0
Shares
Pinterest Google+

Európai lízingpiac – lassúbb növekedés

Az első félévben összesen több mint 183 milliárd euró értékben kötöttek új szerződéseket a Leaseurope-pal, az európai lízingcégek szövetségével együttműködő lízingtársaságok. Ez 3,4 százalékos növekedésnek felel meg éves összevetésben. A bővülés mindenképpen kedvező, ám az is látszik a friss adatokból, hogy lassabban növekszik az európai lízingpiac. 2018-ban ugyanis 7,7 százalékkal nőtt az új szerződések volumene. Azaz kevesebb mint a felére csökkent a tempó. A járműfinanszírozás 4,3 százalékos pluszt ért el az idei első félévben, vagyis a teljes piaci növekedést meghaladó eredményt ért el. Az eszközfinanszírozásban ugyanakkor csak 3,1 százalékkal nőtt az új üzletek értéke. Pörgött viszont az ingatlanlízing az európai piacokon, ebben a szegmensben több mint 20 százalékos volt a többlet. A Leaseurope tájékoztatása szerint a következő időszakban több kihívással is meg kell küzdeniük az európai lízingcégeknek, többek között a globális gazdasági feszültségekkel és bizonytalanságokkal, amelyek visszafoghatják a beruházási kedvet, valamint a szabályozási költségek emelkedésével. Kedvező ugyanakkor, hogy Európában a kis- és középvállalkozások körében egyre népszerűbb a lízing, ez pedig ellensúlyozhatja a negatív tényezőket és emelkedő pályán maradhat a piac.
forrás: www.lizingszövetség.hu

Az év lízingszakembere

A hagyományoknak megfelelően ebben az évben is ünnepélyes keretek között adták át az év lízingszakemberének járó díjat a Magyar Lízingszövetség által szervezett visegrádi Lízing Szakmai Napokon. A Deloitte tanácsadó cég és a Magyar Lízingszövetség közös elismerését az idén Böde Tamás, az MKB Euroleasing-csoport jogi és compliance területért felelős vezetője, egyben a Magyar Lízingszövetség jogi bizottságának első embere kapta.  A Magyar Lízingszövetség jogi bizottságának irányítása mellett az MKB Euroleasing-csoportnál vezető beosztásban dolgozó Böde Tamás a jogi bizottsági vezetői munkája mellett a számos jogszabály-módosító tervezet kidolgozásában vállalt szerepéért kapta az elismerést.
A jogi végzettségű, háromgyermekes Böde Tamás pályafutása elején a magyar értékpapírpiac működtetését biztosító Központi Elszámolóház és Értéktár Zrt.-nél (Keler Zrt.) jogi képviselőjeként dolgozott 1995 és 2002 között. Majd 2002-től az MKB Euroleasing-csoport tagvállalatainak teljes körű jogi képviseletéért felelt és 2015 óta irányítja a jogi és compliance területet. A Magyar Lízingszövetség jogi bizottságának munkájában 2008-tól vesz részt, 2016 elején a testület vezetője lett, majd 2018-ban újraválasztották. Tóth Zoltán, a Magyar Lízingszövetség főtitkára elmondta: „Böde Tamás a Lízingszövetség Jogi Bizottsága tagjaként majd vezetőjeként hosszú évek óta dolgozik a lízing szabályozási környezete kedvezőbbé tételéért, a jó gyakorlatok kialakításáért, érvényesüléséért. Számtalan módosító indítvány kidolgozása, jogszabálytervezet véleményezése fűződik a nevéhez például a lízing fogalmának tisztázása, a szavatossági igények rendezése, a közvetítők szabályozása vagy a pénzmosás megelőzését célzó szabályok ésszerűsítése területén.  Böde Tamás az ünnepélyes díjátadót követően elmondta, hogy a lízing szabályozása rengeteget fejlődött az elmúlt években, és mára jogilag jól körbebástyázott pénzügyi konstrukciónak számít, mind a lízingcégek, mind az ügyfelek szempontjából.
www.lizingszövetség.hu

