Rozéspecialista a Mátra Borvidékről
A Mátrai Történelmi Borvidék huszonkét borvidékünk egyike. A maga mintegy 7.815 hektárnyi nyilvántartott szőlőültetvényével az ország második legnagyobb borvidéke. Éghajlata a többi észak-magyarországi termőhelynél kissé melegebb, viszont hasonlóan száraz jellegű. Két nagy tájegység, az Északi-középhegység és az Alföld határán fekszik. A borvidék a Mátra hegység déli lejtőin, kelet-nyugat irányban a Tarna és a Zagyva folyók által határolt területen, mintegy 15−20 km széles sávban helyezkedik el. Tágabban a Kárpátok hegykoszorúja óvja a területet a zord időktől. Lelassítja az északi hideg légtömegeket, így a Mátra déli lejtőin érzékelhetően védettebb, barátságosabb klíma alakult ki. A hegység déli délnyugati lejtőin a sok napsugár érleli a bogyókat, a régi tűzhányók talaja pedig minden szükséges ásvánnyal ellátja a szőlőket, hogy tüzes, illatos jó bort teremjenek. A területen ősi hagyományai vannak a szőlészeti-borászati tevékenységnek. Gyöngyös a környező falvakkal együtt képezi a Mátrai történelmi borvidéket. Ezen a területen már a Honfoglalás előtt itt élő népek is foglalkoztak szőlőműveléssel, borkészítéssel. Szent István király idején már nagy hagyománya volt a szőlőtermesztésnek. Mátraalján a nagyobb arányú szőlőtelepítés a XIII. században indult meg, a XIV. században már jelentős volt a borkereskedelem is. Változatos talaj jellemzi, találunk itt löszt, a vulkáni eredetű andezitet, andezittufát és riolittufát, melyeken többnyire csernozjom barna erdőtalaj alakult ki. Az itt készült fehér borok elsősorban friss, virág és gyümölcs illatukról híresek. Az üde, friss gyümölcsös jelleg a vörös boroknál is jellemző. A Mátrai Borvidék adja az ország szőlő-bor exportjának több mint egyharmadát, a nyugati exportnak pedig több mint 40 %-át. A borvidék elsősorban fehérboraival vált ismertté, kiemelkedő az olaszrizling, a leányka, a muscat ottonel, a szürkebarát, a sauvignon blanc és a chardonnay, de egyre több ígéretes vörösbor is készül. Persze, ha Nagygomboson múlik, akkor a rozé lesz a zászlóshajó.
Kis birtoktörténelem
A Nagygombosi Birtokot Grassalkovich Antal gróf (1694-1771) alapította, aki szegény hivatalnokból emelkedett a Habsburg-ház szolgálatában főnemesi rangra. 1776-ban az uradalom kilenc gazdasági kerületből tevődött össze, közülük az egyik a Nagygombosi volt. A birtokot a Grassalkovich grófok kihalása után vásárolta meg a Hatvany-Deutsch család, akik 1872-ben építtették a klasszicista stílusú borházat és pincét, amely jelenleg műemlék. Az 1900-as évek elején emelték fölé a nagytermet, ahol a legenda szerint Hatvany Lajos vendégeként még Ady Endre is gyakorta megfordult.
A rendszerváltás után, 1999-ben a területre és a borházra kiírt privatizációs pályázatot Gál Tibor neves egri borász és társa Szeremley Huba nyerték el, akik jelentős fejlesztéseket hajtottak végre. A Gál család adta ki az első palackozott borokat a birtokról a ma már jól ismert nagy gombbal a címkén. A cél a birtok adottságaihoz illeszkedő, jó ár-érték arányú borok készítése volt. Gál Tibor 2005-ben bekövetkezett tragikus halála időlegesen leállította a birtok megindult fejlődését. 2009-ben a Nagygombosi borászatot a Tokajból már ismert Barta család vásárolta meg. A tulajdonosváltással ismét megindult a birtok fejlődése. Folyik a borászati kapacitás bővítése és jelentős szőlő területek megújítása is.
Rozé minden mennyiségben
Elsősorban a Mátrai borrégió és a Nagygombosi birtok adottságainak egyaránt megfelelő rozékat készítenek. Rozéik egy része különleges módon zempléni tölgy hordóban érlelődik több hónapon át. Ennek köszönhető a rozék között különlegesnek minősülő több éves eltarthatóság. A borászat válogatott borai a birtokalapító iránti tiszteletből viselik a Grassalkovich nevet. Boraik készítésénél a természetességre törekszenek, hogy minél kevesebb emberi beavatkozással és vegyszerhasználattal tehessék a bort magyar és külföldi fogyasztók asztalára. Ezért semmilyen adalékanyagot, aromát és színanyagot nem használnak. Az ültetvényen a lehető legkörnyezet-barátabb permetezőszereket alkalmazzák. Boraik mintegy felét külföldön értékesítik. Belföldön csaknem minden nagyobb áruházlánc mellett számos csúcsétteremben is jelen vannak elsősorban harmonikus könnyed, illatos rozéikkal. Szőlőterületük 88,9 ha, ebből 2001-es telepítés 36 ha, főleg merlot, cabernet sauvignon mellett kisebb mennyiségben található még pinot noir, gamay és olasz fajták. 55 ha 1984-es telepítés, portugieser, zweigelt, kékfrankos. A kékfrankos Magyarország legelterjedtebb szőlőfajtája, amelyből gyümölcsös, savhangsúlyos és fűszeres száraz vörösborokat készítenek a borvidékeinken, de kiváló alapanyaga a lendületes és friss rozéknak is. A Nagygombos Borászatban a kékfrankost vörös házasításokban használják, illetve rozét készítenek belőle. A legújabb évjáratú, 2015-ös Kékfrankos Roséjuk már kapható is. A bor gyümölcsös és kerek, benne a málna, cseresznye és ribizli aromáival.
(forrás: www.nagygombos.hu , www.matraiborvidék.hu)
