. Hozzátette azt is, hogy a cégnél tőle elvárt duplázás nem okoz álmatlan éjszakákat neki, mert a Danone-nál már képes volt erre, de a jobb számok elérése az egész csapat elkötelezettségén is múlik. Vallja, hogy ezt az iparágat nemcsak a beleinvesztált tőke határozza meg, hanem kulcsfontosságú szerepe van az emberi hozzáállásnak is. Ma minden a számokról szól, de a számokra is jó hatással van, ha élményszintre emeljük a szolgáltatásainkat, és, ha egy vállalatot úgy emlegetnek az ügyfelek, hogy velük aztán szívesen dolgozunk. Az a feladatom, hogy a LeasePlanről ilyen összefüggésben is beszéljenek. Kiindulási alap, hogy az autó az emberek életében emocionális dolog. A digitalizálással az emberi érzelmek kezdenek kikopni a mindennapokból, az emberi kapcsolatokból, pedig még aktív az a generáció, akik közül a legtöbben ezt igényeljük. Ezt az emberi tényező próbáljuk visszacsempészni azzal, hogy akár szermélyesen is jelen vagyunk a flottaátadásánál, vagy azzal, hogy egy baleset megtörténtekor a kollégáinknak is fontosabb kell, legyen rákérdezni, hogy a sofőrrel minden rendben van–e, mint az, hogy hova küldje a csereautót. Emberi kapcsolataimban régi módi ember vagyok, még ha munkám során élek is az eszközhasználatban a digitalizálás előnyeivel. A teljes arculatváltás közepette érkezett a posztra, de ez egyáltalán nem okoz neki gondot – fejtette ki egy kérdésre válaszolva. Az új tulajdonosok egy gyorsabb üzemmódra ültették át a vállalatot, de mint mondta szereti a sebességet, a dinamizmust. Az e-mobilitás népszerűsítése a vállalat fontos céljai között szerepel. Ez a téma a Magyar E-Mobilitás Szövetség Felügyelő Biztosságának tagjaként nekem is szívügyem. Az ennek eléréséhez vezető út azonban még igen hosszú, de a leglényegesebb a példamutatás. Magánemberként az a célom, hogy a második családi autóm már teljesen elektromos legyen és a gyerekeim ezt már abszolút természetesen fogadják.
Forrás: Fleeteurope, Budapest Business Journal, issuu.com

AZ ARVAL SZOLGÁLTATÁSAI MÁR NORVÉGIÁBAN IS ELÉRHETŐEK

17_nov_hirek_kep52017 novemberben Oslóban nyílik meg a legújabb Arval leányvállalat, amelynek köszönhetően a magas minőségi elvárásoknak megfelelő, és világszerte immáron több mint 1 millió autót kezelő vállalat szolgáltatásai a norvég piacon is elérhetőek lesznek. Ezzel a lépéssel az Arval szolgáltatásait a Skandináv országok mindegyikében igénybe lehet venni. Az új leányvállalat a karbon-semleges megoldások bevezetésének úttörőjeként fog működni a cégcsoporton belül.

2020-ra kétezer autó kezelése a cél Norvégiában

Magas célokat tűzött ki a cégcsoport a norvég leányvállalat számára, ahol az Ügyfelek járműparkját a többi országban is elérhető széles szolgáltatási portfolióval és innovatív megoldásokkal fogják kezelni. Az Arval célja, hogy 2020-ra több mint 2 000 járművet kezeljen Norvégiában.
A norvég Arval ügyfélkezelése a többi leányvállalatéval megegyezően fog történni: az Ügyfeleket egy dedikált csoport, az Account Team szolgálja ki, akik mint egy „saját mini tartós bérleti cég” foglalkoznak a mobilitással kapcsolatos minden kérdéssel (segítik a járművezetőket az autók kiválasztásában, megszervezik az új autó átadásokat, kezelik a karbantartásokat, gumiabroncs cseréket, esetleges káreseményeket és a többi), mindezt proaktív és emberközeli módon.

Norvégia, mint a karbon-semlegesség úttörője

Norvégiában az Arval úttörő szerepet kap a karbon-semleges flottakezelésben.
„Az Arval a Skandináv országokon keresztül szeretné megerősíteni jelenlétét a karbon-semleges megoldások és szolgáltatások kapcsán felmerülő Ügyfél igények és jövőbeli fejlesztések kiszolgálása területén” nyilatkozta Philippe Bismut, az Arval vezérigazgatója. „Ebben a norvég Arvalnak kulcsszerepe lesz.”
Olyan céges autó flották finanszírozása és kezelése lesz a feladat, amelyek főként hibrid és elektromos járművekből állnak, minthogy Norvégia jelenleg is kulcsszerepet játszik az elektromos autók piacán, és 2025-re a belsőégésű motorral felszerelt gépjárművek értékesítésének betiltását tervezi. Ennek köszönhetően pedig rengeteg technikai adathoz (fogyasztás, karbantartás stb), és használói visszajelzéshez jut majd az Arval, amelyek segítségül lesznek a karbon-semleges flották kezelése iránti folyamatosan növekvő igények kiszolgálásában a világ egyéb országaiban is.
„Akár egyetlen flotta ökológiai lábnyomának csökkentése is példátlan fontossággal bír”, összegezte Philippe Bismut. „Építeni fogunk a norvég fejlett üzleti környezetből származó tapasztalatokra, hogy innovatív megoldásokkal válaszolhassunk Ügyfeleink környezetkímélő flotta iránti növekvő igényére a jövőben.”

Az ARVAL-ról

A BNP Paribas tulajdonában lévő Arval flottakezelőt 1989-ben alapították. A vállalat jelenleg 28 országban van jelen, ahol több mint 6 400 alkalmazottal 1 028 142 autót kezel (2016. decemberi állapot). Az Arval tartós bérletekre és flottamenedzsmentre specializálódott, ügyfelei számára személyre szabott megoldásokat kínál a járműpark kezelésére. A közel három évtizedes nemzetközi tapasztalat, a gépjármű gyártóktól való függetlenség és a gondosan kiválasztott, folyamatosan ellenőrzött partnerhálózat a vállalatok megbízható partnerévé teszik. Az Arval működésének négy pillérre: a gazdasági felelősség, a társadalmi felelősség, az állampolgári felelősség, valamint a természeti környezet védelme.

forrás: Ogilvy PR

Előző

Novemberi havi Zöld híreink

Következő

A reggelik sztárja: az omlett