Magyar autó- és lízingpiaci kilátások

Az európai piac 4-5 százalékos növekedését bőven meghaladó 9,3 százalékos növekedéssel zárta az év első kilenc hónapját a magyar lízingpiac. Ez a finanszírozott összeget tekintve 550 milliárd forintot jelentett – mondta Nyikos Katalin, a Magyar Lízingszövetség elnöke a szervezet által megrendezett konferencián. Hozzátette azonban, hogy a lízingpiaci szereplőknek számos kihívással kell megküzdeniük a jövőben. „A jelenlegi kilátások szerint 5 százalékos növekedés lehet reális a következő évben. Több kedvezőtlen körülmény hátráltathatja a lízingpiaci bővülést, részben a lassuló gazdasági növekedés, az uniós források kifutása miatt visszafogottabb beruházási kedv, valamint a fogyasztói kereslet csökkenése. Ráadásul a lízingpiac egyik motorját jelentő személy- és kisteherautóknál a kibocsátási normákra vonatkozó uniós szabályok hatása megnehezíti a pontos piaci előrejelzést” – mondta a Lízingszövetség elnöke. A növekedést azonban segítheti, hogy a kis- és középvállalkozásoknál jelentős finanszírozási igény látható, a bővüléséhez, a Magyar Nemzeti Bank hitelprogramja, az NHP Fix és az EXIM segítségével elérhető lízingkonstrukciók is hozzájárulnak majd. A lízingkonferencián Dr. Görög Norbert, az Emberi Erőforrások Minisztériumának főosztályvezetője elmondta: július óta a három- vagy többgyermekes családok új, minimum hétüléses személyautó vásárlásához kaphatnak 50 százalékos, maximum 2,5 millió forintos vissza nem térítendő állami támogatást. Előadásából kiderült, hogy a júliustól november 19-ig 20 ezer igénylés érkezett be az érintett családoktól. Az eddig folyósított támogatások átlagösszege 2,47 millió forint. A támogatást igénylő családok többsége készpénzes vásárló, közel egynegyedük vett igénybe lízingfinanszírozást, július óta összesen 2 milliárd Ft értékben. Dr. Görög Norbert kiemelte, hogy a nagycsaládosok autóvásárlási programjának a sikere a piaci szereplőkön, köztük a lízingcégeken is múlik. A kormányzat ennek érdekében rendszeres és folyamatos egyeztetést folytat a Magyar Lízingszövetséggel, valamint a Gépjármű Márkakereskedők Országos Szövetségével (GÉMOSZ). Nyeste Orsolya, az Erste Bank vezető elemzője az európai és magyar gazdasági helyzetet mutatta be. Előadásából kiderült, hogy mélypontjukat talán már elérték, de még hosszú ideig alacsonyak maradhatnak az európai kamatok és hozamok. A szakember szerint 2019 is erős éve volt a magyar gazdaságnak. Az Erste előrejelzését ismertetve elmondta, hogy a következő év lassulást hozhat, ám az erős fogyasztói kereslet felfelé húzhatja a GDP-t. Horst Fittler, a német lízingszövetség főtitkára a német lízingpiacot mutatta be, amely a magyarhoz hasonlóan növekedésben van. A német piacon a várakozások szerint 2019-ben az új szerződések összege 8,7 százalékkal nő éves szinten és elérheti a 74,4 milliárd eurót. A német főtitkár azt is hozzátette, hogy az eszköztípusokat nézve az új szerződéseknél a járművek viszik a prímet: 77 százalékos részesedéssel állnak az élen. A termelő gépek finanszírozása 9 százalékos, a kereskedelmi gépeké 6 százalékos, az irodai és IT-eszközök pedig a piac 5 százalékát adják. A magyar lízingcégek számára kitörési lehetőséget nyújtó, kis- és középvállalkozások számára kidolgozott, napokban bemutatott kkv-stratégiáról beszélt Szepesi Balázs, az Innovációs és Technológiai Minisztérium helyettes államtitkára. A stratégia elsődleges célja a magyar kkv-k hozzáadott értékének, termelékenységének, exportképességének növelése. Emellett fontos, hogy a kis- és középvállalkozások bátrabban igényeljenek finanszírozást a különböző fejlesztéseikhez. Uniós összevetésben ugyanis a magyar kkv-k nagyon ritkán vesznek fel hitelt, emellett magas a kkv-k banki visszautasítási rátája. A stratégia éppen ezért azt is kiemelten kezeli, hogy a vállalkozások finanszírozási képességei javuljanak és bővüljön az elérhető konstrukciók palettája, többek között a különböző lízingtermékekkel.
www.lizingszövetség.hu

