0
Shares
Pinterest Google+

A Hajós-Bajai borvidék a Duna-Tisza közén található a Duna bal partján. A Duna borrégióhoz tartozó, 12 településből álló Hajós-Bajai borvidék szubmediterrán éghajlatának, löszös-humuszos-homok talajadottságainak köszönhetően számos kiváló minőségű, hungarikumnak számító borfajta hazája. A Kincses Bácskaként emlegetett soknemzetiségű tájegység fehérborokban és vörösborokban egyaránt gazdag.

A mai Hajós-Bajai borvidék 2066 hektáros területe az Alföldi borvidék egy részéből vált ki, amely 1998-ban a Hajós-Bajai borvidék elnevezést kapta. Ez a termőtáj mindig is különbözött az általános alföldi termőtájtól, hiszen az itteni szőlők nem homokon termettek, hanem elsősorban lepelhomokkal fedett agyagtalajon, de helyenként lösztalajon. A homokréteg vastagsága a talaj termékenysége szempontjából meghatározó. A vékony rétegű lepelhomokkal fedett talaj a legkedvezőbb a mezőgazdasági növények számára.

Országos viszonylatban elmondható, hogy mind a napfénytartam, mind a napsugárzás havi és évi összege a Hajós-Bajai borvidék területén a legmagasabb.

A termőtáj és az éghajlat mellett még kedvező hatással van a szőlőnövényre a tengerszint feletti magasság is. A Hajós-Bajai borvidék átlagban 30-40 m–rel magasabban fekszik mint a környező vidékek, de például a Kék-hegy, ami Baja mellett található, 161 m magas. Ez megmutatkozik a tavaszi fagyoknál, amikor a nem messze lévő Kiskunsági szőlőültetvény lefagy, a Baja és Hajós környéki szőlők viszont épek, egészségesek maradnak. Ezek összegében a Hajós-Bajai borvidék méltán híres a bársonyos, lágy, tüzes vörösboráról és fehérboráról.

Elsőként a hetvenes években készítettek itt Magyarországon jégbort, kihasználva a térség adottságait, viszont nem terjedt el tömegesen. A jégbort a Sümegi és Fiai Pincészet élesztette újjá az 1990-es évek közepén, majd a Koch borászat is elkészítette első jégborát. A nagy termőterületek, a sok napsütés, az általában hosszú, napos, száraz ősz és a fagyos decemberek lehetőséget adnak a nagy mennyiségű jégbor előállítására itt, amelynek alapanyaga a Rajnai Rizling. 2009-ben a Mundusvini nemzetközi borversenyen 9 magyar bor kapott érmet (több mint 5000 nevező közül), amelyek egyik ezüst éremmel díjazott bora a Sümegi és Fiai Pincészet “Ambrózia” jégbora volt. A Koch borászat jégbora 2011-ben az EU elnökség során bekerült a külföldi delegációk részére felkínált desszertborok közé. A borvidéken jégbort készít még Varga Mihály pincészete, illetve egyéb pincészetek is kísérleteznek nagyobb mennyiség megtermelésével.

Az ürmös- és fűszerezett borokat a likörborokhoz vagy vermutokhoz soroljuk. A vermutok készítéséhez felhasznált legfontosabb fűszernövény az ürömfű. Kerülhet még a fűszerkeverékbe rebarbara, narancs-, citromhéj, majoránna, menta, vanília, kamilla, fahéj, gyömbér, ánizs és más fűszerek. A fűszerkivonat elkészítése után összeállítják a kész italt. A felhasznált jó minőségű alapbor cukor- és alkoholtartalmát a sűrített musttal vagy cukorsziruppal, illetve borpárlattal állítják be. Ezt követően legalább 6 hónapig érlelik, majd palackozzák. Édes ürmösbort jelenleg csak a Hajós-Bajai borvidéken állítanak elő.

Édességhez, étkezés után adható a sötét vagy fehér csemegebor (jégbor, aszú) és utána a vörös ürmös, mint szalon ital.

Forrás: wikipedia

Előző

Milyen gumit válasszunk télre?

Következő

Origami Nissan Juke