0
Shares
Pinterest Google+

A Lízingszövetség üdvözli a plusz pénzt a villanyautókra

Segíti a villanyautók elterjedését, hogy a tisztán elektromos járművek megvásárlásához adható támogatási keretet 882 millió forinttal kibővítette a kormány – közölte a Magyar Lízingszövetség. A szövetség üdvözöl minden olyan programot, amelynek segítségével korszerűsödhet a magyarországi járműpark. Mindenki megkaphatja az állami támogatást: a kormány döntése alapján ugyanis 882 millió forinttal megemelik a pályázati keretösszeget, így a kiírási feltételnek megfelelően korábban benyújtott összes pályázat támogatásban részesülhet. A döntés érthető annak fényében, hogy az első körben 5 milliárd forintos keretösszeg nagyon hamar elfogyott. A személyautó- és járműfinanszírozásban kulcsszerepet vállaló lízingcégeket tömörítő Magyar Lízingszövetség szerint a keretemelés részben kompenzálja a koronavírus-járvány negatív járműpiaci hatásait is.

Az idei első félévben az uniós piacokon éves összevetésben 38 százalékkal csökkentek az újautó-eladások. Ezzel szemben a tisztán elektromos személyautók piaca 40 százalékkal bővült, ami összesen 155 ezer darabos értékesítést jelentett – idézte az Európai Autógyártók Szövetsége (ACEA) adatait Tóth Zoltán, a Magyar Lízingszövetség főtitkára. Hozzátette, hogy Magyarországon 1002 darab új villanyautó kelt el az év első hat hónapjában, ami 25 százalékos emelkedésnek felel meg. A Lízingszövetség összefoglalója szerint az uniós autópiacon az első félévben már 4,7 százalékos volt a tisztán elektromos autók részesedése, szemben az egy évvel korábbi 1,7 százalékkal. A pandémia miatt jelentősen, 38 százalékkal csökkentek az eladások, ám így is látványos az elektromos autók térnyerése. A villanyautók válságállónak bizonyultak részben az állami támogatásoknak köszönhetően – mutatott rá Tóth Zoltán. A villanyautó-vásárlási program mellett segíti az elektromobilitás térnyerését az állami Zöld Busz Program is, ennek keretében tíz év alatt az állam 36 milliárd forintot biztosít a villanybuszok beszerzésére. Ennek köszönhetően egy évtized múlva a nagyvárosokban közlekedő buszok akár fele elektromos hajtású lehet – tette hozzá. (forrás: www.lízingszövetség.hu)