Az AVL felel a zalai tesztpálya üzleti célú értékesítéséért

Közös vállalkozást hozott létre a zalaegerszegi tesztpálya és az AVL osztrák autóipari kutatóvállalat. Az együttműködés célja, hogy a létesítmény pénzügyi fenntarthatósága, jövőbeni hasznosítása a legnagyobb professzionalitás mellett legyen biztosítható – jelentette be az innovációs és technológiai miniszter Zalaegerszegen. Palkovics László kifejtette: az AVL-ZalaZone Kft. felel a tesztpálya üzleti célú értékesítéséért, ezen belül egyebek közt az ipari promócióért és marketingért, az üzletfejlesztésért, valamint a tesztek végrehajtásához szükséges feltételek biztosításáért. A november elsejétől működő közös cégben az AVL Hungary Kft.-nek 74 százalékos, az állami tulajdonban lévő Autóipari Próbapálya Zala Kft.-nek 26 százalékos tulajdoni részesedése van. Az AVL-ZalaZone a tesztpálya képviselőjeként készíti a tesztelési árajánlatokat és az ügyfélszerződéseket, de a tesztpálya kutatási célú felhasználását, valamint a tesztpályához kapcsolódó, ipari vállalatoknak kínált tesztelési szolgáltatásokat továbbra is az Autóipari Próbapálya Zala Kft. menedzseli – közölte a miniszter. Palkovics László hangsúlyozta, hogy a járműgyártás nélkülözhetetlen szerepet tölt be a hazai high-tech környezet megteremtésében. Megemlítette, hogy az év első tíz hónapjában Japánból és Dél-Koreából tíz nagy, az elektromos járműiparhoz kapcsolódó beruházás érkezett az országba, ezek összértéke csaknem 3 milliárd euró. A kormány szándéka, hogy az új beruházásokkal folyamatosan növeljék a kutatás-fejlesztési kapacitások arányát. Így lesz fenntartható a 42 milliárdos projekt. Emlékeztetett, hogy a kormány 2016 nyarán döntött zalaegerszegi járműipari tesztpálya létrehozásáról. A 42 milliárd forintos beruházás első ütemének átadása Zalaegerszeget és térségét feltette az autóipar európai térképére, ugyanakkor kiemelt feladatot jelent, hogy a létesítmény pénzügyi fenntarthatóságát biztosítsák.  A tesztpálya üzleti célú értékesítését végző AVL-ZalaZone Kft. létrehozásával “a tesztelésre alkalmas infrastruktúra egyesül a globális járműipari piaci ismerettel, a professzionális menedzsment tapasztalattal és a fejlesztőmérnöki kompetenciákkal” – fogalmazott. Helmut List, az osztrák AVL autóipari kutatóvállalat elnöke elmondta: az AVL ahhoz nyújt segítséget, hogy növeljék a ZalaZone tesztpálya kihasználtságát. A húsz évvel ezelőtt készült európai tesztpályák építésénél még nem vették figyelembe az autonóm, önvezető autózás kívánalmait, ezzel szemben a zalaegerszegi tesztpályán a legkorszerűbb eszközök, a legújabb technológiák az önvezető járművek tesztelést is lehetővé teszik az autógyártók és járműfejlesztők számára – fejtette ki. Az AVL konszern világszerte 50 helyszínen 10 ezer, Magyarországon pedig 500 munkatársat foglalkoztat. A zalaegerszegi telephelyet 30 fővel tavaly nyitották meg, és várhatóan elsőként hoznak létre céges fejlesztőközpontot a tesztpálya közvetlen közelében.
forrás: www.mti.hu

