0
Shares
Pinterest Google+

Megújult a Lízingszövetség elnöksége

17_dec_fn_kep1Új alelnököt és elnökségi tagokat választott a Magyar Lízingszövetség közgyűlése Mátraházán. A Közgyűlés Tekse Kálmánt, az Arval Magyarország ügyvezető igazgatóját újraválasztotta az alelnöki tisztségbe, míg a szövetség új alelnöke Vály Judit az MKB-Euroleasing vezérigazgatója lett. Dr. Strbka János (ügyvezető igazgató, IKB Leasing), Fekete Csaba (vezérigazgató, De Lage Landen) és Jenei Viktor (vezérigazgató, FHB Lízing) korábbi tagok helyére Hatvani Dániel, a CIB Lízing vezérigazgatója, Pfandler Tamás, Budapest Bank Autófinanszírozási üzletágának vezetője, valamint Soós Gábor, az UniCredit Leasing vezérigazgatója került az Elnökségbe. A Magyar Lízingszövetség elnöki tisztét továbbra is Nyikos Katalin (Deutsche Leasing Hungária igazgatósági tagja tölti be. Az elnökség tagja továbbá Zs. Nagy István, a Merkantil Csoport flottaüzletág igazgatója.
forrás: www.lizingszövetseg.hu.

Strbka János lett az Év lízingszakembere

17_dec_hirek_kep3Megválasztották az Év lízingszakemberét. A Magyar Lízingszövetség és a Deloitte Zrt. tanácsadó cég által alapított díjat dr. Strbka János vehette át november 9-én, Mátraházán a Lízing Szakmai Napokon. „A Magyar Lízingszövetség és a Deloitte 2012 óta minden évben, egy a lízingpiac elismerésében és fejlődésében kiemelkedő szerepet játszó szakembernek adja a díjat” – mondta Tancsa Zoltán, a Deloitte adó- és jogi tanácsadási részlegének igazgatója. A jogász és közgazdász végzettségű dr. Strbka János évtizedes tapasztalatokkal rendelkezik a pénzügyi és lízingszektorban. Karrierjét a Citibanknál majd a K&H Csoport lízingcégénél alapozta meg. 2000 óta pedig az IKB Leasingnél dolgozott különböző vezető beosztásokban. Dr. Strbka János a kis- és középvállalkozások finanszírozása és az agrárlízing, valamint az állami támogatással igénybe vehető konstrukciók területén elért eredményeiért kapta az elismerést – mutatott rá Tóth Zoltán, a Magyar Lízingszövetség főtitkára az ünnepélyes díjátadáson. Mint Tancsa Zoltán, a Deloitte igazgatója elmondta, a díj odaítélésekor figyelembe vették, hogy dr. Strbka János kiemelkedő szerepet játszott abban, hogy a vállalkozások rugalmas és költséghatékony finanszírozásként tekinthessenek a lízingkonstrukciókra, bármilyen eszköz beszerzéséről legyen szó. Strbka János a díjat átvéve hangsúlyozta, hogy a magyar lízingpiac számára a kkv-ék jelentik az egyik legfontosabb növekedési lehetőséget.
forrás: www.lizingszövetseg.hu, www.lizingszakmainapok.hu

Az MKB-Euroleasing a legjobb munkahely címet nyerte el

17_dec_hirek_kep42017-ben, az MKB Bank Csoportba tartozó MKB-Euroleasing nyerte el a „Legjobb Munkahely” címet, a 250 fő alatti kategóriában. Magyarországon a Legjobb Munkahely felmérést idén 17. alkalommal készítette el az Aon Hewitt. Az MKB-Euroleasing első ízben vett részt a megmérettetésen. A 95 cég közel 50 ezer munkavállalójára kiterjedő felmérés alapján három kategóriában nyerhették el a vállalatok a Legjobb Munkahely címet: a 250 fő alatti, a 250 és 1000 fő közötti, valamint a több mint 1000 főt foglalkoztató munkáltatók csoportjában. A felmérés elsősorban a munkavállalói elkötelezettséget méri, de vizsgálja a kollégák szakmai fejlődésének a lehetőségét, valamint a cég vezetőibe vetett bizalom szintjét is. Vály Judit, az MKB-Euroleasing vezérigazgatója a cím elnyerése kapcsán kiemelte: nem lehet hosszú távon sikeres az a vállalat, amelyet nem éreznek kicsit sajátjuknak is az ott dolgozók. Az egyik legfontosabb feladata az MKB-Euroleasing vezetésének, hogy a kollégák elkötelezettsége folyamatosan erősödjön. A pénzügyi szférában kiemelkedően alacsony, alig 3%-os náluk a fluktuáció és folyamatosan növekszik a náluk munkát keresők száma – tette hozzá.
forrás: marketing@euroleasing.hu, www.lizingszovetség.hu

