0
Shares
Pinterest Google+

Mínuszban a magyar járműpiac is a koronavírus-járvány miatt

A koronavírus-járvány negatív hatásai sokkolták a magyar járműpiacot. Óvatosabbak lettek a vásárlók, a cégek elhalasztották a beruházásaikat, benne a járműbeszerzéseket is, emiatt az új autók, furgonok és teherautók piaca 25-51 százalékkal szűkült Magyarországon. A járművásárlásokban kulcsszerepet betöltő lízingtársaságok is visszafogottabb érdeklődést látnak a finanszírozási oldalon – derül ki a Magyar Lízingszövetség részletes járműpiaci összefoglalójából. A magyar autópiac azonban európai összevetésben még így is viszonylag jól szerepel. A magyar piacon a Datahouse adatai szerint közel 79 ezer új autó kelt el az év első nyolc hónapjában, ez 25 százalékos visszaesést jelent. Bár a személyautók piacának 25 százalékos szűkülése jelentős, Európában még ez is a kedvezőbb eredmények közé tartozik. Igaz, az európai eladási adatokból csak a féléves számok ismertek, ezek szerint régiós országokban, Csehországban, Szlovákiában és Lengyelországban a magyarországinál komolyabb, 26-35 százalékos volt a csökkenés. A teljes uniós autópiac pedig 38 százalékkal zsugorodott. Magyarországon furgonokból az első nyolc hónapban 13 399 darab talált gazdára, ami szintén 25 százalékos hanyatlásnak felel meg. A nagyobb teherautókat magában foglaló szegmensben erőteljesebb visszaesés látható, a nagyhaszon-gépjárművekből csak1913 darabot adtak el a kereskedők, ez 51 százalékkal marad el az egy évvel korábbi szinttől. Ahogy azt a korábbi hónapok esetében is lehetett látni, a válság egyértelmű vesztese – érthető módon – ez a szektor. Ugyan augusztus hónapban a forgalomba helyezések a korábbiaknál kisebb esést mutatnak, de ebben szerepet játszik az is, hogy a gyárleállások miatt a korábbi időszak megrendeléseit sok esetben csak most tudták leszállítani. A korábbi években a teljes lízingpiac mintegy ötödét adó nagyhaszongépjármű-finanszírozás is feleződött. A magánszemélyek eleve óvatosabbá váltak, a vállalatok pedig válságüzemmódba kapcsoltak, a komolyabb beruházásokat, például a járműbeszerzéseket elhalasztották – jellemezte a piaci folyamatokat Tóth Zoltán, a Magyar Lízingszövetség főtitkára. Az autó- és járműgyárak leállása is visszafogta a piacot, emellett az euró árfolyamának emelkedése miatt emelkedtek a járművek árai, ez szintén negatívan befolyásolta az eladásokat”. Ugyanakkor vannak kedvező eredmények, amelyek a lízingfinanszírozási oldalról is láthatóak. Az autópiacon a nagycsaládosok autóvásárlási programja, amelynek keretében az érintettek maximum 2,5 millió forint állami támogatást kaphatnak új hétüléses autó megvásárlására, valamint a villanyautó-támogatási program is sikeres. Ezek a programok segítették visszafogni az autópiaci zuhanást – tette hozzá. A lízingpiac teljesítménye lényegében a járműpiacot követi le: a finanszírozási arányok szerencsére nem változtak érdemlegesen, így a lízingcégek által megkötött új ügyeletek száma is mintegy negyedével esett vissza. Ugyanakkor a magasabb árak miatt, a finanszírozott összeg kevésbé csökkent. A Magyar Lízingszövetség összefoglalója azt is kiemeli, hogy a járműpiacon belül a buszok és a traktorok például a kivételek közé tartoznak. Az autóbuszok piacát az állami és önkormányzati beszerzések határozzák meg, és ezeket kevésbé érinti a válság. Egy komolyabb augusztusi buszbeszerzésnek köszönhetően összesen 432 új busz került a magyar utakra az év első nyolc hónapjában, ami 19 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbit. A traktorpiacon az eladások összességében 9 százalékkal csökkentek, ez kedvezőbbnek mondható a járműpiac többi szegmensében látható két számjegyű visszaeséshez képest. Tóth Zoltán szerint a mezőgazdaságot kevésbé érinti a kialakult gazdasági helyzet, a mezőgazdasági gépek finanszírozása is a korábbi évekhez hasonló volumeneket mutat. Ebben minden bizonnyal szerepet játszik a Magyar Nemzeti Bank NHP Hajrá programja, amelynek köszönhetően a lízingcégek kedvező finanszírozási konstrukciókat biztosítanak az agrárcégek gépvásárlásaihoz. A Magyar Lízingszövetség egyetért az autópiaci szakmai szervezetekkel abban, hogy a magyar újautó-piac teljesítményét rontja a használtjármű-import. A Magyar Gépjárműimportőrök Egyesületének adatai szerint ugyanis az idén eladott 79 ezer új autó eladásával párhuzamosan több mint 87 ezer használt autó jött az országba. Kisteherautóból pedig több mint 9 ezer érkezett a külföldi országokból.  Az autó- és járműpiaci cégekkel és szervezetekkel együttműködésben a lízingvállalatok már a koronavírus-járvány utáni időszakra készülnek. Amikor remélhetőleg a cégek az alacsony kamatkörnyezet, az állami és jegybanki programok segítségével olcsó finanszírozási konstrukciókkal juthatnak hozzá majd a járművekhez.  (forrás: www.lizingszövetség.hu)

