0
Shares
Pinterest Google+

Lízingpiaci visszaesés a járvány miatt

Leaseurope

Az európai lízingpiac a koronavírus-járvány negatív gazdasági hatásai miatt visszaesést könyvelhetett el a második negyedévben.  A Leaseurope, az európai lízingszövetségek ernyőszervezete által a vezető európai lízingcégek körében végzett felmérés szerint az új lízingügyeletek volumene 30 százalékkal maradt el az egy évvel korábbi szinttől. Még ennél is komolyabb mértékben csökkent az érintett lízingcégek összesített, adózás előtti eredménye: 50 százalékkal 472 millió euróra olvadt. A Leaseurope szakemberei szerint a jelentős csökkenés elsősorban a bizonytalan gazdasági helyzet miatt szükséges tartalékképzéssel magyarázható, nem pedig a jövedelmezőség drasztikus csökkenésével. Ezt mutatja, hogy a finanszírozási veszteségekre képzett tartalék több mint 130 százalékkal nőtt. Az adózás előtti eredmény és a bevételek arányát bemutató jövedelmezőségi index 13 százalékkal esett, a 38 százalékról. A bevételek 9,3 százalékos csökkenése mellett a kiadások 11,2 százalékkal mérséklődtek. Fontos és az európai lízingpiac erejét, stabilitását jelzi, hogy a költség/bevétel mutató 45,3 százalék, azaz 1,3 százalékponttal javult. Az eszközarányos és tőkearányos jövedelmezőség a fentiek következtében így 2010 óta a legalacsonyabb szintre csökkent. Az Leaseurope értékelése szerint az európai lízingcégek gyorsan és megfelelően reagáltak a járvány negatív hatásaira, csökkentették a költségeiket és megkezdték a tartalékképzést. A mostani bizonytalan környezet kihívást jelent az európai lízingcégek számára is, de a következő időszakban kihasználva az erősségeiket az eszközfinanszírozásban kulcsszerepet vállalnak majd, főként a kis- és középvállalati szektorban, ezzel is segítve a járvány lecsengése utáni fellendülést. (www.lizingszovetség.hu. www.leaseurope.com)

Leaseurope zöldebb megoldások kellenek

Ötletbörzét tart az európai lízingszervezeteket képviselő – a Magyar Lízingszövetséget is tagjai sorában tudó – Leaseurope.  A tagvállalatok javaslatokat tehetnek arra, hogyan tehető zöldebbé a közlekedés. Elsősorban a fenntartható, környezetbarát városi mobilitás fejlesztését célzó lépéseket kell bemutatni, olyanokat, amelyekkel szorosan kapcsolódhatunk a zöld gazdaság kialakításáról szóló stratégiához. A fő uniós célkitűzés, hogy 2050-re 90 százalékkal csökkenjen az üvegházhatású gázok kibocsátása. Így Európa lehetne az első klímasemleges kontinens a világon. A stratégia része, hogy közlekedés hozzáférhető, megfizethető és tisztább legyen. Emellett csökkenjen közlekedés okozta a zaj-, víz- és levegőszennyezés. A Leaseurope támogatja ezeket a stratégiai célokat. A szervezet szerint többek között preferálni kell a járműmegosztáson alapuló megoldásokat, valamint az elektromos járművek térnyerését. Lényeges szempont, hogy a lízingfinanszírozás keretében az utakra kerülő járművek “tisztábbak”, korszerűbbek legyenek, azaz alacsonyabb a károsanyag-kibocsátásuk a magánszféra által vásárolt és fenntartott járműveknél. A zöldebb közlekedés érdekében tervezett hatósági intézkedések viszont együttesen kezelik az országok járműflottáit, pedig az előbbi tényező miatt van különbség az autó- és járműállományon belül. Ezt pedig a szabályozási lépéseknél érdemes figyelembe venni – érvel a szervezet. Van tér a fejlődésre a járműmegosztás területén is, mert a kihasználtság alacsonynak mondható.  Hétköznap alacsonyabb, hétvégén erősebb a kereslet az ilyen megoldások iránt. Úgy látják, hogy a járműlízing vagy -bérlés, valamint a járműmegosztás életképes alternatívája lehet a tulajdonlásnak. A lízingpiacnak törekednie kellene arra, hogy az EU támogassa a járműlízinget és -bérlést, valamint a megosztáson alapuló modelleket. Gátat szab a bővülésnek, hogy a határon átnyúló járműmegosztás ma még nem igazán működőképes, részben adózási okokból. A nemzeti adószabályok ugyanis nem engedik, hogy a külföldi rendszámú autók részt vegyenek a helyi forgalomban, az adóelkerülés minimalizálása érdekében. A szervezet szakértői szerint olyan uniós adózási és fogyasztóvédelmi szabályokra van szükség, amelyek biztosítják az egyenlő versenyfeltételeket, például iparági sztenderdek bevezetésével többek között adózási, károsanyag-kibocsátási területen. A Magyar Lízingszövetség és a magyar lízingcégek európai társaikhoz hasonlóan támogatják a fenntartható gazdaság kialakítását. Ez egyben fejődési lehetőséget is jelent a számukra: a lízingkonstrukciók segítségével a különböző cégek a legkorszerűbb, leghatékonyabb, legkörnyezetbarátabb gépekkel, járművekkel bővíthetik az eszközparkukat. (www.leaseurope.com, www.lizingszövetség.hu)