A lízingpiacon is érzékelhető a lakossági fogyasztás növekedése

Jó számokat produkált a magyar lízingpiac. A lízingcégek által kihelyezett összeg meghaladja a 2014-évi teljes éves kihelyezést. “Az év első 9 hónapjában a finanszírozott összeg 428 milliárd forintra rúgott, ami közel 19 %-os növekedésnek felel meg” – mondta Nyikos Katalin, a Magyar Lízingszövetség elnöke a november 9-10-én, Mátraházán rendezett Lízing Szakmai Napokon. A lakossági fogyasztás növekedése jól látható a lízingpiacon. A személyautó- és kisteherautó-finanszírozásban 23 %-os volt a növekedés. Ráadásul nemzetközi összehasonlításban jól alakult a nagyhaszon-gépjárművek és buszok finanszírozása is. Nyugat-Európában ellaposodott ez a szegmens, míg Magyarországon növekedett, mégpedig 21 %-kal” – tette hozzá. Több kedvező tényező, a lendületes gazdasági növekedés, a beruházások felfutása továbbra is segítheti a lízingpiaci növekedést a következő időszakban. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy az alacsony kamatkörnyezet a fogyasztók, vállalkozások számára kedvező, de a lízingcégeknél ez mérsékelt kamatbevételeket jelent. Fontos kihívás, hogy ebben a környezetben találjanak olyan megoldásokat, amelyek más jellegű bevételt hoznak számukra. “Komoly lehetőséget nyújt a most zajló, Ipar 4.0-nak is nevezett technológiai forradalom. Leginkább azért, mert az eszközök tulajdonlása kevésbé lesz fontos, inkább az eszközök használata lesz a jellemző az üzleti világban” – fogalmazott. Dr. Szomolai Csaba, a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója. Többek között megállapította, hogy az ügyfélpanaszok tekintetében javulást ért el a lízingpiac. 2015-ig a  jegybankhoz érkező panaszok alapján a lízingcégek rosszabbul álltak, mint a nagybankok, azóta fordult a kocka. 2016-ban és 2017-ben már a lízingpiaci szereplőknél az előny. A lízinggel kapcsolatban érkező panaszok terén elért javulás azért is figyelemre méltó, mert közben a lízingpiac jelentősen növekedett. Ezzel a lízingszakma közvetve hozzájárult a jegybank fogyasztóvédelmi törekvéseihez – állapította meg. A változásokról szólva felhívta a figyelmet arra, hogy a piaci szereplőknek egyre inkább az online ügyintézésre kell áttérniük. Át kell gondolniuk teljes belső működésüket is, hogy zökkenőmentes lehessen az átállás az elektronikus ügyintézésre. A konferencia résztvevői a jogszabályi környezet, a mezőgazdasági géppiac jövőbeli alakulásáról is hallhattak, de a közúti fuvarozás általános trendjeiről is képet kaptak, különös tekintettel a fuvarozók eszközbeszerzéseit befolyásoló tényezőkre. Téma volt az Európai Unió agrártámogatásainak átalakulása és ennek várható hatásai az agrárlízingben. A magyar lízingpiac trendjein kívül a cseh lízingpiac alakulásáról is képet kaphattak a résztvevők. Hallhattuk, hogyan érint minket az Ipar 4.0 technológia, mit jelent ez az EU-ban és Magyarországon, hogyan érinti mindez a munkaerőpiacot és a finanszírozókat. A konferencia jogi szekciójában az új adatvédelmi szabályozás került terítékre, az autó és flotta-szekcióban pedig a GEAR 2030 projektről, valamint az e-mobilitás várható magyarországi trendjeiről és lehetőségeiről is körképet kaptunk.
www.lizingszovetseg.hu, www.lizingszakmainapok.hu