 Jelentősen csökkent a hazai autópiaci kereslet

A nyári hónapok alatt 25-30 százalékkal esett vissza az autópiac forgalma a koronavírus-járvány miatt az előző év azonos időszakához képest – mondta Gablini Gábor, a Gépjármű Márkakereskedők Országos Szövetségének (GÉMOSZ) elnöke. Az elnök szerint a magyar autópiac még mindig jobb helyzetben van, mint a nagyobb nyugat-európai országoké, hiszen ezekben 50 százalékos vagy még ennél is nagyobb visszaesést mértek a nyáron. Ennek az állhat a hátterében, hogy a tavaszi járványhullám jobban elhúzódott például Spanyolországban vagy Franciaországban, mint Magyarországon. „Tehát mi egy nagyon szerencsés helyzetben voltunk, vagyunk, nem beszélve arról, hogy a kormányzat lehetővé tette – a mi kérésünkre -, hogy a szervizek nyitva maradhassanak” – emelte ki. Hozzátette, az autószalonok és a szervizek a járványügyi protokoll maximális betartásával üzemelnek. (forrás: www.mti.hu)

Még többen juthatnak elektromosautó-vásárlási támogatáshoz

Nagy sikerrel zárult a kormány Klíma- és Természetvédelmi Akcióterve részeként meghirdetett, 5 milliárd forintos keretösszegű elektromosjármű-vásárlást támogató pályázata. A kormány döntése alapján mintegy 882 millió forinttal megemeljük a pályázati keretösszeget, így a kiírási feltételnek megfelelően benyújtott összes pályázat támogatásban részesülhet – jelentette be Palkovics László innovációs és technológiai miniszter. A környezetkímélő járművek beszerzése iránt az egyéni vásárlók mellett komoly érdeklődést mutattak a vállalkozások is. A többletforrásnak köszönhetően az innovációs tárca több mint 230 elektromos jármű vásárlását segíti – ezzel összesen több mint 2000 elektromos jármű beszerzése történhet meg – mondta a miniszter. Tájékoztatása szerint 662 magánszemély pályázott a támogatásra, emellett 738 vállalkozás, köztük 294 taxis vagy személygépkocsis személyszállítást végző cég nyújtott be pályázatot elektromos autó vásárlására. A pályázó gazdasági társaságok főként az informatikai, értékesítési és kereskedelmi szektorokból kerültek ki, de előfordultak köztük mérnöki vagy ügyvédi irodák is. Az érdeklődés a taxisok részéről volt a legintenzívebb, a pályázataikban igényelt támogatások összege ugyanis meghaladta a számukra elkülönített 2 milliárd forintos keretet. A pályázat keretében 348 vállalkozás pályázott elektromos robogó beszerzésére. A tárcavezető felhívta a figyelmet arra, hogy az elektromos járművek beszerzésére kiírt pályázat a kormány Klíma- és Természetvédelmi Akciótervének fontos eleme, amelynek célja, hogy minél szélesebb körben segítse elő a közlekedés zöldítését és az alacsonyabb árkategóriájú elektromos autók elterjedését. A környezetkímélő elektromos autózás hazai térnyerése elengedhetetlen Magyarország, immár törvényben is rögzített 2050-es klímasemlegességi célkitűzésének elérésében. Az elektro-mobilitási piac fejlődése szempontjából a miniszter örvendetesnek ítélte azt, hogy a kereskedők nyitottak voltak a listaárak csökkentésére, így a pályázat a piaci versenyt is élénkítette. A kormányzati program felgyorsítja a környezetkímélő járművek terjedését, amelynek tempója már korábban is az európai élmezőnybe tartozott Magyarországon – mondta.  2020 első felében az uniós tagállamok közül Magyarországon nőtt a legnagyobb mértékben a forgalomba helyezett alternatív hajtású autók száma – emlékeztetett.  A 2020. május 30-án meghirdetett kiírás keretében a pályázatokat 2020. június 15-től lehetett benyújtani. A beérkezett pályázatok összértéke kevesebb mint egy nap alatt elérte a teljes keretösszeget. A feldolgozás folyamatos, eddig 1558 pályázatról született döntés, ezek támogatói okiratait már ki is adták. (www.mti.hu)