Ismét csökkent a német autóipari termelés

Három hónap viszonylag erős növekedés után augusztusban enyhén csökkent az ipari termelés Németországban. Mindez arra utalhat, hogy veszített lendületéből a legnagyobb európai gazdaság a koronavírus-járvány által okozott sokk utáni kilábalás folyamatában. A német statisztikai hivatal (Destatis) közölte, hogy a szezonális, naptári és árhatással kiigazított előzetes adatok szerint augusztusban 0,2 százalékkal mérséklődött az ipari termelés az előző hónaphoz képest. Elemzők 1,5 százalékos növekedésre számítottak augusztusra a júliusban mért 1,4, illetve a júniusi 9,3 százalékos emelkedés után. Az energiatermelést és az építőipart nem számítva júliushoz képest 0,7 százalékkal csökkent augusztusban az ipari termelés Németországban. A félkész termékek előállítása 3,3 százalékkal nőtt, de a termelőeszközök gyártása 3,6 százalékkal visszaesett. Az energiatermelés 6,7 százalékkal nőtt. A német feldolgozóipar legnagyobb ága, az autógyártás termelése 12,5 százalékkal csökkent augusztusban a júliusi 8,9 százalékos emelkedés után, szintje az utolsó „békebeli” hónaphoz, februárhoz képest 25 százalékkal kisebb volt. Az autógyártás visszaesése jórészt arra vezethető vissza, hogy több vállalat augusztusra tette a szokásos nyári leállást. Mivel ez egyszeri tényező volt, ez a rendelésállomány növekedésével és a javuló hangulatindexekkel együtt arra enged következtetni, hogy a következő hónapokban növekszik az ipari termelés, de valószínűleg lassabb ütemben. A gazdasági minisztérium közlése szerint az ipari termelés megközelítette a tavaly negyedik negyedéves, azaz a járvány előtti szint majdnem 90 százalékát. A müncheni ifo gazdaságkutató intézet a bruttó hazai termék (GDP) 6,6 százalékos növekedését valószínűsíti a harmadik negyedévre, a negyedikre pedig 2,8 százalékot. A berlini kormány előrejelzése szerint naptári kiigazítással számolva idén 6,1 százalékkal csökkenhet a GDP, jövőre viszont 4,4 százalékkal már növekedhet. A német gazdaság nem éri el a válság előtti szintet 2022 előtt. (www.autópro.hu, www.mti.hu)