Az e-mobilitási versenyben Ázsia lekörözi Nyugat-Európát

17_dec_fn_kep2Az innovatív autóipari piacon csak Hollandia tudja tartani a lépést az ázsiai országokkal, ahol Kína vezeti a mezőnyt. Európa komoly lemaradásban van: Ázsiában 2017 első felében kétszer annyi elektromos és hibrid autót adtak el, mint Nyugat-Európában – derült ki a Roland Berger legújabb autóipari tanulmányából. A német hátterű, stratégiai tanácsadó cég folyamatosan nyomon követi az autóipart érintő jelentős változásokat, melyekről az év elején már tett közzé egy tanulmányt „Automotive Disruption Radar” címmel. Az ennek folytatásaként, 2017 őszén megjelent újabb tanulmányuk szerint az új mobilitási koncepció gyakorlati megvalósításában Hollandia áll az élen az országok közötti versenyben. Az értékelési rendszer legfontosabb tényezői közé tartozott a közösségi mobilitás, az autonóm vezetés, a digitalizáció, az e-mobilitás, de mindenekelőtt annak a szabályozási-keretnek és infrastruktúrának a megléte, amely lehetővé teszi az innovációk létrejöttét. Ezeken a területeken Hollandia vezet, Németország csak a középmezőnyben található a maga 5. helyével, míg az Egyesült Államok csak a 10. A tanulmányhoz 11 ország összesen 11 ezer fogyasztóját kérdezték meg Kínában, Németországban, Franciaországban, az Egyesült Királyságban, Indiában, Olaszországban, Japánban, Hollandiában, Szingapúrban, Dél-Koreában és az Egyesült Államokban. Az első tanulmányhoz képest a legfőbb változás a fogyasztói érdeklődésben, a technológiában és a szabályozásban történt. Az iparági aktivitás mellett az előbb említett három kategóriában is az ázsiai országok – Kína, Szingapúr és Dél-Korea – állnak az élen. Szingapúr például csökkentette az autonóm vezetés bürokratikus korlátait és tesztjelleggel bevezette az önvezető turistabuszokat és a vezető nélküli teherautókat. Ha ezek a próbálkozások sikerrel járnak, akkor a városállam komoly lépést tehet az innovatív forgalom-koncepció felé. “A jövő az autonóm vezetésé – elsőként és legfőképpen Ázsiában” – mondta Schannen Frigyes, a Roland Berger magyarországi ügyvezetője. “Míg az olyan országok, mint Szingapúr nagyobb sebességre kapcsoltak a törvényhozás terén, addig az olyan hagyományos piac, mint Németország a dízel botrány káros hatásainak mérséklésével van elfoglalva. A tanulmány kimutatta, hogy a felhasználók nyitottak a változásra: a válaszadók 45%-a világszerte érdeklődését fejezte ki az autonóm vezetés iránt. Az autóvezetők nyitottak az új e-mobilitási fejlesztések iránt is. Az összes válaszadó 35%-a tartja elképzelhetőnek, hogy elektromos autót vásároljon. Ázsiában ez az arány elérte az 50%-ot, egyes ázsiai országokban pedig a közel kétharmadot. A nyugat-európai országok esetében ez az adat 30%, az Egyesült Államokban pedig alig 15%. „Ezek a változó preferenciák megmutatkoznak az értékesítési adatokban” – áll az elemzésben. „A tölthető hibrid autók és az elektromos autók eladási számai 2017 első felében kétszer olyan magasak voltak Ázsiában, mint Nyugat-Európában, és két és félszer olyan magasak, mint az Egyesült Államokban.”Ugyanakkor egy dologban az összes országban egyetértenek a fogyasztók: az elektromos autók még mindig túl drágák. A második legerősebb érv az villanyautókkal szemben a kezdetleges töltési infrastruktúra. A nyugat-európai országok közül egyedül Hollandiában tűnik elfogadhatónak a helyzet. “Habár az értékesítési mutatók a tölthető hibrid és az elektromos autók esetében itt is csökkentek a támogatások hiányában, de az ország kimagasló töltő infrastruktúrával büszkélkedhet” – magyarázta Schannen Frigyes. Ez pedig alapot nyújt a jövőbeli növekedésnek. Kína vezető pozícióban van az e-mobilitás és a közösségi autózás területén. Schannen Frigyes szerint Kínának minden esélye megvan arra, hogy az autonóm vezetés területén is piacvezetővé váljon.” Az autonóm vezetés elterjedésének egyik alapvető feltétele az adott ország jogi és szabályozási kerete. “Ezen az autópályán pedig Kína halad a belső sávban új autonóm jármű modellekkel a tarsolyában”. Európa még mindig le van maradva. Bár már vannak önvezető autókra vonatkozó iránymutatások, arról továbbra sincsenek hírek, hogy az egyes típusok mikor lesznek jóváhagyva. “Ha Európa nem akar lemaradni, akkor a jogi szabályozásnak is minél előbb támogatnia kell az új közlekedési koncepciót és az innovatív mobilitási megoldásokat” – mondta.
forrás: www.rolandberger.com

Előző

Fleetnews - December

Következő

Gallay kézműves pince