100 milliárd Ft-ért kötöttek eddig NHP-s lízingszerződést

Idén eddig összesen több mint 100 milliárd forint forrást nyújtottak a lízingtársaságok a vállalkozásoknak a kedvezményes jegybanki konstrukciók – az NHP fix és az áprilisban indult NHP Hajrá – keretében. A Magyar Lízingszövetség adatai szerint csak az NHP Hajrához köthető lízingfinanszírozás öt hónap alatt meghaladta a 40 milliárd forintot. Az érintett cégek átlagosan több mint 11 millió forinthoz jutottak a lízingkonstrukciók révén, amelyek átlagos futamideje 5,6 év. A lízingcégek szerint a kedvezményes finanszírozás segítségével megvalósuló eszközbeszerzések, fejlesztések tompítják a járvány negatív hatásait, emellett fontos szerepet kapnak a gazdaság újraindításában. Bár a koronavírus-járvány szinte minden szektorban komoly visszaesést okozott, több ezer vállalkozás a jegybank kedvezményes programja, az NHP Hajrá keretében lízingforrásokat vett igénybe a beruházások, eszközbeszerzések megvalósítása érdekében – közölte a Magyar Lízingszövetség. A szervezet összesítése és a jegybanki adatok szerint a lízingcégek az NHP Hajrá indulásától, azaz április végétől augusztus végéig összesen 3474 vállalkozáshoz helyeztek ki összesen 40,4 milliárd forintot. A szóban forgó időszakban 2239 mikrovállalkozás kötött 22,3 milliárd forint értékű lízingfinanszírozási szerződést az NHP Hajrá keretében. Ezzel párhuzamosan 797 kisvállalkozás 12,1 milliárd, 438 középvállalkozás 6 milliárd forint lízingforráshoz jutott. A Lízingszövetség által készített összefoglalóból kiderül az is, hogy az NHP Hajrá tavaszi rajtja előtt az NHP fix programban juthattak forrásokhoz a vállalkozások. Utóbbi keretében pedig összesen 228 milliárd forintot helyeztek ki a lízingtársaságok a magyarországi mikro-, kis- és középvállalkozásokhoz. Az összegnek több mint a negyedét, összesen 60 milliárd forintot ebben az évben helyezték ki a lízingcégek. Ez egyben azt is jelenti, hogy a két NHP-s konstrukción belül csak ebben az évben több mint 100 milliárd forint lízingfinanszírozást vettek igénybe az érintett társaságok.  A korábbi időszakokhoz hasonlóan az idén is a mezőgazdasági gépek és a kishaszongépjárművek lízingjénél veszik a legnagyobb arányban igénybe az ügyfelek az NHP-s konstrukciókat. Az ügyletek közel háromnegyede ebben a konstrukcióban jön létre. Emellett jelentős a jegybanki program aránya az építőgépek, a tehergépjárművek és az egyéb gépek, berendezések lízingfinanszírozásában is. Ami a jövőt illeti a koronavírus-járvány miatt rendkívül bizonytalan, hogy az idei évben hogyan teljesít a magyarországi lízingszektor. A jelenlegi adatok és az előrejelzések alapján talán a tavalyi – egyébként rekordnagyságú kihelyezés 75 százalékát érheti el a lízingpiac – olvasható az összefoglalóban. (www.lízingszövetség,hu)

Leépítések elleni tüntetések a német Mannál

A MAN nürnbergi üzemének dolgozói sztrájkba kezdtek a cég leépítési tervei ellen. A Volkswagen Csoporthoz tartozó haszongépjárműgyártó komoly leépítéseket tervez, összesen 9500 munkahelyet szüntetnének meg a 36 ezerből.  Nürnbergben közel 1300 embert küldenének el a 3800-ból. A nürnbergi egységben dízelmotorokat gyártanak. A bajor gazdasági miniszter, Hubert Aiwanger úgy nyilatkozott, hogy meg fogja akadályozni, hogy az MAN négyezer embert elküldjön bajorországi gyáraiból, Nürnbergből és Münchenből. Mint fogalmazott, elfogadhatatlanok a cég leépítési tervei. A MAN tervei szerint Lengyelországba és Törökországba helyezné át a gyártást, ez a folyamat már korábban is megkezdődött, hiszen mindkét országban komoly üzemekkel rendelkezik a vállalat. Ez azt mutatja, hogy a német kormány kénytelen lesz változtatni az adópolitikáján, ha meg akarja tartani a német munkahelyeket. Németország a támogatásokat elsősorban az alternatív hajtások kidolgozására nyújtja, Bajoroszág pedig élen jár a hidrogénalapú technológiák támogatásában. Ezek a programok is munkahelyeket teremtenek, ám a nürnbergi üzem dolgozóin nem segítenek. Az Automobilwoche cikke szerint a MAN problémái – például a csökkenő megrendelésszám – már régóta ismertek voltak. Ehhez jön még a klímavédelmi intézkedések miatt történő átcsoportosítás problémája: a VW vezető szerepet szán az MAN-nak a hidrogéncellás hajtás fejlesztésében, az erre való átállás viszont több ezer munkahely megszűnésével járhat. A leépítéstől 2023-ra 1,8 milliárd eurós bevételjavulást vár a vállalat. Komoly kihívások előtt állunk a technológiaváltás révén a digitalizáció, az automatizáció és az alternatív meghajtások terén – nyilatkozta az MAN vezetője, Andreas Tostmann. Szükség van átszervezésre, hogy jelentősen innovatívabbá, digitálisabbá és hosszú távon nyereségessé váljon az MAN – idézte a vezetőt az Automobilwoche. A német autóipari beszállító, a Schaeffler is a napokban jelentette be, hogy további 4400 pozíciót tervez megszüntetni a cégnél. A Magyarországon is jelen lévő globális autóipari beszállító a koronavírus-járvány szektorra gyakorolt kedvezőtlen hatásai miatt kényszerül erre a lépésre. Az intézkedéscsomagját 2022 végéig hajtaná végre a német vállalat, amely finommechanikai specialistaként többnyire a belső égésű motorral működő járművekhez gyárt alkatrészeket. Jó hír viszont, hogy az átalakítások nem érintik a hazánkba tervezett új gyár megépítését, így a 23,5 milliárd forintos beruházás megvalósulhat. A Schaeffler-csoport tavaly jelentette be, hogy új gyárat épít Szombathelyen, 150 új munkahelyet teremtve, amelyhez a magyar kormány 5 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást nyújt. A Schaeffler németországi telephelyeinek dolgozói is tüntetésbe kezdtek. „A munkavállalók és az IG Metall nem fogadja el a leépítési terveket” – mondta az IG Metall bajorországi vezetője, Johann Horn. A dolgozók ellenállnak és összetartanak Németország-szerte, az összes telephelyen, nem fogadják el az üzembezárásokat és a telephelyek olcsóbb helyekre történő áttelepítését. (www.autoszektor.hu, www.automobilwoche.com,www.mti.hu)