Az autóipar lehet a brit választás nagy vesztese

A várakozásoknál jóval nagyobb, több mint három évtizede példátlan mértékű győzelmet aratott a kormányzó brit Konzervatív Párt az előrehozott parlamenti választáson. A Boris Johnson miniszterelnök vezette konzervatívok legalább 363 fős frakciót alakíthatnak az összeülő új alsóházban. Ez azt jelenti, hogy a Konzervatív Párt 47 fővel növelte parlamenti frakciójának létszámát, és várhatóan 78 fős többségben lesz az összes többi párt alsóházi frakciójának együttes létszámához képest. A Konzervatív Párt földcsuszamlás szerű győzelme nyomán az Egyesült Királyság nagy valószínűséggel elhagyja az Európai Uniót január 31-én. A kemény Brexit legnagyobb vesztese a szigetország járműipara lehet. Akár egyharmaddal is visszaeshet az autógyártás. Az SMMT (Autógyártók és Kereskedők Szövetsége) már régóta az Európai Unióból kilépés utáni árubehozatal és -kivitel következményeire figyelmeztet. A szövetség nemrég ismét megkongatta a vészharangot. Az SMMT szerint a járműgyártás egyharmadával csökkenne az Egyesült Királyságban, ha marad a jelenlegi a forgatókönyv. Ez azt jelenti, hogy 2024-re csupán egymillió autót gyártanak évente. Egyes gyártók más országokba helyezik a termelést, ahol a feltételek kedvezőbbek számukra. 2018-ban a britek 1,5 millió autót gyártottak, viszont idén már csökkent a termelés. Az SMMT szerint az új kormánynak fel kellene függesztenie az EU-val kötött „világ legjobb” kereskedelmi megállapodását, hogy enyhítse annak az iparra gyakorolt negatív következményeit. A vállalatok ugyanis rá vannak utalva az áruk zökkenőmentes mozgására, a vámmentességre és a szabályozás összehangolására. Az autóipar az Egyesült Királyság legfőbb exportőre. Ha az Egyesült Királyság az EU-val folytatott kereskedelemben visszatér a WTO díjszabására, az SMMT szerint legrosszabb esetben évente több mint 3,2 milliárd fonttal (mintegy 1252,8 milliárd forintnyival) nőhet a gyártás költsége. Éppen ezért különböző nemzetközi autóipari konszernek figyelmeztetnek arra, hogy felülvizsgálják szerződéseiket az Egyesült Királyságban folytatott tevékenységeikről, ha az országban romlik helyzetük. A japán Nissan vállalat működteti Sunderlandban Anglia legnagyobb autógyárát, 7000 főt foglalkoztat. A PSA is bejelentette, hogy a Vauxhall gyár működése a Brexit tényleges kimenetelétől függ. Ugyanakkor a közép-európai autóipar jól járhat a Brexittel. Az autóipari vészforgatókönyvek már régen elkészültek, ezeknek megfelelően történtek bizonyos rizikócsökkentési lépések. Ezek részeként lépett a Toyota Motor Europe is, amely a közelmúltban jelentette be, hogy 140 millió eurós beruházással bővíti a Walzbrych-ben található gyárát, ahol a negyedik generációs Toyota Yarisok készülnek. A japán autóóriás úgy nyilatkozott, hogy a hibrid technológia iránti nagy európai érdeklődés késztette őket arra, hogy Lengyelországban bővítsék a technológiát. A Toyota rendeléseinek mintegy felét teszik ki a hibrid járművek. A brexit elöl menekülő cégekre vannak példák Szlovákiában is. A Jaguar Land Rovernek és a Toyotának beszállító japán fémipari nagyvállalat, a présüzemeket és öntödéket fenntartó G-TEKT 2018-ban G-TES néven jegyzett be céget, és épít egy 15 ezer négyzetméteres gyárat Nyitrán. Ugyanebben a cipőben jár a Nissannak Nagy-Britanniában beszállító japán Faltec, amely Csehországban alapított céget nemrég.
www.mti.hu, www.autopro.hu

Előző

A szaloncukor története

Következő

Zöld rendszámok, BMW iX2 crossover, Audi e-tron.