Karbonsemlegesen működik a győri Audi

Európa legnagyobb, tetőn kialakított napelemparkja épült meg Győrben. A kontinensen is páratlan, világszínvonalú beruházás az Audi Hungaria Zrt. és az E.ON Hungária Csoport együttműködésében valósult meg. Az Audi Hungaria két logisztikai központjának összesen 160 ezer négyzetméteres tetőfelületén alakították ki Európa legnagyobb, tetőre épített napelemparkját. A létesítmény 12 megawatt csúcsteljesítményű. A több mint 36 ezer napelemből álló erőmű évente több mint 9,5 GWh energiát termel. Ez az energiamennyiség 3800 háztartás éves energiaszükségletének felel meg. A megújuló forrásból megtermelt zöld áramnak köszönhetően mintegy 4900 tonnával kevesebb szén-dioxid jut a levegőbe. Büszkén jelenthetem be, hogy az Audi Hungaria az idei évtől elérte „MissionZero” célkitűzését, és az Audi AG gyártó telephelyei közül másodikként karbonsemlegesen működik, amelyhez a most átadott napelempark is nagy mértékben hozzájárult – mondta Alfons Dintner, az Audi Hungaria igazgatóságának elnöke a napelempark átadásán.  „Az Audi Hungaria számára a fenntarthatóság stratégiai célkitűzés. Nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy termékeink egyre környezetkímélőbbek legyenek, valamint, hogy a tevékenységünk ökológiai lábnyomát folyamatosan csökkentsük. Az E.ON Hungária és az Audi Hungaria 25 éves együttműködésének újabb fontos fejezete ez a beruházás – hangsúlyozta Kiss Attila, az E.ON Hungária Csoport elnök-vezérigazgatója. Hiszünk benne, hogy ennek nem csupán gazdasági értéke van, hanem jelentős üzenetet is hordoz, miszerint az Audi Hungaria és az E.ON Hungária Csoport, azaz a magyar gazdaság két meghatározó szereplője, kész tenni a fenntartható Magyarországért. Az Audi Hungaria számára alapvetés a fenntartható működés megvalósítása. Ennek szellemében jelentős eredményeket ért el az energiafelhasználás, a szén-dioxid-kibocsátás, a vízfelhasználás és a lerakásra kerülő hulladék mennyiségének mérséklése terén. A vállalat energiaellátásának 75 százalékát már most megújuló, geotermikus energiából fedezi, valamint a keletkezett hulladék több mint 99 százalékát újrahasznosítják. (www.autopro.hu, www.mti.hu)

Emelkedőben a hazai autóvásárlás

Szeptemberben 11.449 új személygépkocsit helyeztek forgalomba Magyarországon, 19 százalékkal többet az egy évvel korábbinál – közölte a Magyar Gépjárműimportőrök Egyesülete (MGE) a DataHouse Kft. adatai alapján. Az év első kilenc hónapjában 90.092 új személyautó került forgalomba, ami éves összevetésben azért még 22 százalékos csökkenés. Az MGE felidézte, hogy áprilisban és májusban a koronavírus miatti válságintézkedések és a gyárbezárások miatt 50 százalék feletti volt a visszaesés. Ezt az egyesület várakozása szerint a második félév valamennyire kompenzálni tudja majd. Az MGE áprilisban módosította 2020-ra vonatkozó előrejelzését, a korábban várt 155 ezer helyett csak 118 ezer új személygépkocsi forgalomba állítására látnak esélyt az idén. A kishaszonjárműveknél nem 26 ezer, hanem 22 ezer, a nagyhaszonjárműveknél pedig 4500 helyett 2300 új forgalomba helyezésre számítanak, ha a járvány miatt nem lesznek további negatív gazdasági hatások ebben az évben. A szeptemberben forgalomba helyezett 1822 új kishaszonjármű 44 százalékkal több egy évvel korábbinál. A január-szeptemberi időszakban 15.222 kishaszonjármű került forgalomba, ami 20 százalékos csökkenés éves összevetésben. Szeptemberben 336 nagyhaszonjárművet helyeztek forgalomba, 9 százalékkal többet a tavaly szeptemberinél. A január-szeptemberben forgalomba helyezett 2300 nagyhaszonjármű 46 százalékkal volt kevesebb, mint az előző év hasonló időszakában. Az autóbusz-értékesítés időarányosan az előrejelzés felett van, a forgalomba helyezett autóbuszok száma 62 volt szeptemberben, 313 százalékkal több az egy évvel korábbinál. Az első kilenc hónapban 496 új busz került forgalomba, ami 31 százalékos növekedés éves összevetésben. Az egyesület közleményében felhívta a figyelmet arra is, hogy a használtautó-behozatal szeptemberben ismét meghaladta az új személyautók importját. A használt gépjárművek importjának környezetvédelmi szempontú szabályozása, különösen a járművek korösszetétele miatt egyre kevésbé tűr halasztást – hangsúlyozta az MGE. (www.autópro.hu, www.mge.hu)