Új vezető a Ford élén

A Ford Motor Company bejelentette, hogy Jim Hackett, aki 2017 óta irányítja elnök-vezérigazgatóként a Ford Motor Company átalakítását nyugdíjba vonul. A cég új elnök-vezérigazgatójává Jim Farleyt nevezték ki, akit az igazgatótanács tagjává is megválasztottak. Jim Farley hivatalosan október 1-től kezd dolgozni új beosztásában. A 65 éves Hackett és az 58 éves Farley a következő két hónapon át szorosan együttműködnek majd, hogy a vezetőváltás semmilyen fennakadást ne okozzon a vállalat működésében. Hackett irányításával a Ford határozottan elindult az okosjárművek fémjelezte új korszak felé, miközben minden eddiginél erősebben összpontosított a vásárlók igényeire és vágyaira. Ezzel egy időben a Ford letisztította és megerősítette alaptevékenységét, hatásos szerkezetátalakításokat hajtva végre, felfrissítve termékportfólióját és csökkentve a bürokráciát. „Rendkívül hálás vagyok Jim Hackettnek mindazért, amit a Ford modernizálásáért tett, felkészítve minket a jövőbeni versenyképességre” – nyilatkozta Bill Ford, a Ford ügyvezető elnöke. „Mostanra kiforrott új termék-jövőképünk, amit már ma is előrevetít a Mustang Mach-E, az új F-150 és a Bronco.

Számos izgalmas tervünk van az elektromos hajtású és önvezető autókkal kapcsolatban, valamint a járművek átfogó konnektivitására.  Sokkal gyorsabbá is váltunk, ezt igazolja, hogy a világjárvány kitörése idején képesek voltunk nagyon gyorsan mozgósítani erőinket az életmentő felszerelések gyártására. Farley, a sikeres múltú és tapasztalt autóipari vezető az elmúlt három évben szorosan együttműködött Hackettel, hogy kidolgozzák és végrehajtsák a Ford „Teremtsük Meg Együtt a Holnapot!”  tervét, amelynek célja a Ford átalakítása egy még gyorsabban növekedő és még jövedelmezőbb vállalattá.Jim Farley 2007-ben lépett be a Fordhoz globális marketing- és értékesítési igazgatóként, majd a Lincolnnál, a Ford Dél-Amerikánál, a Ford Európánál és a Ford globális piacán töltött be vezetői pozíciókat. 2019 áprilisában Farleyt nevezték ki a Ford Új Üzletágak, Technológia és Stratégia csoportjának vezetőjévé, ahol segített a vállalatnak meghatározni, hogyan lehet hatásosan kihasználni az iparágat átformáló hatalmas erőket, például a szoftverplatformokat, a konnektivitást, a mesterséges intelligenciát, az automatizálást és az újfajta hajtási módokat. Hackett 2021 márciusáig különleges tanácsadóként segíti a vállalat munkáját. (forrás: www.autopro.hu, www.ford.com)