Horvátországban is kevesebb autót vettek

Horvátországban januártól augusztus végéig 25 ezer új személygépkocsit adtak el, 47 százalékkal kevesebbet, mint 2019 ugyanezen időszakában – közölte hétfőn a Promocija Plus intézet a horvát belügyminisztérium adataira hivatkozva. Augusztusban 2599 új autót értékesítettek, 24 százalékkal kevesebbet, mint tavaly augusztusban. Az adatok szerint továbbra is a Volkswagen márka a piacvezető 15,5 százalékos részesedésével. Ezt követi a Škoda 13,5, a Renault 9,3, a Dacia 6,2 és a Kia 5,3 százalékkal. A legkeresettebb modell a Škoda Octavia, ebből 176-ot adtak el augusztusban, majd VW Polo következik 149 és a Renault Clio 101 darabos értékesítéssel. A horvát állampolgárok emellett 843 új Audit, 732 BMW-t, 661 Mercedest és 100 Porsche-t vettek, valamint 21 Tesla modell is értékesítésre került az év első nyolc hónapjában. Az eladott gépjárművek 56,8 százaléka benzines, 35,4 százaléka dízel, míg az elektromos és hibrid autók iránti kereslet elenyésző. (www.mti.hu)

Lassú növekedés a kínai autópiacon

A Kínai Gépjárműgyártók Szövetsége (CAAM) szerint a következő öt évben a világ legnagyobbjának számító kínai autópiac csak viszonylag kis mértékben fog növekedni 2019-hez képest. A kilátásokról Li Shaohua, a szervezet egyik vezető tisztségviselője beszélt a Kínai Autóipari Technológiai és Kutatóközpont konferenciáján. A CAAM szerint 2025-ben mintegy 27,75 millió személy- és haszongépjármű kelhet el az ázsiai országban, ami mindössze 7,7 százalékkal több a 2019-es 25,77 millió darabnál. Li szerint a következő évek kulcsfontosságúak lesznek az iparágban folyó változások szempontjából. A koronavírus-járvány hatására Kínában is bezuhantak az eladások, a kereslet azonban gyorsan kiheverte a sokkhatást, és júliusban már az egymást követő negyedik hónapban mértek növekedést az újautó-eladásokban éves bázison vizsgálva. Ennek ellenére idén várhatóan így is 10 százalékkal fog csökkenni a gépjármű-értékesítések száma a tavalyi évhez képest – jelentette a Reuters. (www.autopro.hu. www.reuters.com)

