A savariai (Szombathely) Tours-i Szent Márton ünnepnapjához, november 11-éhez számos népszokás, néphit kapcsolódik Magyarországon.
A Márton-napi népszokások egyrészt az év végéhez, a mezőgazdasági munkák befejeződéséhez, illetve az advent közeledtéhez kötődnek, másrészt ahhoz a legendához, amely szerint Szent Márton egy libaólban próbált elrejtőzni, amikor püspökké akarták megválasztani, de a ludak elárulták gágogásukkal.
Márton-napi lakoma
Márton napja a 40 napos karácsonyi böjt előtti utolsó nap, ezért ezen a napon rendszeresek voltak a lakomák, bálok, vásárok. Ilyenkor nagy evés-ivást rendeztek, hogy a következő esztendőben is bőven ehessenek, ihassanak. A lakmározásnak kedvezett az is, hogy a hagyomány szerint ilyenkor nem volt szabad takarítani, mosni, teregetni, mert ez a jószág pusztulását okozta. Novemberben már le lehet vágni a tömött libát, ezért a Márton-napi ételek jellemzően libafogások, így például libaleves, libasült párolt káposztával és zsemle- vagy burgonyagombóccal, mert a rigmus szerint: „Aki Márton napon libát nem eszik, egész éven át éhezik”. Szokás volt, hogy a liba húsából, mégpedig a hátsó részéből, küldenek a papnak is, innen ered a „püspökfalat” kifejezés.
A Márton-napi lúdvacsora után Márton poharával, vagyis a novemberre éppen kiforrott újborral szokás koccintani. Úgy tartották, aki sokat iszik, több erőt és egészséget tölt magába. A bor és a liba néha össze is kapcsolódott, német nyelvterületen a 12. században a Márton-napi ludat „szüreti vagy préslibának” is nevezték.
Márton-napi időjóslás
A sült liba mellcsontjából az tettek jóslatokat az előttük álló időre vonatkozóan: ha a csont barna és rövid, akkor sáros lesz a tél, ha viszont hosszú és fehér, akkor havas. Az aznapi időjárásnak viszont az ellenkezője várható: „Ha Márton fehér lovon jön, enyhe tél, ha barnán, kemény tél várható.” Másik megfogalmazásban: „Márton napján, ha a lúd jégen jár, akkor karácsonykor vízben poroszkál.” Sokfelé úgy vélik, hogy az aznapi idő a márciusi időt mutatja. A néphit szerint a Márton-napi eső után rendszerint fagy, majd szárazság következik. Az őszi időjárás a bor minőségére is hatással van: „A bornak szent Márton a bírája”, amit lehet úgy is érteni, hogy ilyenkor már iható az újbor.
Márton-napi felvonulás
Német nyelvterületről terjedt el a fáklyás felvonulás (Martinsumzug), amely Szent Márton emlékét őrzi, és a jó cselekedeteket szimbolizáló fényt juttatja el az emberekhez.
Magyarországon általában német nemzetiségű települések, iskolák, óvodák és egyházközösségek szervezésében a gyerekek, kisgyerekes családok járják az utcákat maguk készített lámpásokkal és közben Márton-napi dalokat énekelnek. Néhol a vonulókat római katonák piros köntösébe öltözött lovagló Szent Márton vezeti. A megemlékezés központi helyszínére érve a gyerekek rövid műsort adnak elő, melyben eljátsszák Szent Márton és a koldus történetét. A megemlékezés a Márton-napi tűz meggyújtásával, liba (vagy ember) formájú sütemény és meleg italok fogyasztásával végződik.
5 pontban az újborról
1. Az újbor lehet fehér-, rosé- vagy vörösbor is, de mindig a korai szüretelésű szőlőfajták felhasználásából készült nedűnek kell lennie!
2. Az újbor legismertebb típusa a francia Beaujolais Nouveau, amelyet Burgundia déli végében készítenek, Beaujolais vidékén a gamay nevű kékszőlőfajtából.
3. Nem érdemes hosszan érlelni a pince mélyén az újbort. Csak annyit vegyünk belőle, amennyit egy-két hónapon belül megiszunk.
4. A legismertebb technológia az újbor előállításához az úgynevezett szénsavas maceráció, Az eljárás során az ép szőlőszemen belül kezdődik el az erjedés, így a borba nem kerül sok a sértetlen héjban lévő tanninokból. A végeredmény egy könnyed, kifejezetten gyümölcsös vörösbor.
5. Az újbort hűtve fogyasszuk!