Kevesebb személyautót helyeztek forgalomba Németországban

2019 azonos hónapjához képest ötödével csökkent a forgalomba helyezett új autók száma augusztusban Németországban.  A német szövetségi gépjármű nyilvántartó hivatal, a Kraftfahrt-Bundesamt (KBA) jelentése szerint a tisztán elektromos autókból viszont   több mint kétszer annyit helyeztek forgalomba, mint egy évvel korábban. A KBA 251 ezer új személygépkocsi forgalomba helyezését regisztrálta augusztusban, 20 százalékkal kevesebbet az egy évvel korábbinál és 20,3 százalékkal kevesebbet a júliusinál. A forgalomba helyezések az év eleje óta is jelentős mértékben csökkentek a járványvédelmi korlátozások miatt. Az év első nyolc hónapjában 1,776 millió személygépkocsit helyeztek forgalomba Németországban, 28,8 százalékkal kevesebbet a tavalyinál. A forgalomba helyezések az idén áprilisban érték el mélypontjukat, mintegy 125 ezer új autó került forgalomba az egy évvel korábbi 300 ezer helyett. Májustól júliusig viszont már folyamatosan emelkedett a forgalomba helyezések száma az előző havihoz képest és júliusban már meg is közelítette az egy évvel korábbit.  Egyértelműen a céges vásárlások hajtják a piacot. Az idén augusztusban forgalomba helyezett személygépkocsik 61,9 százaléka volt céges és 38,1 százaléka magántulajdonú. A céges kocsik száma 26,3 százalékkal, a magántulajdonban lévőké 7 százalékkal csökkent a 2019 augusztusihoz képest. A forgalomba helyezett személygépkocsik 47 százaléka, 118 ezer volt benzinmotoros, 38,8 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbinál. Dízelmotoros autót 69 ezret helyeztek forgalomba, 26,7 százalékkal kevesebbet az előző évinél. A dízelek részaránya az idei forgalomba helyezésekben 27,7 százalék volt. Nagymértékben nőtt a forgalomba helyezett alternatív hajtású autók száma augusztusban az egy évvel korábbihoz képest. Tisztán elektromos autót 16 ezret helyeztek forgalomba, 221,5 százalékkal többet, mint tavaly, ami az összes forgalomba helyezett személygépkocsi 6,4 százaléka. Hibrid hajtású autót 46 ezret helyeztek forgalomba, 132,7 százalékkal többet, mint tavaly, az összes 18,4 százalékát. A hibrideken belül a tölthető (plug-in) hibridek száma 17 ezer volt, ami 447,9 százalékos növekedés az egy évvel korábbihoz képest és a teljes forgalomba helyezések 6,8 százalékának felel meg. Az idén augusztusban forgalomba helyezett személygépkocsik átlagos szén-dioxid-kibocsátása az egy évvel korábbihoz képest 11,1 százalékkal 140,1 gramm/kilométerre csökkent. A személygépkocsi kategóriák között a SUV modellek képviseltették magukat a legnagyobb részarányban azzal együtt is, hogy számuk csökkent az egy évvel korábbihoz képest. Az összes forgalomba helyezett személygépkocsi 22,9 százaléka volt SUV, szám szerint 17,6 százalékkal kevesebb a tavalyinál. A kompakt osztály 20,5 százalékkal képviseltette magát 13,3 százalékos szám szerinti csökkenés után. A legnagyobb mértékben a furgonok forgalomba helyezése csökkent nem kevesebb mint 63,7 százalékkal. (www.mti.hu)

Előző

A hamvaskék gyümölcs

Következő

Japán újratöltve – Honda e Advance teszt