Az autóipar már nem húzóágazat Németországban

Az egyik legtekintélyesebb német gazdaságkutató intézet, a kölni IW (Institut der Deutschen Wirtschaft) elemzése szerint a 2008-2018-as időszak a német autóipar „aranykora” volt. Az autógyártó társaságok mindig egyre újabb értékesítési rekordot állítottak fel, főleg a kínai piac lendületes fejlődése révén, amelyet a német gyártók és beszállítók sokkal jobban ki tudtak használni, mint európai versenytársaik. A legjobb évben, 2017-ben az ágazat termékei iránti külföldi keresletnek volt tulajdonítható a teljes német gazdaságban előállított bruttó hozzáadott érték csaknem 10 százaléka, a foglalkoztatottak több mint 7 százaléka közvetlenül az autóiparban vagy valamely kapcsolódó területen dolgozott, és az ágazatból került ki a jogi személyek által benyújtott szabadalmak csaknem 50 százaléka, aminek révén az autóipar kulcsfontosságú szerepbe került a kutatás-fejlesztésben. A diadalmenet 2018 során ért véget, a lejtmenet pedig 2019-ben kezdődött, amikor világszerte csökkent az új autók piaca. Közben egyre gyorsult a digitalizáció és az új meghajtási megoldások terjedése révén elindult technológiai átalakulás, ami főleg a kisebb és a közepes méretű beszállító cégeknek komoly kihívás. Így, az elképzelhető legrosszabb helyzetben kezdődött el 2020 elején a koronavírus-világjárvány, amely a gazdaság más területeihez viszonyítva különösen súlyos csapást mért az autógyártásra. Az első időszakban felszakadoztak az igen összetett, globális szervezésű szállítási láncolatok, így Németországban szinte az egész ágazatban leállt a termelés, és a dolgozók csaknem 60 százalékát rövidített munkaidőre állították át. Áprilisban a 12 ezer darabot sem érte el a németországi autógyárak termelése, amire a huszadik század negyvenes évei óta nem volt példa. A termelés kényszerű felfüggesztéséből adódó „kínálati sokk” után egy újabb megrázkódtatás, a kereslet drámai zuhanása következett az eleve jelentős kihasználatlan kapacitással terhelt és a technológiai változásokkal küzdő ágazatban. Így a német autóipar egy évtized óta először komoly leépítések előtt áll, és „egyelőre kiesik a Németország gazdasági növekedését meghajtó motorok közül” – áll az elemzésben. A többi között rámutattak, hogy a BMW hatezer, az Audi csaknem tízezer, a Daimler húszezer állás megszüntetését jelentette be, és a beszállítóknál is hasonló nagyságrendű leépítés kezdődött, így például a Continental ugyancsak húszezer munkahely megszüntetésére készül. Mint írták, a munkaerőpiaci helyzetet jól jellemzi, hogy 100 meghirdetett gépjárműmérnöki állásra 366 munkakereső mérnök jut. Ráadásul igen jól fizető állásokból keletkezett hiány; a közvetlenül az autóiparban foglalkoztatott 892 ezer ember ugyan a német munkavállalók csupán 2 százalékát teszi ki, de évi 3,9 milliárd euróval a valamennyi ágazatban kifizetett bruttó bér csaknem 4 százaléka áramlik hozzájuk. Az első negyedévben átlagos havi fizetésük meghaladta a bruttó 5000 eurót, heti 36,4 órás átlagos munkaidő mellett. (www.mti.hu).

Soha nem gyártottak ilyen kevés autót Nagy-Britanniában

Nagy-Britanniában 1954 óta nem gyártottak olyan kevés autót fél év alatt, mint az idei első hat hónapban, miután a koronavírus-járvány miatt az autógyártók egy időre felfüggesztették a termelésüket. A brit autógyártók és -kereskedők szövetsége (SMMT) azt közölte, hogy az év első hat hónapjában 381 ezer 357 autó készült az országban. Ez 43 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbi 666 ezer 521-nél és a legkevesebb 1954 első fél éve óta. Júniusban 56 ezer 594 autót gyártottak Nagy-Britanniában az egy évvel korábbi 109 ezer 226-tal szemben. Ebből a belföldi piacra készült autók száma éves összevetésben 64 százalékkal, 6670-ra esett, az exportra szánt autókból 45 százalékkal kevesebb, 49 ezer 924 készült. Nagy-Britanniában az autógyártás idei mélypontja április volt, akkor mindössze 197 autó készült, a legkevesebb a második világháború óta. Az SMMT legújabb előrejelzése szerint Nagy-Britanniában az idén 880 ezer autó készül majd, ami 1957 óta a legkevesebb. A szervezet az év elején még 2 millió autó idei gyártására számított, majd előrejelzését 1 millióra rontotta. Az autógyártás adja a brit feldolgozóipar 9 százalékát, az exportnak pedig közel 14 százalékát, az ágazatban dolgozók száma meghaladja a 800 ezret. Brit újautó kereslet legújabb számai szerint júliusban, 2020 folyamán első alkalommal nőtt éves összevetésben az eladott új autók száma az Egyesült Királyságban, hála a kereskedések újranyitásának, illetve a gyártók által nyújtott kedvezményeknek. (forrás: www.autopro.hu, www.reuters.com.)

Előző

Flotta hírek

Következő

A hamvaskék gyümölcs