VILLÁNY MÚLTJA, JELENE, DE JÖVŐJE IS, A BOR
Az utóbbi évtizedekben a minőségi bortermelés megújulásának és a magánpincészetek látványos fejlődésének lehetünk tanúi Villányban. A történelmi hagyományok, a magas szintű szakmai ismeretek találkoznak itt a mediterrán jellegű éghajlattal és a sajátos ökológiai adottságokkal. A balkáni borkultúra elemei a 18. században ötvöződtek a nyugati bortermelési kultúrával. Annak idején a rácok hozták magukkal a kadarkát, valamint a balkáni vörösborkultúra sajátos ismereteit. Mindezt megkoronázták a több mint két és fél évszázada itt élő németek („svábok”) szorgalmas és hozzáértő munkájukkal. Ők a „Portugieser”-t, és az Oportó szőlőfajtát (mai nevén Kékoportót) telepítették be. A villányi borok már az 1800-as évek közepén eljutottak a tengerentúlra is. Magyarország ismét egyre nagyobb mértékben kapcsolódik be az európai borkereskedelembe és a kiváló borokra alapozott borturizmusba. A villányi bortermelők a Villány-Siklósi Borút létrehozásával ebből is kiveszik részüket. A Villányi borvidékhez jelenleg 16 település szőlőterületei tartoznak. A környező síkságból kiemelkedő, kelet-nyugati irányban húzódó Villányi-hegység déli lejtőin 25 km hosszan terülnek el a szőlőültetvények. A zömmel mészkő alapkőzetű hegység lejtőit változó vastagságú, mészben gazdag lösz és agyag borítja. A táj éghajlatában a kontinentális, a mediterrán és az óceáni hatás keveredik. A szőlő borította déli lejtőkön elsősorban a mediterrán hatás érvényesül. Magyarországon itt köszönt be legkorábban a tavasz, és a napsütéses órák száma is jóval több az országos átlagnál. A vegetációs időszak átlaghőmérséklete 17,5 °C, az évi csapadék 700 mm, ami kedvez a szőlőnek és ebből az európai ízlésnek megfelelő vörösborok előállításának. A borvidék rangját évszázadok óta elsősorban a Villány környékén termelt vörösborok adják, annak ellenére, hogy a borvidék középső és nyugati részein a siklósi körzetben zamatos, testes fehérborok is „teremnek”.
A Villány felé utazót valósággal rabul ejti a hegy gerincét zöld takaróként beborító összefüggő szőlőültetvények látványa. Különösen megkapó a Szársomlyótól nyugat felé eső Fekete-hegyről feltáruló szőlőterület Nagyharsány, Kisharsány, Nagytótfalu határában. A présházakkal beépült szőlőhegy valóban gyönyörű. Aki egyszer ott járt a szüret előtti kellemes vénasszonyok nyarában és megcsodálta a semmihez sem hasonlítható kékoportó duzzadt, szüretre váró, a kellemes napsütésben még átmelegedett fürtjeit, örökké visszavágyik ide. Nincs kétség: Villány múltja, jelene és jövője is a bor, a borkultúra. A reménykeltő jelen nem kis részben a családi pincészetek fejlődésének köszönhető. A családi borászatok növekedésével párhuzamosan a borhoz és a szőlőhöz kapcsolt ünnepek is kiteljesedtek. Igazi sikertörténetnek lehetünk tanúi. 1981 óta minden páratlan évben a szüreti fesztivállal együtt megrendezik a Villányi Borfesztivált. A rendezvény egyre több látogatót vonz. A páros számú években a szüreti fesztivált a „Bacchus Napok” egészítik ki. A kulturális programokat a pincelátogatás és a villányi borok versenye teszi teljessé. Villányban nincs holtszezon. A pincék, borozók télen is folyamatosan fogadják a vendégeket. Az ünnepek, rendezvények mellett Magyarországon elsők között alakult meg a Villányi Borrend. A politikai, gazdasági változásokkal összhangban megerősödött a magántermelés, és lassan a családi gazdaság kereteit feszegető 30-60 hektáros középüzemek alakultak ki. Mára a termelők már kinőtték az egyszerű szőlősgazda, bortermelő minősítést. Sokan közülük európai szinten is korszerű, jól működő családi pincészetek tulajdonosai.
MAYER-PINCE
Hasonlóan a villányi szőlőtermelők többségéhez, a Mayer család is több generáció óta foglalkozik szőlőtermesztéssel, borászattal és vendéglátással. A hagyomány apáról-fiúra száll. Mayer Márton édesapja, nagyapja is bortermelő volt. Ő 1988 óta dolgozik önállóan. Villányban, házának szomszédságában építette meg a kóstolásra, falusi turizmusra, vendéglátásra alkalmas borozóját, szálláshelyét. Fia, Mayer Norbert, aki szintén vendéglátó ipari végzettségű, is részt vesz a családi vállalkozásban. A szőlőfeldolgozás modern zárt erjesztéses és hagyományos fahordós erjesztéses módszerekkel történik. A borok ászkolása hagyományos tölgyfahordós és az újhordós (barrique) ászkolással történik. Borkészítésükben a német tradíciók a meghatározók. Szőlészetük jelenleg 11 ha, melyből 1,5 ha fehér – a Siklósi borvidéken -, a többi vörös fajta pedig a Villányi borvidéken található. Pincéjükben palackozott bort árusítanak. Rajnai Rizling, Chardonnay, Kékfrankos rosé, Kékoportó, Kékfrankos, Cabernet Sauvignon, Cabernet Franc és Merlot fajtákat, csúcsboraik a Remete Cuvée (Cabernet Sauvignon, Kékfrankos) és a Kopár Cuvée (Cabernet Sauvignon, Cabernet Franc és Merlot). A Cuvée borok a bennük szereplő fajták kiváló tulajdonságait egyesítik, ezáltal különleges íz és zamat jelenik meg bennük. Nem véletlen, hogy legutóbb az „MTA Bora 2015 Borversenyen” a felső kategóriás vörös borok (csúcsborok) kategóriában a Mayer Kopár Cuvée 2011 nyerte el „az MTA aranyérmes bora” elismerést. (forrás: www.mayerpince.com, Dr. Laposa József – Dékány Tibor: Villány – borvidékek ékessége.)