Végre nőtt a Németországban forgalomba helyezett új autók száma

A koronavírus járvány első hulláma után szeptemberben az idén első alkalommal fordult növekedésbe az előző évihez képest a forgalomba helyezett új autók száma Németországban.  A szövetségi gépjármű nyilvántartó hivatal, a Kraftfahrt-Bundesamt (KBA) jelentése szerint szeptemberben 265 ezer új személygépkocsit helyeztek forgalomba Németországban, az egy évvel korábbinál 8,4 százalékkal többet. A januártól szeptemberig forgalomba helyezett új autók 2,042 milliós száma azonban még 25,5 százalékkal marad el a 2019 megegyező periódusában forgalomba helyezett autók számától. Benzin üzemű autóból 17,6 százalékkal kevesebbet, 121 ezret helyeztek forgalomba 45,5 százalékos piaci részesedéssel. Dízelautó 68 ezer került az utakra, 6,4 százalékkal kevesebb mint egy évvel korában és 25,6 százalékos piaci részesedéssel. Az alternatív hajtásláncú autók közül teljesen elektromosból 21,2 ezer került forgalomba, 8,0 százalékos piaci részesedéssel, 260,3 százalékos számbeli növekedéssel. Hibrid autót 54 ezret helyeztek forgalomba, 185,2 százalékkal többet, mint egy évvel korábban 20,4 százalékos piaci részesedéssel. Ezen belül a plug-in hibridek száma 463,5 százalékkal 20,1 ezerre nőtt, ami 7,6 százalékos piaci részesedésnek felel meg. A szeptemberben forgalomba helyezett személygépkocsi állomány átlagos szén-dioxid-kibocsátása 13,4 százalékkal kilométerenként 134,3 grammra csökkent. Szeptemberben a legnagyobb számban a német VW márkából helyeztek forgalomba új autót, 40,4 ezret, 1,6 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. A márka piaci részesedése is a legnagyobb volt, 15,2 százalékos. Az év eleje óta 367 ezer VW márkájú autót helyeztek forgalomba Németországban, ami 18,0 százalékos piaci részesedésnek felel meg. Az egy évvel korábbitól azonban a január-szeptemberi forgalomba helyezések száma 26,3 százalékkal marad el a VW márka esetében. A második legnagyobb számba forgalomba helyezett márka is német volt szeptemberben, a Mercedes-Benz, amiből 10,3 százalékos piaci részesedéssel 27,4 ezer került az utakra, 1,9 százalékkal több, mint tavaly szeptemberben. Az év eleje óta forgalomba helyezett 207 ezer Mercedes-Benz autó 16,6 százalékos számbeli csökkenéssel 10,1 százalékos piaci részesedésre tett szert. A legnagyobb éves növekedést (82,7 %) a Tesla érte el szeptemberben 3065 forgalomba helyezett autóval, ami 1,2 százalékos piaci részesedésnek felel meg. Az év eleje óta 11,2 ezer Tesla autót helyeztek forgalomba Németországban. A Tesla az egyetlen márka, amiből a január-szeptemberi periódusban is többet helyeztek forgalomba Németországban, mint egy évvel korábban, mégpedig 24,5 százalékkal. A második legnagyobb növekedést (70,4 %) a japán Subaru érte el szeptemberben, igaz nagyon alacsony 0,2 százalékos piaci részesedéssel a forgalomba helyezett 663 autó után.  A legnagyobb éves csökkenést (78,5 %) a német Smart márka szenvedte el a január-szeptemberi periódusban forgalomba helyezett 7514 autóval, ami 0,4 százalékos piaci részesedésnek felel meg. A legnépszerűbb személygépkocsi kategóriának szeptemberben is a SUV bizonyult 21,2 százalékos piaci részesedéssel és 9,7 százalékos számbeli növekedéssel. (www.mti.hu)

 

 

 

Előző

MINI Paddy Hopkirk Edition

Következő

A KADARKA